Veszélyes mennyiségű klórpirifosz növényvédőszert találtak a Németországból exportált zöldkávéban. A hírt a Poltava Megyei Állami Termelési és Fogyasztói Szolgálat közölte az Európai Élelmiszer- és Takarmányügyi Riasztási Rendszer (RASFF) adataira hivatkozva.
A Rehm & Benecke Coffee GmbH & Co. kávé észlelése esetén óvatosságra intik a lakosságot és arra kérik, hívják az Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal forróvonalát: tel. (0532) 56-99-63.
Ezenkívül a Poltava Megyei Állami Termelési és Fogyasztói Szolgálat Főosztályán is lehet bejelentést tenni: tel. (0532) 60-66-47, e-mail: pol_gydpss@polvet.gov.ua.
Nagy bajban vannak a világ kávérajongói, akik nincsenek kevesen, hiszen világszerte naponta 2 milliárd csésze kávé fogy – olvashatjuk az Oeconomus oldalon.
Kis kávétörténet
Az Etiópiából származó kávét a XVI–XVII. században a világhódító török birodalom terjesztette el Európában is. Az első kávéház 1550-ben nyílt Isztambulban, majd követte egy-egy velencei és párizsi. Ez utóbbi 1672-ben nyitotta meg kapuit, és tette függővé a franciákat. A XIX. század hozta el a kávéházak virágkorát, és a XX. századtól „már” nők is látogathatták a füstös klubhelyiségeket.
A Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organization, IOC) adatai szerint a kávéfogyasztás évente 1-2 százalékkal emelkedik a világon, de a kávétermesztés egyre nehezebb helyzetbe kerül. A globális felmelegedés aszályai, a szárazság veszélybe sodorhatja az egész kávéipart, a kereslet ennek ellenére azonban tovább nő. Ez súlyos áramelkedésekhez vezetett már eddig is, úgyhogy egyre többen termesztik az olcsóbb, robuszta fajtájú kávét, mint a drágább, de jobb minőségű arabicát.
A kávé igényei
A kávé termesztéséhez állandó 15–24 Celsius-fok fokra van szükség, sok csapadékra és egészséges környezetre. Ugyanis a felmelegedésen kívül betegségek is sújthatják a finom növényt, például a kávérozsdagomba, kávészú. A globális felmelegedés miatt becslések szerint szűk 30 év múlva a mostani kávétermesztő földek legalább fele már nem hoz majd termést. Úgyhogy nemcsak kevesebb kávét fogunk inni több pénzért, de 125 millió, kávéiparban dolgozó ember munkája is megszűnhet.
Száz évvel ezelőtt a budapesti kávézókat a művészek töltötték meg, akik napi több liter méregerős kávéval stimulálták agyukat, és osztották meg ötleteiket egymással. De ahogy egy graffiti is írja,
Nincs erős kávé, csak gyenge ember.
Régen az alkotók drogja volt, ma már azonban mindenki fogyasztja, de vajon kik isznak a legtöbbet a világon? A listavezetők a hollandok, a finnek, a svédek, a norvégok és a kanadaiak, talán hogy feldobják magukat a hűvös, borús napok alatt is. Itthon a KSH adatai szerint 2020-ban az egy főre jutó kávéfogyasztás 2,7 kilogramm volt, honfitársaink 39 százaléka napi 2-3 kávét fogyaszt, főleg eszpresszót, az a legnépszerűbb itthon.
Az elmúlt napok hideg időjárása szó szerint sokunkat arra kényszerít, hogy napközben több meleg italt igyunk. De vajon hány csésze teát és kávét ihatunk meg a nap alatt? Úgy tűnik, a válasz erre a kérdésre soha nem lesz egyértelmű. Ennek ellenére egy újabb tudományos tanulmány kimutatta, hogy ezen italok bizonyos mennyiségű fogyasztása valóban segítheti a demencia vagy az agyvérzés megelőzését.
Egy kínai, több százezer ember bevonásával készült új tanulmány kimutatta, hogy a naponta elfogyasztott kávé és tea kapcsolatban állhat számos komoly betegség kialakulása kockázatának csökkenésével.
A Tiencsini Orvostudományi Egyetem kutatói adatai szerint, a több mint 365 ezer diák közül, akiknek mutatóit 10-14 évig rendszeresen tanulmányozták, azok, akik napi két-három csésze kávét, három-öt csésze teát vagy négy-hat csésze kávé és tea kombinációját fogyasztották, alacsonyabb volt az agyvérzés és demencia kialakulásának kockázata.
„Eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a kávé és tea mérsékelt fogyasztása, egymást kiegészítve vagy kombinálva a stroke és a demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával jár együtt” – mondta.
