Kilencből csaknem nyolc európai (87%) egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak az ukránoknak az orosz invázió miatt. Az Európai Unió polgárai többsége bizalmat szavaz az európai intézményeknek, és támogatja Ukrajna számára nyújtott humanitárius, gazdasági és katonai segítséget. Az Eurobarometer európai ügynökség felmérése szerint 87% támogatja a humanitárius segélyt, 71% a szankciók bevezetését Oroszország ellen, és 68% a pénzügyi támogatást Ukrajna számára.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett európaiak 87%-a egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget nyújtsanak Ukrajnának az orosz invázió miatt. A válaszadók 71%-a határozottan támogatja a szankciókat Oroszország kormánya, vállalatai és személyei ellen, és 68%-uk egyetért a pénzügyi támogatás biztosításával Ukrajnának. Emellett tízből hat európai támogatja Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadását, 58%-uk pedig elfogadja az EU pénzügyi támogatását a katonai felszerelések beszerzésére és szállítására Ukrajnába.
A felmérés arra is rávilágított, hogy az orosz háború Ukrajna ellen az európaiak 31%-a szerint a legnagyobb probléma az EU-s szintű aggodalmak között, megelőzve az olyan témákat, mint a migráció (28%) és a nemzetközi helyzet (22%).
Ezen kívül, a válaszadók 76%-a egyetért azzal, hogy az orosz invázió közvetlen fenyegetést jelent az EU biztonságára.
A felmérés azt is megállapította, hogy az európai polgárok 44%-a úgy véli, hogy a béke és stabilitás biztosítása közvetlenül pozitív hatással lesz életükre a közeli jövőben.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az európaiak bizalma az Európai Unió iránt 2007 óta nem volt ilyen magas (51%), különösen a 15-24 éves korosztály körében (59%). További 51% bizalmát fejezte ki az Európai Bizottság iránt.
Az ukránok több mint fele (52 %) úgy gondolja, hogy az országnak törekednie kell a háború mielőbbi lezárását célzó tárgyalásokra, ugyanakkor 38 % szerint Ukrajnának a háború megnyeréséig kell folytatnia a harcot – derült ki a Gallup nemzetközi közvélemény-kutató intézet frissen végzett felmérésére hivatkozva, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
Mint a kutatásból kiderült, a szociológusok az ukránok a háborúhoz való hozzáállás változását észlelik. Egy 2022-ben, Oroszország teljes körű inváziójának kezdetét követően végzett közvélemény-kutatás szerint az ukránok akkor elszántak voltak, a válaszadók 73 %-a inkább a győzelemig harcolt volna.
2023-ban csökkent a győzelemig tartó harc támogatottsága, de több mint kétszer annyi ukrán volt a harc folytatása mellett (63 %), mint a kialkudott béke mellett (27 %).
A háború gyors befejezéséről szóló tárgyalásokat támogató ukránok jelentős része úgy gondolja, hogy Ukrajnának nyitottnak kell lennie bizonyos területek átengedésére a béke fejében. A megkérdezettek fele (52 %) egyetért azzal, hogy Ukrajnának nyitottnak kell lennie bizonyos területi engedményekre a béke-megállapodás részeként a háború befejezése érdekében, míg 38 % nem ért egyet ezzel, további 10 % pedig nem tudott válaszolni.
A Gallup közvélemény-kutatói nem kérdezték meg részletesebben az ukránokat arról, hogy az emberek milyen szintű területi engedményeket lennének hajlandók tenni. Azonban a KMISZ korábbi felmérésének adatai azt mutatták, hogy az ukránok készen állnak a minimális engedményekre.
