Az ukránoknak az orvosi dokumentumaikkal kell felkeresniük területi toborzó és szociális támogatási központokat, ellenkező esetben ugyanis azonnal a katonaorvosi bizottság elé küldhetik őket vizsgálatra – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Lemberg megyei területi toborzó és szociális támogatási központ Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a hadkiegészítő parancsnokság hangsúlyozta, hogy ha egy állampolgár hosszú ideije nem járt a területi toborzó és szociális támogatási központban, akkor elvész a katonai szolgálatra való alkalmasságra vonatkozó információk relevanciája. Ezért a központ felkeresésekor magával kell vinnie a halasztás jogosultságát igazoló dokumentumokat, amennyiben rendelkezik ilyenekkel.
„Azt is tanácsoljuk mindenkinek, hogy vigye magával az egészségügyi okmányait is, mert lehetséges, hogy azonnal katonaorvosi vizsgálatra küldik, mivel az egészségi állapoton alapuló katonai szolgálatra való alkalmasság az egyik fő katonai nyilvántartási szempont” – mutatott rá a Lemberg megyei területi toborzó és szociális támogatási központ.
Mint hadkiegészítő parancsnokság közleménye emlékeztetett rá, vannak olyan esetek, amikor a Lemberg megyei területi toborzó és szociális támogatási központban rendelkezésre álló információk alapján az illető egészségesnek minősül, de olyan betegsége van, amelyet elfelejtett bejelenteni.
Andrij Szavcsuk került a kárpátaljai megyei toborzó és szociális támogatási központ élére. A férfit Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának rednelete alapján nevezték ki az új posztra.
Az előző vezető Olekszandr Muzicsenko 2020-tól irányította a hivatalt. Nemrégiben a visszaélések miatt minden megyei hadkiegészítő parancsnokot menesztettek. Szavcsuk az információk szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik a hadsereg összetételének fejlesztésében, amerikai képzésen vett részt másfél évig.
Következményekkel kell számolniuk azoknak a katonaorvosi bizottsági tagoknak, akik igazolásokat hamisítottak, de nem kevésbé azoknak is, akik ezekkel a hamis okmányokkal hagyták el Ukrajnát – helyezte kilátásba Volodimir Zelenszkij elnök a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a katonaorvosi bizottságok ellenőrzésének eredményei alapján levonják a következtetéseket az orvosi igazolásokat meghamisító személyeket illetően. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik a hamisított okmányokkal hagyták el Ukrajnát a teljes körű orosz agresszió megindulása után.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban a kormány jóváhagyta az elektronikus dokumentumkezelés bevezetését a katonaorvosi bizottságok esetében. Ez ugyanis mentesíti a katonákat a telefonos adategyeztetés alól, és lehetővé teszi a katonaorvosi bizottságok határozatainak ellenőrzéséhez és végrehajtásához szükséges dokumentumok gyors lekérését.
A megyei katonaorvosi bizottságokban kirobbant nagy horderejű korrupciós botrányok után Volodimir Zelenszkij elnöke országszerte kezdeményezte a területi toborzási és szociális támogatási központok ellenőrzését.
A területi toborzó és szociális támogató központok (hadkiegészítő parancsnokságok) hamarosan számos állami intézmény nyilvántartásához hozzáférhetnek, az ezzel kapcsolatos előkészületek a tervek szerint ősz közepére befejeződnek – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy a mozgósítással kapcsolatos újításokat nemrég jelentette be Olekszij Reznyikov védelmi miniszter. „Valamikor, az ősz közepe felé, úgy számolunk, hogy elvégezzük a toborzóközpontok, azaz a volt hadkiegészítő parancsnokságok komolyabb digitalizálását” – közölte a védelmi tárcavezető az augusztus 22-én tartott veteránfórumon. Megjegyezte, hogy ez a folyamat jelenleg a kölcsönös információcseréről szóló közös megbízások aláírásának szakaszában tart más hivatalokkal.
Mint a miniszter kifejtette, egy ilyen döntés lehetővé teszi a hadkiegészítő parancsnokságok számára, hogy automatikusan információkat kapjanak a különböző állami intézmények nyilvántartásaiból, nevezetesen: a Belügyminisztériumtól, Igazságügyi Minisztériumtól, Külügyminisztériumtól, Központi Választási Bizottságtól, Állami Határszolgálattól. Ezek adatbázisait digitalizálják és bekerülnek a dokumentumkezelő rendszerbe. Azaz minden létező nyilvántartás automatikusan bekerül a központi adatbázisba, ami lehetővé teszi az intézmények közötti információcserét.
Reznyikov szerint ekkor minden állampolgárnak „kevesebb oka lesz arra, hogy a hivatali folyosókat járja”, mert csak kivételes esetekben tesznek kivételt, amikor „személyes jelenlét lesz szükséges”.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Reznikov bejelentését megelőzte egy hír, mégpedig az, hogy az Állami Határszolgálat a hadkötelesekkel kapcsolatos kölcsönös információcserét tervez a Védelmi Minisztériummal. Ezt azzal magyarázta a határőrség, hogy meg kell akadályozni az országból hamisított okmányokkal történő illegális távozást.