Csak a kávé vagy csak a tea önmagában való fogyasztása mindkét betegség kialakulásának alacsonyabb kockázat eredményezi. Így azoknál a személyeknél, akik hozzászoktak ahhoz, hogy naponta két-három csésze kávét és két-három csésze teát igyanak, 28%-kal alacsonyabb volt a demencia és 32%-kal az agyvérzés kialakulásának esélye, mint azok esetében, akik egyáltalán nem fogyasztották ezeket az italokat.
A tanulmány 365 000 682 résztvevőjének adatait az Egyesült Királyság anonim UK Biobank adatbázisából vették, amely félmillió, 50 és 74 év közötti brit önkéntes egészségügyi információt tartalmazza, amelyeket a 2006 és 2020 közötti időszakban gyűjtöttek be. A közvélemény kutatások során a megkérdezettek önszántukból ismertették az elfogyasztott kávé és tea mennyiségét.
A PLOS Medicine kiadványban megjelent tanulmány adatai szerint annak során „csupán” 5 ezer 079 személynél alakult ki a szellemi leépülés, és 10 ezer 053 személynél alakult ki egy agyvérzés.
A tudósok összevetették a koffeintartalmú italok fogyasztását és megbetegedések kialakulásának gyakoriságát, és arra a következtetésre jutottak, hogy a napi legalább egy csésze tea vagy kávé fogyasztása csökkenti azokat.
Érthető, hogy ez az első olyan tanulmány, amely összefüggésbe hozza a tea vagy kávé fogyasztását egészségünk állapotával. Például, az egyik idén végzett tanulmány során a kutatók bebizonyították, hogy azon személyek esetében, akik nem szenvednek szívelégtelenségben, a napi fél és három csésze kávé rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegségben, agyvérzésben vagy bármilyen betegségben való korai elhalálozás kockázatát azokhoz képest, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét.
A Brit Alzheimer Szövetség adatai szerint, a kávé többféle módon segíti az emberi agyat, beleértve a granulociták (leukociták) termelését, amelyek védik és helyreállítják az agy idegsejtjeit.
Az ehhez hasonló eredmények azonban nem feltétlenül azt jelentik, hogy mindannyian most elkezdünk a lehető legtöbb kávét és teát inni a nap folyamán. Például egy másik tanulmány során, amelynek eredményeit a Nutritional Neuroscience folyóiratban publikálták, 17 ezer 702, 37 és 73 év közötti személyt vizsgáltak meg, valamint a Nagy-Britannia Biobankjából vettek át adatokat.
Ennek eredményeként kiderült, azoknál az embereknél, akik hozzászoktak ahhoz, hogy naponta hat vagy több csésze kávét igyanak, 53%-kal nagyobb esélyük volt a demencia kialakulására, mint azoknak, akik csupán 1-2 kávét ittak meg, vagy még annál is kevesebbet. „A legtöbb esetben a mérsékletesség a legjobb megközelítés” – összegezték a tudósok.
Az amerikai tudósok legújabb tudományos tanulmánya kimutatta, hogy egyetlen összetevő hozzáadása egy csésze kávéhoz, ami gyakorlatilag minden háztartásban megtalálható, segítheti szervezetünket a zsírégetésben és jelentősen javítja az anyagcserét.
Mint ismeretes, a legtöbb ember el sem tudja képzelni a munkanapja kezdetét, még inkább a szabadnapját a reggeli csésze kávéja nélkül. És szerencsére a tudósok bizonyították, ez az ital (mérsékelt adagokban) előnyöket gyakorol az egészségre, például, javítja a memóriát, növeli az éberséget és még az élettartamot is meghosszabbítja (a kávéban található erős antioxidánsok miatt).
De mielőtt még egy újabb adagot töltesz magadnak ebből az aromás italból, ami élénkít, gondolja, mit szokott hozzátenni. Talán cukor vagy tej? Vagy valami mást? A rossz hír pedig az, hogy mindkét megnevezett összetevő jelentősen rontja a kávé értékét magas zsírtartalmú zsírok és cukrok miatt.
Ha már az előre elkészített és kávézókban árusított kávéitalokról beszélünk, akkor a bennük lévő cukor- és kalóriatartalom felér egy kisebb desszerttel. Ebből következik, hogy a kávéfogyasztás többé-kevésbé jótékony hatással lehet az egészségre, attól függően, hogy mit adunk hozzá.
És ahogy egyes összetevők kevésbé hasznossá teszik ezt az italt, vannak olyanok, amelyek alkalmasak egészségesebbé tenni. Az egyik ilyen összetevő – a mindenki számára ismert fahéj. Ezért egyszerűen csak tegyen bele a téli fűszerből a kávéjába, hogy még finomabbá és aromásabbá tegye, egyben javítja az anyagcseréjét is.