A Gallup legutóbbi kutatása 2024 augusztusában és októberében készült. A felmérés nem terjedt ki az orosz ellenőrzés alatt álló megszállt területekre. Ezek a régiók a lakosság 10-12 %-át teszik ki.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok több mint fele (52 %) úgy gondolja, hogy az országnak törekednie kell a háború mielőbbi lezárását célzó tárgyalásokra, ugyanakkor 38 % szerint Ukrajnának a háború megnyeréséig kell folytatnia a harcot – derült ki a Gallup nemzetközi köz... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1732115040 [modified] => 1732109270 ) [title] => Az ukránok több mint fele szerint törekedni kell a háború tárgyalásos befejezésére – Gallup-kutatás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=223034&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 223034 [uk] => 223040 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 139987 [image] => Array ( [id] => 139987 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/238849-ukraine-flag-nytimes.png [original_lng] => 513559 [original_w] => 960 [original_h] => 500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/238849-ukraine-flag-nytimes-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/238849-ukraine-flag-nytimes-300x156.png [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/238849-ukraine-flag-nytimes-768x400.png [width] => 768 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/238849-ukraine-flag-nytimes.png [width] => 960 [height] => 500 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/238849-ukraine-flag-nytimes.png [width] => 960 [height] => 500 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/238849-ukraine-flag-nytimes.png [width] => 960 [height] => 500 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/238849-ukraine-flag-nytimes.png [width] => 960 [height] => 500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1732104406:3 [_thumbnail_id] => 139987 [_edit_last] => 5 [views_count] => 702 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_81e03091d9007c03b13df27fad72cce7] => [_oembed_time_81e03091d9007c03b13df27fad72cce7] => 1732219863 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 83882 [3] => 49 [4] => 592 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Hírek [4] => Társadalom [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 1984 [1] => 1985 [2] => 85053 ) [tags_name] => Array ( [0] => felmérés [1] => közvélemény-kutatás [2] => orosz–ukrán háború ) ) [2] => Array ( [id] => 221063 [content] =>
A megkérdezett ukránok viszonylagos többsége általában nem ellenzik, hogy a háború alatt Európába menekültek szavazzanak az elnök- és parlamenti választásokon, de nem indulhatnak a tisztségért – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók relatív többsége úgy véli, hogy azoknak az állampolgároknak, akik a háború alatt elhagyták Ukrajnát és nem tértek vissza, rendelkezniük kell szavazati (választói) joggal a háború utáni első parlamenti és elnökválasztáson (47 % és 48 % megfelelően). Ezt 36 %, illetve 35,5 % ellenzi.
A megkérdezettek túlnyomó többsége (81-82 %) úgy véli, hogy azoknak az állampolgároknak, akik a háború alatt elhagyták Ukrajnát és nem tértek vissza, ne legyen joguk arra, hogy a háború utáni első parlamenti és elnökválasztáson választhatók legyenek városi/községi polgármestereknek és városi/községi tanácsi képviselőknek.
A felmérést a Razumkov Központ 2024. június 15. és 20. között végezte 2016 válaszadó bevonásával. A felmérést csak azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladta meg a 2,3 %-ot.
A megkérdezett ukránok 47 %-a 2024 őszén gondolta úgy, hogy Oroszországnak elegendő forrása van a Ukrajna elleni hosszú háborúhoz, míg 46 %-uk éppen ellenkezőleg, úgy vélte, hogy Oroszország erőforrás-tartalékai kimerülőben vannak – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A szociológusok emlékeztettek arra, hogy az ellenség egyik fontos propaganda-narratívája, hogy hiábavaló harcolni Oroszország ellen, hiszen Oroszországnak „gyakorlatilag korlátlan erőforrásai vannak”, mint például pénz, emberek, fegyverek stb. „Az orosz propaganda számítása az, hogy megrendítse az ukránok hitét a győzelem lehetőségében, valamint kétséget szítson nyugati partnereink körében. Ezért 2023 februárjában először megkérdeztük a válaszadókat, hogy melyik nézőponttal értenek egyet” – áll az KMISZ közleményében.
2023 februárja és októbere között 22 %-ról 49 %-ra nőtt azok aránya, akik úgy gondolták, hogy Oroszország még mindig jelentős erőforráskészletet tart fenn, és még sok éven át tud háborúzni Ukrajna ellen. Ezzel szemben 67 %-ról 43 %-ra csökkent azok aránya, akik éppen ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy Oroszország kimeríti erőforrásait, és a háború belátható időn belül Ukrajna számára is elfogadható feltételekkel zárulhat. 2023 októbere és 2024 októbere között a helyzet alig változott.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, az Oroszország határtalan erőforrásairól szóló narratíva valóban negatív hatással van az ukránok hangulatára. „Eddig az Oroszország korlátlan erőforrásaiba vetett hit hatása nem járt kritikus romboló következményekkel, de már most láthatjuk bizonyos fontos attitűdök erózióját (és a különösen riasztó tendenciákat a frontrégiókban). Természetesen az ellenséget nem lehet alábecsülni, és szükséges, hogy egészségesen és visszafogottan érzékeljük az Oroszországban rejlő lehetőségeket, azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy belefulladjunk a legyőzhetetlen Oroszország mítoszába a határtalan erőforrásokkal” – hangsúlyozta a szociológus.