Ráadásul az Egészségügyi Minisztérium is bevezeti az elektronikus dokumentumkezelést, hogy az ukránok állampolgárok gyorsabban átessenek a katonaorvosi bizottságok általi alkalmassági vizsgálaton. A tervek szerint még idén bevezetik az e-okmányforgalmat a katonai egységek és a kórházak között. A hatóságok magyarázata szerint ez felgyorsítja a katonaorvosi bizottságok által végzett vizsgálatokat. A napokban vált ismertté, hogy a helyőrségi katonaorvosi bizottságok többsége már bevezette az elektronikus bejelentkezést a katonaorvosi vizsgálatra.
This is the April 13 video of a long line of the Ukrainian men of the conscription age at their Consulate in Prague, Czech Republic. They came to renew their expiring passports and also to be added to the mobilization registry, as the newly adopted Ukrainian law on mobilization… pic.twitter.com/bZtRA6AGPa
Jelenleg több mint 100 házkutatás zajlik azoknál a hadkiegészítő parancsnokságoknál, amelyek „olyan dolgokkal foglalkoztak, amikkel háború alatt nem kell”. Összesen 11 megye van a „figyelem központjában”.
Arra kérdésre, hogy kell-e jelenleg módosítani az említett hivatalok működésén, Danyilov azt válaszolta, hogy ez egy bonyolult helyzet, azonban gondolkodnak azon, hogy a parancsnokságoknál olyan személyeket alkalmaznak majd, akik a frontról tértek haza.
A hadköteleseknek csak mintegy 20%-a jelentkezik önként a hadkiegészítő parancsnokságokon, ezért ha a behívókat nem kézbesítik az utcán, akkor veszélybe kerülhet a mozgósítás Ukrajnában – jelentette ki Olekszandr Tiscsenko, a Lemberg megyei toborzási és szociális támogatási központ parancsnoka a Leopolis.news lembergi internetes kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a hadkiegészítő-parancsnok elmondta: „A hadköteleseknek – a kitűzött tervnek – csak a 20%-a (akik fele szerződéses katona) jelentkezik önként a hadkiegészítő parancsnokságokon. Ha nem lesz utcai behívókézbesítés és előállítás az adatok pontosítása érdekében, akkor veszélybe kerülhet a mozgósítás.”
Tiscsenko emlékeztetett arra, hogy a területi toborzási és szociális támogatási központokban való megjelenés nem jelenti automatikusan a hadseregbe küldést. Végül is ez egy egész sor eljárás, valamint egy orvosi vizsgálat kérdése – tette hozzá. Akinek jogilag megalapozott oka van arra, hogy egészségügyi vagy egyéb okok miatt ne essen mozgósítás alá, azt biztosan nem küldik a hadseregbe.
„Előfordul, hogy valakinek az utcán átadják a behívót, és jelentkezik a toborzási központban, és kiderül, hogy három gyermeke van, vagy fogyatékos. Megkérdezzük, hogy miért nem jelentkezett az adatok pontosítására és nem újította meg azokat, azt a választ kapjuk: „Mert félek”. A fogyatékosság, valamint a családi körülmények mindenképpen feljogosítanak a halasztásra” – magyarázta Tiscsenko.
A hadkiegészítő-parancsnok kitért a vállalatok főállású munkatársainak mozgósítására is. „Meg kell értenünk, hogy ha nem elegendő katonánk a védelemhez, akkor holnap burjátok és kadirovista csecsenek jönnek tulajdonosként ezekhez a vállalatokhoz. Fontos lesz-e akkor ezeknek a munkatársaknak a vállalatuk sorsa? Elsődleges feladatunk államunk és az ukrán nép védelmének a biztosítása” – mutatott rá Olekszandr Tiscsenko.
A mozgósítási és tartalékrendszerek, a hadkiegészítő parancsnokságok – szovjet örökség, amelyet alapvetően fel kell számolni, jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Jediniij Novini telemaraton adásában, számolt be az UNN.
„Más kell, legyen a megközelítés, maximális digitalizálás. A hadkiegészítő parancsnokságoknak adminisztratív szolgáltatást biztosító központokká kell válniuk. Akkor a lakosság számára világos lesz, nem kell félni, nem alakulnak ki sorok. Változtatnunk kell a szemléletünkön, meg kell szüntetni a sorkatonaságot, hivatásos hadsereget kell létrehozni, de egy teljes körű háború, invázió esetén kategóriák szerint kell a tartalék nyilvántartását elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy a fő tőkénk – az emberek, és velük kell együtt dolgozni” – mondta a védelmi miniszter.
