Nakabiri Amuti Binaisa, az afrikai Bugandai Királyság hercegnője, ellátogatott Harkivba, és látogatása keretében egy földalatti iskolában is járt az ipari negyedben.
A hercegnő beszélgetett a gyerekekkel, együtt énekelte velük Ukrajna himnuszát, és megmutatta, hogyan énekelnek és dobolnak hazájában – írja a Harkiv Novini.
Az ugandai hercegnő látogatásának célja az ukránok támogatása. Előző nap Poltavába is tiszteletét tette.
Harkiv LMBTQ közössége szeptemberben többnapos rendezvénysorozatot tart a melegszolidarítás jegyében, amit jótékonysági gyűjtéssel kötnek össze a hadsereg számára – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Harkiv Pride szervezet közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a meleg-rendezvénysorozat szeptember 7-től 15-ig tart Együtt az egyenlőségért és a győzelemért szlogennel. A Harkiv Pide rendezvények programja:
szeptember 7. és 8. – jótékonysági PrideFest;
szeptember 13. – a PrideHub ünnepélyes hivatalos megnyitója;
szeptember 14. – megemlékezés az elesett LMBTQ+ katonákról;
szeptember 15. – HarkivPride menet.
A rendezvényekkel párhuzamosan gyűjtés folyik majd, amelynek a bevételét a 92. különálló rohamdandár Achilles zászlóaljának drónbeszerzésére, valamint a Szumi megye határán állomásozó Mavic 3T alkatrészeinek vásárlására utalják át.
A teljes körű háború kezdetet óta idén márciusban először tartották meg az Egyenlőség menetét Kijevben. Biztonsági okokból a résztvevők számát korlátozták, az akció időpontját és helyszínét előre nem közölték. A fővárosi melegparádén mintegy 500-an vettek részt.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn a harkivi frontra, Vovcsanszk térségébe érkezett, ahol kitüntetéseket adott át a különleges műveleti erők napja alkalmából a katonáknak – számolt be az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Szeretném megköszönni a hősies hadműveleteiteket mind az ellenséges vonalak mögött, mind a területeink, városaink és falvaink védelme érdekében és megszállás során, kezdve Hosztomellel 2014-ben, majd a Herszon és Harkiv megyékben végrehajtott hadműveletekkel. Kérlek, vigyázzatok magatokra, ma olyan úton jártok, ami valószínűleg az egyik legnehezebb. Az egész ország számít rátok, biztosan győzünk.”
Zelenszkij és Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka meghallgatta Olekszandr Trepaknak, a különleges műveleti erők parancsnokának a jelentését az ukrán fegyveres erők fejlesztésének stratégiájáról, valamint az elvégzett és tervezett feladatokról. Trepak dandártábornok a különleges műveleti erők három fő tevékenységi területéről beszélt: pszichológiai hadműveletek és nem kinetikus akciók, ellenállási mozgalom az ideiglenesen megszállt területeken és a különleges alakulatok akciói.
Szóba került a különleges műveleti erők képességeinek további reformja, fejlesztése a modern kihívásoknak megfelelően, a 2014 óta megszerzett legjobb globális és hazai tapasztalatok felhasználásával – közölte az elnöki sajtószolgálat.
Az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erői az ukrán hadsereg elitjét alkotják. A fegyveres erők külön típusa, amely magasan képzett szakemberekből áll, akik a legnehezebb és legveszélyesebb feladatokat látják el. Gyakran „néma gyilkosoknak” vagy „a háború árnyékának” nevezik őket.
Today, Olena @ZelenskaUa and I visited the National Specialized Children's Hospital “Okhmatdyt”. We spoke with the children who are undergoing treatment.
Despite everything, the institution is resuming its normal operations and rebuilding its strength after the Russian attack. I… pic.twitter.com/iAZGYy2OCG
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 27, 2024
The Vatican Secretary of State is received in Kyiv by Ukrainian President Volodymyr Zelensky, to whom he conveys the Pope's solidarity and the Holy See's commitment to help find "a just and lasting peace".
Denisz Smihal miniszterelnök felszólította az ukrán városok hatóságait, hogy telepítsenek alternatív energiaforrásokat, hogy biztosítsák a kritikus infrastrukturális létesítmények zavartalan áramellátását – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a kormányfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal közölte, hogy ma Harkivban tartózkodik, ahol megismerkedett a város egyik energetikai létesítményének munkájával. Ennek a területén négy gázdugattyús blokkot telepítettek, összesen 6 MW teljesítménnyel. Ez lehetővé teszi majd Harkiv lakosainak hőellátását áramhiány esetén.