A KMISZ saját felmérését 2024. szeptember 20. és október 3. között végezte 2004 válaszadó körében. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
A szociológusok most először észlelték, hogy csökkent azoknak az ukránoknak az aránya, akik készek a háborút addig elviselni, amíg szükséges, de a többség (63 %) a kitartás mellett van – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint 2024 szeptemberében-októberében a válaszadók 15 %-a nyilatkozott úgy, hogy kész több hónapig, 4 %-a pedig fél évig elviselni a háborút. Februárhoz képest 3 %-ról 6 %-ra nőtt azok száma, egy évről beszélnek, vagyis összességében az ukránok 69 %-a viszonylag hosszú időszakról beszél.
Az invázió kezdetétől 2024 februárjáig a helyzet gyakorlatilag nem változott: folyamatosan körülbelül 71-73 % válaszolta azt, hogy készen áll a háború elviselésére, ameddig csak szükséges (és további 2-3 % mondta, hogy 1 évig). Ugyanebben az időszakban 18-21 % beszélt rövidebb saját biztonsági határról (néhány hónaptól másfél évig).
A szociológusok 2024 februárja és októbere között először regisztrálták azoknak a részarányának a csökkenését, akik készek arra, hogy addig viseljék el a háborút, ameddig csak szükséges. Ahogy Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy „a bizonytalan jövő minden nehézsége és objektív oka ellenére, a növekvő fáradtság ellenére az ukránok többsége elszánta magát, hogy addig harcoljon, ameddig csak kell”.
A KMISZ a saját felmérését 2024. szeptember 20. és október 3. között végezte 2004 válaszadó bevonásával. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
Az ukránok több mint 80%-a Ukrajna EU- és NATO-csatlakozására szavazna, ha a közeljövőben ilyen népszavazást tartanának.
Erről tanúskodnak a Razumkov Központ szociológiai felmérésének eredményei, amelyet csütörtökön mutattak be az Interfax-Ukrajna ügynökségnél – írja a Jevropejszka pravda. A felmérésr szeptember 20–26. között végezték. Eredményei szerint az ukránok 81 százaléka kész részt venni az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló népszavazáson.
Az ilyen népszavazáson részt venni szándékozók 88%-a a csatlakozásra szavazna, ellene – 8%.
Növekszik azok aránya, akik az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásra szavaznának. 2021 novemberében-decemberében egy ilyen népszavazás résztvevőinek 78%-a volt hajlandó támogatni az EU-csatlakozást, 18%-uk pedig nemmel szavazott volna.
Ekkor a válaszadók 70%-a volt hajlandó a NATO-csatlakozás mellett szavazni, 24,5%-a pedig ellene volt.
Volodimir Zelenszkij elnökben 2024 szeptemberében-októberében az ukránok 59 %-a bízik, 37 %-a nem bízik, és ezek a mutatók május óta gyakorlatilag nem változtak – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be az rbc.ua hírportál.
A szociológusok felmérései szerint a 2019-es elnök- és parlamenti választások után az ukránok 80 %-a bízott Zelenszkijben. 2022 februárjára azonban a bizalom szintje fokozatosan 37 %-ra csökkent (és az orosz invázió előestéjén már többen voltak, akik nem bíztak benne).
A háború kezdete után a bizalom szintje 90 %-ra emelkedett. 2023. december végére a bizalom szintje 77 %-ra, 2024 februárjára 64 %-ra, 2024 májusára 59 %-ra csökkent. Ugyanakkor 2024 májusa és szeptembere között a mutatók szinte nem változtak.
Mint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese elmondta, Ukrajnában jelenleg meglehetősen magas a bizalom Zelenszkij elnök iránt, „különös tekintettel a háborús idők nehézségeire, a bizonytalan jövőre és az uralkodó csapat esetleges egyéni sikertelen akcióira”. „Ugyanakkor a helyzet nagyon dinamikus, és a lakosság jelentős része már most is a bizalomból a bizalmatlanságba billeg az elnök és csapata aktuális megnyilvánulásai, döntései függvényében” – fejtette ki.
A szakember szerint egyértelmű, hogy „a belső és külső helyzet számos aspektusa kívül esik az elnökön és csapatán, de a bizalom és általában a legitimitás jelenlegi mutatóinak megőrzéséhez szükséges az átláthatóság, ill. őszinte kommunikáció a társadalommal”.
A KMISZ saját felmérését 2024. szeptember 20. és október 3. között végezte 2004 válaszadó körében. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
Az ukránok körülbelül fele (49 %) európainak érzi magát, míg a válaszadók 45 %-a nem érzi magát annak – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szociológusok megjegyezték, a teljes körű háború 2022-es kezdete előtt a válaszadók 41 %-a érezte magát európainak, míg 49 %-a nem. Azoknak az okoknak a megnevezésekor, amelyek megakadályozzák, hogy európainak érezzék magukat, azok a válaszadók, akik nem érzik magukat európainak, leggyakrabban az alacsony életszínvonalat említik (75 %). A szociokulturális életkörülményeket 41 %, a nyelvi akadályokat 38 % említette.