A Michigani Egyetem (USA) Élettudományi Intézetének újabb kutatása szerint egy kis mennyiségű fahéj hozzáadása a kávéhoz segíti szervezetét a zsírégetésben. A tudományos vizsgálat során kimutatták, hogyan hat a fahéjaldehid – ami a fahéj egyedülálló ízét és illatát okozza, az emberi zsírsejtekre. És egyértelművé vált, hogy a kávé és a fahéj kombinációjának hatására több enzim kezd termelődni, amelyek arra kényszerítik szervezetünket, hogy aktívabban égesse a zsírt, ahelyett hogy elraktározza azt.
Hozzá kell tenni, hogy a fahéj magas szinten rendelkezik antioxidánsokkal, így képes megvédeni az emberi szívet és az agyat az életkorral összefüggő károsodásoktól.
A tanulmány megállapította, hogy ez a fűszer segít csökkenteni a rákbetegség kialakulásának kockázatát, erősíti az immunrendszert, a chicagói Les Roches Egyetem (USA) tudósai pedig azt is megállapították, hogy a fahéj segíti a memóriát és a tanulási képességet.
Viszont kávét mérsékletesen kell inni, és nem szabad az egész nap folyamán. Ennek kapcsán létezik egy tudományos nézőpont is. Egy nagyszabású tanulmány, amelynek eredményeit a Nutritional Neuroscience folyóiratban tették közzé, kimutatta, hogy naponta hat vagy több csésze kávé fogyasztása súlyos agykárosodást okozhat.
Ismeretes, hogy a tanulmányban több mint 17 000, 37 és 73 év közötti személy vett részt. Az adatok – nem, életkor, testsúly, krónikus betegségek – felvételét követően a tudósok összefüggést véltek felfedezni a kávéfogyasztás és a kisebb agytérfogat között. Ennek eredményeként kiszámolták, hogy azok a személyek, akik hozzászoktak ahhoz, hogy naponta 6 és több csésze kávét isznak, 53%-kal nagyobb eséllyel alakul ki demencia, mint azoknál, akik egy-két csésze kávét isznak.
A tudósok azonban nemcsak az elfogyasztott kávé mennyiségét tartják fontosnak, hanem azt is, hogy mikor fogyasztják. Az Edinburgh-i Egyetem (Egyesült Királyság) Alvásgyógyászati Tanszékének kutatói kimutatták, hogy a koffein negatív hatásai az alvásra több órán keresztül is eltarthatnak. Az ember krónikus álmatlanságban szenvedhet anélkül, hogy tudná, hogy annak oka a délután elfogyasztott kávé. Ezért a szakembereknek az ajánlják, hogy csökkenteni kell a koffeint tartalmazó italok fogyasztását, minimum 6-8 órával lefekvés előtt.
Becslések szerint a világon naponta több mint 2 milliárd csésze kávét isznak az emberek, a legtöbbet a skandinávok, miközben Afrikában és Közép-Amerikában alig fogyasztják; a magyarok a mezőny közepe táján találhatók, közülük minden második a munkahelyén is kávézik.
A kávénak világnapja is van: szeptember 29. A kezdeményezés több évtizede Japánból indult, azonban csak 2009 óta ünnepelik szeptember utolsó előtti napján: a legenda szerint azért ez a dátum lett a kávé világnapja, mert a hosszú nyár után ezzel emlékeztetik az emberek magukat, hogy újra itt az ősz és dolgozni kell, a munkának pedig szerves része a kávészünet.
A világon tavaly több mint 160 ezer zsák kávét termesztettek – 1 zsák 60 kiló -, ebből Európában mintegy 54 ezer zsák fogyott, Észak-Amerikában 30 ezer zsák, Afrikában 12 ezer zsák, Közép-Amerikában és Mexikóban 5300 zsák, Ázsiában és Óceániában 36 ezer zsák, Dél-Amerikában pedig 27 ezer zsák az International Coffee Organization adatai szerint.
A nemzetközi statisztikák szerint a legnagyobb kávéfogyasztók a finnek, ők évente fejenként átlagosan 12 kilót használnak fel, miközben a világon a legnagyobb termelő országban, Brazíliában csak 5,3 kilót, s ezzel 24. a listán. Az Egyesült Államok 4,2 kilóval a 39., és Olaszország is csak a 18. a listán Bécs mögött, amely a 16.
Európában a skandinávok után a Benelux államok lakói a legnagyobb kávéfogyasztók: Hollandia, Belgium az első 10-ben van, Luxemburg a 11. A magyarok az 56. helyet foglalják el a 3,1 kilogrammos fogyasztással, éppen Japán mögött (3,3 kilogramm) de Ausztrália előtt (3 kilogramm). A térségben a csehek, a szlovákok, a szlovének, a szerbek és a horvátok is megelőzik a magyarokat.
Megnehezíti az éghajlatváltozás a jó kávé termesztését, azonban Finnországban mintha már meg is találták volna a megoldást: növényi sejtekből, bioreaktorban próbálkoznak kávétermesztéssel – írta meg a fastcompany.com.
