A Kőrösmezei kistérség angoltanára, Ivan Koperljosz győzött a 2026 – Év Tanára országos verseny döntőjében.
Különösen jelképes, hogy éppen abban az évben, amikor Kárpátalja először adott otthont a rangos megmérettetés döntőjének négy kategóriában egyszerre, a fődíjat egy helyi pedagógus nyerte el.
A verseny ünnepélyes záróeseményére és a győztesek díjazására a megyeszékhelyen került sor. Az eseményen részt vett Mihajlo Laba parlamenti képviselő, Sztaniszlav Dovhij, a Ukrán Mala Akademija elnöke, valamint a megyei katonai közigazgatás, a városi önkormányzat, az oktatási közösség és veteránok képviselői.
Jurij Huzinec, a megyei katonai közigazgatás vezetőhelyettese hangsúlyozta:
„Ez nem csupán egy ember győzelme – ez az egész kárpátaljai oktatás sikere. Különösen inspiráló, hogy a saját kategóriájában a legjobbnak éppen a Kőrösmezei kistérség pedagógusa bizonyult – abból a közösségből, amely Ukrajna legmagasabban fekvő települései közé tartozik. Ez az eredmény ismét bizonyítja, hogy az igazi tehetségek bármilyen csúcsot képesek meghódítani, és a régió minden szegletében magas színvonalú oktatást tudnak biztosítani a gyermekek számára.”
Hozzátette azt is, hogy Kárpátalja ismét bebizonyította: nemcsak méltó módon képes országos jelentőségű események megrendezésére, hanem az oktatás területén is az ország egyik vezető régiójává válik.
A verseny döntőjét ezekben a napokban Ungváron rendezték meg, ahol az ország 48 legjobb pedagógusa vett részt. A szakmai feladatok, workshopok és innovatív technológiákat alkalmazó nyílt órák során a résztvevők korszerű módszereket és saját oktatási megközelítéseiket mutatták be. A zsűri végül minden kategóriában kiválasztotta a győzteseket.
Gyermekként érdekes válaszokat adtunk arra a kérdésre, hogy: Mi leszel, ha nagy leszel? Kevés az olyan felnőtt, aki a gyermekkori álmai mellett ki is tart, és azzá válik, amivé 5 évesen álmodta magát. Hnatik-Riskó Márta, aki már 35 éve a beregszászi Bethlen Gábor Líceum magyar nyelv- és irodalomtanára, úgy emlékszik vissza, hogy ő már gyerekkorában is tanító néni akart lenni. Amint kiderült számára, hogy a nagy épület a szomszédjukban, tele vidám gyerekekkel az udvaron, az bizony egy iskola, alig várta, hogy ő is oda járhasson. Legendás alsós és későbbi tanárainak köszönhetően pedig csak még jobban megerősödött benne ez az elhatározás. Hnatik-Riskó Márta 1965-ben született Beregszászban. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát 1987-ben. Pályakezdőként előbb a badalói, majd a beregardói általános iskolában dolgozott, 1995-től pedig mostanáig a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, mára már líceum magyartanára. A pedagógust az iskolában mindenki kedveli, a kollektíva és az iskola vezetése egyaránt büszke rá, hiszen idén ő kapta az Év külhoni tanára díjat. A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága minden évben díjazza a kiemelkedő szakmai eredményekkel rendelkező tanárokat. A szakmai bizottság döntése alapján az elismerést minden évben olyan pedagógusoknak ítélik oda, akik a legtöbbet teszik a magyar közoktatás és nevelés terén. Amint kiderült az örömhír, a közösségi oldalakon sorra jelentek meg az egykori és mostani diákok gratulációi. Nem is csoda, hiszen a magyartanár sok iskolás kedvence. Tanítványai szép sikereket érnek el a kárpátaljai megyei és a Kárpát-medencei tantárgyi versenyeken, szavalóversenyeken, két tanítványa Kazinczy-érmes. Riskó Márta munkája eredményeinek elismeréseként többször kapta meg a Beregszászi Járási és a Kárpátaljai Megyei Oktatási Osztály oklevelét, 2007-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság Arany Oklevéllel díjazta, ugyancsak többször nyerte el a Magyar Kultúráért Kárpátalján Alap elismerését, 2015-ben a Bethlen Gábor Alapítvány díját. 2020-ban Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki, 2024-ben az Év tanára díjat nyerte a külhoni pedagógus kategóriában. A pedagógus nem csupán a jövő magyar generációjának nevelésében vállal kiemelkedő szerepet. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által 2001-ben alapított Kárpátalja hetilap szerkesztőségében korrektorként is tevékenykedik. Ami számára a leginkább szimpatikus volt, hogy az újság alapítását megelőzően közvélemény kutatást tartottak: milyen rovatokat, milyen témákat szeretne az újságban látni a jövőbeni olvasóközönségük. Ezeket figyelembe véve alakították ki a lap koncepcióját, arculatát.