Mint a miniszterelnök megjegyezte, jelenleg tárgyalások folynak a partnerekkel további gázturbinás blokkok telepítéséről. „Felszólítok más városokat is, hogy a kritikus infrastrukturális létesítmények zavartalan áramellátása érdekében ugyanúgy telepítsenek alternatív energiaforrásokat. A kormány továbbra is támogatja a régiókat” – hangsúlyozta Denisz Smihal, megjegyezve, hogy a kormány júniusban további 2,5 milliárd hrivnyát különített el Harkiv megyének a fűtési szezonra való felkészülés érdekében.
A tömeges támadások és az aktív harcok miatt régiónk immár harmadik hete fogadja Harkiv lakosait, valamint a korábban esetlegesen oda menekülő személyeket.
A hírt a megyei katonai adminisztráció közölte.
Munkácson legutóbb 17 személyt fogadtak, közülük három gyerek. Az érkezőket étellel várták, a helyszínen egészségügyi dolgozók is jelen voltak. Ezt a csoportot a Nagybocskói kistérség fogadjak be. „Biztos vagyok benne, hogy a hegyvidéken megtalálják a rég várt békét és nyugalmat” – közölte Viktor MIkita kormányzó.
Eddig összesen 52 személy érkezett megyénkbe Harkiv régióból, s a közeljövőben további két csoportot várnak.
Bár a Harkiv elleni gyors támadás veszélye elmúlt, Oroszország visszahelyezte a várost a látóterébe – idézte az Unian a The Wall Street Journalt.
A lap arról írt, hogy Moszkva a jelek szerint brutális háborút tervez Harkiv lakosságának megtizedelésére, élhetetlenné téve az életet a városban.
„Persze Putyin továbbra is Harkivot akarja” – mondta Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója. Megjegyezte, hogy Oroszország a város lerohanásához szükséges csapatoknak csak egy töredékét vetette be, amihez becslése szerint akár félmillió katonára is szükség lehet.
De Oroszország készen áll egy hosszú háborúra. A legrosszabb esetben a Kreml megismételheti a szíriai Aleppó ellen 2016-ban alkalmazott stratégiáját, amikor a szíriai kormányt a polgárháborúban támogató orosz légierő megsemmisítette az áram- és vízforrásokat, valamint kórházakat és iskolákat bombázott. Az embereket egyszerűen kiszorították. Ezt akarják gyakorolni Harkiv környékén is – mondta Olekszandr Litvinenko, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkára.
Az újság emlékeztet arra, hogy Putyin a múlt havi kínai látogatása során tagadta Harkiv elfoglalásának tervét. Elmondása szerint az offenzíva célja egy ütközőzóna létrehozása, amely megvédi a határ közelében lévő városokat az ukrán támadásoktól.
A lap szerint a harkivi lakosok terrorizálására irányuló orosz kampány megelőzte a legutóbbi offenzívát, és azután is folytatódhat. Hetekkel azelőtt, hogy Oroszország ismét megszállta volna a régiót, a lakosok üzeneteket kaptak, hogy hagyják el a várost, mielőtt az oroszok körbezárják azt. Az üzenetek azonban hamisak voltak, azokat nem az ukrán hatóságok küldték. A The Wall Street Journal szerint az egész egy orosz dezinformációs kampány része volt, amely felfedi Moszkva azon szándékát, hogy elüldözze az életet a városból.
Újabb segélyszállítmányt indított útnak Harkivba a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Ukrajna háború sújtotta övezeteibe ezúttal 32 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket, valamint elektronikai eszközöket és ruházatot küldtek, az ottani partnerszervezetek kéréseit figyelembe véve. Kelet Ukrajna legnagyobb városát az elmúlt hónapokban sorra érik heves rakéta és drón támadások, az útnak indított szállítmány pedig azon károsultak között lesz szétosztva, akik otthona az elmúlt hetekben semmisült meg. A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat több mint két éve ápol stratégiai partnerséget a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásával. Közösen ez idő alatt ez már a 11-ik olyan szállítmány, amit Harkivba küldtek. Az idő múlásával, valamint a harci cselekmények fokozódásával a humanitárius helyzet is egyre rosszabb a keleti országrészben, amit Az Együtt Harkivért Jótékonysági alapítvány vezetője is megerősített, aki személyesen érkezett ide a szállítmányért és azért, hogy további segítséget kérjen partnereitől. A helyzet Harkiv környékén egyre súlyosabb, ezért nagy szükség van a további együttműködésre a keleti és a hátországban lévő szervezetek között, véli Ruszlán Fiszucsenko. Az együttműködés fontosságát emelte ki Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója is, aki szerint ma már nem olyan egyszerű egy-egy szállítmány összegyűjtése és elindítása, mint például akár egy évvel ezelőtt. A külföldről érkező humanitárius felajánlások mértéke már rég nem éri el azt a szintet, mint például a háború első hónapjaiban, viszont mind a Máltai Szeretetszolgálat, mind pedig a KHÖT eltökélt abban, hogy a továbbiakban is támogassa a kelet- ukrajnai rászorulókat és bajbajutottakat.