Az elképzelés a laboratóriumban kifejlesztett ételek készítési modelljét veszi alapul: a kávé növényi sejtjeit laborban tenyésztették, majd tápközeggel töltött bioreaktorokba helyezték, hogy ott növekedhessenek. Kávét laborban nevelni azonban könnyebb, mint húst, hiszen a növényi sejtkultúrák sokkal kevésbé bonyolultak, mint az állati sejtek.
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Növelhetjük a fejfájás kockázatát, ha a napi egy vagy két csésze kávé elfogyasztása helyett az adagot három vagy több adagra emeljük.
A migrén akár komoly fájdalmakkal is járhat. Becslések szerint világszerte egymilliárd ember szenved emiatt, ami nemcsak legyengítheti a szervezetünket, hanem képtelenné is tesz minket például a napi munkavégzésre vagy épp a rutinfeladatokra. A kávé migrénben betöltött szerepét eddig nem magyarázták el megfelelően a kutatók, hiszen még nem teljesen világos a kávé által okozott hatások teljes skálája sem.
A statisztikák szerint tíz amerikai felnőtt közül csaknem kilenc naponta fogyaszt kávét.
Nem véletlenül: ez a világ legszélesebb körben fogyasztott itala, évente több mint 400 milliárd csészével fogy el.
Az American Journal of Medicine tudományos szaklapban most publikált tanulmány a kávé komplex hatását vizsgálta, pontosabban annak a potenciálisan káros hatásait a migrén kockázatára nézve. A migrén kapcsán a tudósok az egyik legmeggyőzőbb elmélete az agyi erekkel kapcsolatos.
Szerintük az ezzel járó fájdalmas lüktetés az erek gyulladásának és duzzadásának köszönhető, ami fokozza az agy körüli véráramlást. Emellett a kávé emeli a vérnyomást is, ami szintén fontos tényező. A mai napig kevés tanulmány készült a migrénes fejfájás azonnali kockázatáról a koffeintartalmú italok napi bevitelének változásával– mondta Suzanne M. Bertisch, a Brigham and Women’s Hospital és a Harvard Medical School munkatársa, a tanulmány vezető kutatója a ZMEScience online portálnak. – Vizsgálatunk egyedülálló volt: hat héten keresztül részletes napi információkat gyűjtöttünk a koffeinről, a fejfájásról és más érdekes tényezőkről.
Bertisch és munkatársai ezúttal 98 olyan felnőttet vizsgáltak, akik napi kétszeri elektronikus naplóban jegyezték fel a tapasztalataikat. Az adatok azt mutatták, hogy a résztvevők havonta átlagosan ötször szenvedtek fejfájástól, ám azok, akik három vagy több kávét ittak naponta, lényegesen több migrénről számoltak be. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy ekkora mennyiségben a magas koffeintartalmú italfogyasztás nagyobb valószínűséggel jár együtt a fejfájás kialakulásával.
Meg kell jegyezni azonban, hogy a vizsgálat során csak egy kisebb mintavétel történt, ezért további vizsgálatokra van szükség.
Egyre több friss kutatás jelenik meg, mely azt mondja, hogy a kávé rendkívül jótékony hatással van a szervezetre. Véd a szívbetegségektől, éberséget kölcsönöz, felszabadítja a szervezet energiaraktárait, emellett még a diabétesztől is képes megvédeni. Az sem véletlen, hogy a világ második legnépszerűbb itala, a kólát megelőzve, a víz után.
Ausztrál szakemberek szerint napi három csésze kávé kedvező hatással lehet a májbetegek állapotára. A melbourne-i Monash Egyetem kutatói 1100 májbeteget vontak be a vizsgálatba. Napi két csésze kávé akár 13 százalékkal csökkentette a Hepatitis C vírus májkárosító hatását, napi négy kávé pedig a zsírmáj tüneteit mérsékelte 24 százalékkal.
Egy amerikai tanulmány pedig rácáfolt arra, miszerint a kávé ártalmas az egészségre. Kutatók szerint a kávéfogyasztó nőknek ugyanis egészségesebb a szívük. Azoknak a nőknek, akik naponta 2-3 csésze kávét fogyasztottak a vizsgálat alatt, 25 százalékkal kisebb esélyük volt a kutatás 24 évében szív- és keringési betegségben megbetegedni, mint azoknak, akik csak kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem ittak kávét.
A Harvard Egyetem szakemberei szerint a rendszeres kávéfogyasztók között 80 százalékkal kisebb a Parkinson-kór előfordulási aránya, mint a nem kávézók körében.
Napi két csésze kávé megivásával 25 százalékkal csökkenthető a vastagbélrák, 80 százalékkal a májzsugor, és 50 százalékkal az epekő kialakulásának kockázata is.