További 33 % a „nem európai” tudatot nevezte meg okként, 24 % pedig a kultúra alacsony szintjét. Szintén 24 % jelezte, hogy egy másik kultúra képviselője, 6,5 % vallási hovatartozást, 9 % pedig az EU-val kapcsolatos információhiányt – jelölte meg. Az EU és Ukrajna gazdasága jelentősen eltér egymástól. Így a nominális GDP szerint Ukrajna gazdasága nem éri el az EU gazdaságának 1%-át, a vásárlóerő-paritást számolva pedig kevesebb, mint 2,5 %-át.
„Mindkét mutató csak névleges képet ad a skálakülönbségről, de még ha tudjuk is arra, hogy az ukrán gazdaság 30-40 %-a árnyékban van, a GDP-arányos lemaradás továbbra is nagyon jelentős lesz” – közölte a Razumkov Központ.
Ukrajna lakossága az EU lakosságának 7,89 %-a volt, a nominális GDP pedig mindössze 1 %-a. A lemaradás a többi között a munkatermelékenység és az ipari piacok szerkezetének különbségei miatt következett be. Ekkora lemaradás mutatkozott meg az egy főre jutó GDP mutatójában is, amely Ukrajnában 3,32-szer volt alacsonyabb, mint az EU-ban, ami megalapozta a lakosság nominális jövedelme közötti különbséget – tették hozzá a kutatók.
A Razumkov Központ a felmérést 2024. június 6. és 12. között végezte 2016 válaszadó megkérdezésével. A kutatást csak azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
Az ukránok mindössze 9 %-a tiltaná be teljesen a Telegramot, miközben 26 % gondolja úgy, hogy az üzenetküldő alkalmazást semmilyen módon nem szabad ellenőrizni – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a megkérdezett ukránok többsége (54 %) úgy gondolja, hogy nem szabad teljesen betiltani a Telegramot, hanem bizonyos korlátozásokat, ellenőrzést kell bevezetni, például bizonyos csatornákat blokkolni.
Azoknak a válaszadóknak, akik jelenleg nem támogatják a Telegram teljes betiltását Ukrajnában, további kérdést tettek fel, hogy támogatnák-e a betiltást, ha a Telegram tulajdonosai megtagadják bizonyos Telegram-csatornák blokkolását. Ha a Telegam tulajdonosai kategorikusan megtagadják az orosz propaganda terjesztését és a dezinformációt terjesztő csatornák blokkolását, akkor az ukránok 60 %-a támogatná a Telegram teljes betiltását, de 32 % így sem támogatná.
Az orosz megszállók kommunikációra használt csatornái blokkolásának megtagadása esetén 71 % támogatná a betiltást (21 % nem támogatná). A kábítószer-forgalmazási csatornák blokkolásának megtagadása esetén 70 % támogatná a betiltást (20 % nem).
A KMISZ saját felmérését 2024. szeptember 1. és 6. között 1015 válaszadó bevonásával végezte. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
Az ukránok bizonyos feltételek mellett megengedhetőnek tartják a tárgyalások elkezdését Oroszországgal, de csak minden ötödik gondolja úgy, hogy ezek már most lehetségesek – derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint az ukránok mintegy harmada (32,4 %) úgy gondolja, hogy csak az összes ukrán terület felszabadítása után lehet tárgyalásokat kezdeni Oroszországgal a háború befejezéséről. További 18,7 % azt mondta, hogy most lehetségesek a béketárgyalások Oroszországgal, de csak a foglyok és túszok szabadon bocsátása céljából. Csak 19,8 % gondolja úgy, hogy a béketárgyalások már most is lehetségesek. 17,9 % pedig meg van győződve arról, hogy Oroszországgal egyáltalán nem lehet béketárgyalásokat folytatni.
Vannak bizonyos regionális különbségek a tárgyalási feltételekhez való hozzáállásban. Így a tárgyalási készséget már most különösebb előfeltételek nélkül a déli (36 %) és keleti (27 %) régiókban rögzítik, míg Nyugat- és Közép-Ukrajnában ez a mutató 15 %. Ugyanakkor valamivel többen nyugaton (21 %) és kisebb mértékben délen (13 %) meg vannak győződve az Oroszországgal való tárgyalások hiábavalóságáról, nemcsak most, hanem általában is.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ felmérését 2024. augusztus 8. és 15. között végezték 2017 válaszadó bevonásával, csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
