Szombattól a halálos betegségben szenvedő vagy tartósan legyengült állapotban lévő felnőttek dönthetnek az eutanázia mellett.
Az osztrák parlament december közepén megszavazta az eutanáziatörvényt. A jogszabály szerint, amelyet a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kivételével valamennyi párt támogatott, a betegségük végső stádiumában lévő, illetve állandó fájdalmas betegségben szenvedő felnőttek részesülhetnek a halálba segítésben.
Szombattól a halálos betegségben szenvedő vagy tartósan legyengült állapotban lévő felnőttek dönthetnek az eutanázia mellett. A törvény elfogadásakor ismertették, hogy minden esetet két orvosnak kell megvizsgálnia, az egyiküknek palliatív specialistának kell lennie. Egyebek mellett azt kell megállapítaniuk, hogy a páciens képes-e az önálló döntéshozatalra. Az eutanázia előtt legalább tizenkét hétnek kell eltelnie, hogy bizonyosak legyenek abban, a kérelmet nem átmeneti válságos állapotban nyújtották be. Végstádiumban lévő betegeknél ez az idő két hétre csökken. Amennyiben a betegek a várakozási idő után is fenntartják döntésüket, ügyvédi vagy közjegyzői értesítést követően egy gyógyszertárban juthatnak hozzá a halált okozó gyógyszerekhez. A visszaélések megelőzése érdekében az ilyen gyógyszereket árusító gyógyszertárak nevét csak az értesítést kapó ügyvédek és közjegyzők ismerik, a patikák nevét nem hozzák nyilvánosságra.
Hatályba lépett szerdától a Legfelső Tanács január 16-i ülésén elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által március 13-án aláírt teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény, miután annak teljes szövegét közölte a parlament Holosz Ukrajini című hivatalos lapja.
A középfokú oktatásról szóló törvénynek – amely csak a magán oktatási intézmények számára engedélyezi a tanítás nyelvének szabad megválasztását – az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezése az ukrán nyelv iskolai oktatásának három modelljét irányozza elő. Az első modell az úgynevezett őshonos népek, elsősorban a krími tatárok esetében lehetővé teszi az anyanyelven történő oktatást az 1. osztálytól a 11. (12.) osztályig, „az ukrán nyelv alapos tanulása mellett”.
A második modell azokra a nemzeti kisebbségekre vonatkozik, amelyeknek a nyelveit az Európai Unióban beszélik. A nyelvcsoporttól és a nyelvi környezettől függően a modell alkalmazása különböző lehet, de alapjában véve az elemi iskolában az oktatás – az államnyelv tanulása mellett – anyanyelven történik. Az 5. osztályban éves szinten a tanítási idő legalább 20 százalékában az oktatásnak ukrán nyelven kell folynia arányának fokozatos növelésével, hogy a 9. osztályban a tantárgyak legalább 40 százalékának oktatása már államnyelven történjen. A nemzetiségi iskolák középiskolai osztályaiban az oktatásnak legalább 60 százalékban ukránul kell folynia.
A harmadik modell az „ukrán nyelvcsaládhoz” tartozó kisebbségek, közte az oroszok oktatási nyelvét szabályozza. E szerint az elemi iskolai oktatás anyanyelven történik, míg az 5. osztálytól felfelé a tanítási idő legalább 80 százalékában az ukrán lesz az oktatás nyelve.