Újabb segélyszállítmányt indított útnak Harkivba a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. Ukrajna háború sújtotta övezeteibe ezúttal 32 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket, valamint elektronikai eszközöket és ruházatot küldtek, az ottani partnerszervezetek kéréseit figyelembe véve. Kelet Ukrajna legnagyobb városát az elmúlt hónapokban sorra érik heves rakéta és drón támadások, az útnak indított szállítmány pedig azon károsultak között lesz szétosztva, akik otthona az elmúlt hetekben semmisült meg. A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat több mint két éve ápol stratégiai partnerséget a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásával. Közösen ez idő alatt ez már a 11-ik olyan szállítmány, amit Harkivba küldtek. Az idő múlásával, valamint a harci cselekmények fokozódásával a humanitárius helyzet is egyre rosszabb a keleti országrészben, amit Az Együtt Harkivért Jótékonysági alapítvány vezetője is megerősített, aki személyesen érkezett ide a szállítmányért és azért, hogy további segítséget kérjen partnereitől. A helyzet Harkiv környékén egyre súlyosabb, ezért nagy szükség van a további együttműködésre a keleti és a hátországban lévő szervezetek között, véli Ruszlán Fiszucsenko. A külföldről érkező humanitárius felajánlások mértéke már rég nem éri el azt a szintet, mint például a háború első hónapjaiban, viszont mind a Máltai Szeretetszolgálat, mind pedig a KHÖT eltökélt abban, hogy a továbbiakban is támogassa a kelet- ukrajnai rászorulókat és bajbajutottakat.
Jelenleg nincs ok Harkiv kiürítésére, az ukrán hadsereg jelenleg figyelemmel követi a fejleményeket, és azt, hogy az ellenség milyen erőket vet be északon – jelentette ki szombaton Oleh Szinyehubov, a Harkiv Megyei Katonai Adminisztráció vezetője az ArmiyaInform című internetes katonai kiadványnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szinyehubov arra kérte Harkiv és a megye lakosságát, hogy őrizze meg a nyugalmát, és ne essenek pánikba. „Jelenleg nincs ok kiürítésre Harkivban. Világosan látjuk, hogy az ellenség milyen erőket alkalmaz a megyénk északi részén. Természetesen romolhat a helyzet, de jelenleg nem fenyegeti veszély a megyeközpontot” – mutatott rá.
„Az ellenség folytatja a hadműveletek fokozását a nevezett területen. A mai nap folyamán mintegy 30 település volt ellenséges tűz alatt” – hangsúlyozta Oleh Szinyehubov.
Oroszország a Harkiv elleni támadások fokozásával a város elhagyására akarja kényszeríteni a helyi lakosokat, mivel a Kremlnek jelenleg nincs elegendő ereje a város megtámadására és elfoglalására – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat ukrán és nyugati tisztségviselőkre hivatkozva jelezte, hogy a Kreml legutóbbi, az energiainfrastruktúra lerombolására tett lépései hasonlóak ahhoz az összehangolt erőfeszítéshez, amely Harkiv lakhatatlanná tételét célozza. A megszállók erre azt a pillanatot használják, amikor Ukrajnának nincs elegendő tüzérségi lőszere és légvédelmi rakétája.
A cikk megemlítette, hogy az oroszok a közelmúltban félretájékoztatást próbáltak terjeszteni a „harkivi lakosok kitelepítéséről a város bekerítésének lehetősége miatt”, aminek célja a pánikkeltés volt. Herman Haluscsenko energetikai miniszter azt mondta, hogy az orosz csapások során „szinte az összes” helyi villamosenergia-termelés megsemmisült, így „a tél kihívás lesz számunkra”.
A hírügynökség forrásai szerint Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja arról tárgyalt, hogyan lehetne energiával segíteni Harkovot. Ugyanakkor szinte senki sem jósolja, hogy a Kreml erői a közeljövőben elfoglalhatják a várost. Volodimir Zelenszkij elnökhöz közel álló tisztségviselők úgy vélik, hogy Oroszországnak nincs elég forrása egy komoly offenzíva megindításához, ezért próbál pánikot kelteni. Amerikai és más nyugati tisztviselők egyetértenek abban, hogy Oroszország nem támadhatja meg Harkivot az orosz csapatok jelentős megerősítése nélkül – állapította meg a Bloomberg.