A hadköteles személyek csak a katonai nyilvántartásba vétel megerősítése után vehetők fel állásba vagy oktatási intézménybe, ugyanakkor nincs ilyen korlátozás házasságkötés, válás vagy gyógykezelés esetén – hívta fel a figyelmet hétfőn Olekszandr Konovalov ezredes, a Kijevi Városi Toborzási és Szociális Támogatási Központja hadkiegészítő szektorának parancsnoka egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Konovalov az ArmyInform című kiadványnak nyilatkozva elmondta, hogy „állásba vagy oktatási intézménybe csak a katonai nyilvántartásba vétel igazolása után lehet állampolgárt felvenni vagy beíratni. Hasonlóan az államhatár átlépéséhez is kötelező a katonai regisztrációs okmány megléte.”
Az ezredes szerint ugyanakkor más a helyzet a házasságkötés vagy válás esetében. „Ha valamely személy benyújtja a kérelmet az állami anyakönyvi hivatalba, ezt követően a hivatal eljuttatja a dokumentumot a területileg illetékes toborzóközpontba a házasságot vagy válást regisztráló információkkal. A kérelemről szóló dokumentumban van egy rubrika a katonai nyilvántartásról. Ha ez nincs bejelölve, akkor is elfogadják az állampolgárok kérelmét az anyakönyvi hivatalban” – magyarázta Konovalov.
Ami az orvosi kezelést illeti, a hatályos jogszabályok ebben nem korlátozzák az egészségügyi intézményeket Ami azokat az okmányokat illeti, amelyeket az állampolgárnak kell bemutatnia, ha állami szolgáltatásokat kíván igénybe venni, ezeket három állampolgári kategória számára biztosítják. „A hadköteleseknek – a toborzóközpontban történő regisztrációról szóló igazolást, a sorkatonáknak – a katonakönyvet vagy ideiglenes igazolványt, a tartalékosoknak – a katonakönyvet” – Olekszandr Konovalov ezredes.
A kormány a közelmúltban kibővítette a toborzóközpontok hatáskörét, amelyek ezentúl a hadköteleseknek a nyilvántartási helyüktől függetlenül átadhatják a katonai behívót – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a kormányportálon közzétett 318. számú határozatra hivatkozva.
A jelentés szerint korábban a hadköteleseknek azt a területi toborzó és szociális támogatási központot kellett felkeresniük, ahol nyilvántartásba vették őket, és nem azt, ahol ténylegesen tartózkodtak. Így a kormányhatározat értelmében a toborzóközpontok fel vannak jogosítva arra, hogy értesítsék az állampolgárokat a mozgósításról, és ténylegesen behívják: katonai szolgálatra a tiszti állományban lévőket; katonai szolgálatra a (a hadműveleti tartalékba besorolt) tartalékosokat a különleges időszakban; katonai szolgálatra az állampolgárokat a mozgósítás ideje alatt, a különleges időszakban (függetlenül attól, hogy hol vannak katonai nyilvántartásba véve).
A rendelkezés alól kivételt képeznek az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat hadköteles és tartalékos munkatársai. Ezenkívül a területi toborzó és szociális támogatási központok nem vesznek részt a területvédelem előkészítésében és megvalósításában.
Ha kézbesítik a behívót, azt át kell venni, jelentkezni kell a hadkiegészítő parancsnokságon, hogy jogosultságot szerezzen a halasztásra.
Andrij Novak ügyvéd elmagyarázta, hogy lehet-e nem jelentkezni a hadkiegészítő parancsnokságon abban az esetben, ha egy hadköteles személy egészségi állapota miatt nem alkalmas a szolgálatra, vagy fogyatékkal élő szülei vannak.
A TSZN hírműsornak adott interjújában a jogász kijelentette, hogy a hadkötelesnek alapos indok alapján jogosult a mozgósítás elhalasztására, például ha fogyatékkal élő, ha szülei rokkantak, ha három vagy több gyermeke van.
De ezen körülmények megerősítéséhez, ha korábban ezt nem tette meg, meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokságon és tisztáznia kell vagy meg kell változtatnia nyilvántartási adatait.
„A hadkiegészítő parancsnokságok 5-10-15 évvel ezelőtti adatokkal rendelkeznek, amikor az adott személy egészséges, 18-20 éves fiatalember volt. Most pedig feltételesen 35 éves, három gyermeke vagy fogyatékkal élő szülei van. Honnan tudhat minderről a parancsnokság?” – hangsúlyozta Novak.
Ennek megfelelően, ha valakinek behívót kézbesítenek, azt át kell venni, és meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokságon, hogy jogosultságot szerezzen a halasztásra.
És csak ezt követően jelenhet meg a katonai dokumentumban az a bejegyzés, amelynek értelmében a hadköteles jogosult a szolgálat alóli ideiglenes felmentésre. Ezen esetben nem kellene behívót kapnia a hadköteles személynek.
Lehet-e átvenni a behívót és nem megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságon?
Andrij Novak ügyvéd kijelentette, hogy meg vannak határozva azon törvényes indokok, amelyek alapján mellőzhető a megjelenés a behívó átvételét követően.
