A júniusi adatok szerint az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziója miatt Ukrajna 8 millió 177 ezer állampolgára tartózkodik külföldön, ami a lakosság háború előtti létszámának mintegy 20%-a – jelentette be az Opora civil hálózat, számolt be Interfax-Ukrajina.
„Ezek az ukrán külügyminisztérium adatai, amelyeket az Opora civil hálózat indítványára válaszul adtak meg. A külföldön tartózkodó ukrán menekültek számáról azonban nincs pontos információ, mert a különböző intézmények eltérő nyilvántartási módszertant alkalmaznak. Az Opora minden rendelkezésre álló adatot elemzett és összehasonlított annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb mutatókat kapja” – áll a közleményben.
Ukrajna lakossága létszámának megállapításához fontos információforrásnak számítanak a mobilszolgáltatók adatai.
A Nemzeti Hírközlési Szabályozó Bizottság adatai szerint 2023 júniusában 48,3 millió aktív mobilkártya volt Ukrajnában.
„Mivel ennek a bizottságnak a jelentése szerint Ukrajna 100 lakosára átlagosan 143 SIM-kártya jut, feltételezhető, hogy jelenleg maximum 33,8 millió állampolgár él Ukrajna területén” – áll a közleményben. Az Opora ugyanezzel a számítási módszerrel azt feltételezi, hogy Ukrajna lakossága 2023. június 6-i adatok szerint 2021. december 31-hez képest több mint 7 millió fővel csökkent.
Ezen kívül az Állami Határőrszolgálat adatai alapján az Ukrajnából ki- és beutazók száma közötti különbség 2022. február 24. és 2023. május 1. között 2 millió 686 ezer fő.
2023 áprilisában a negatív migrációs egyenleg 31 ezer határátlépéssel nőtt. Ezen túlmenően 2022 decembere és 2023 márciusa között Ukrajnából egy nagy kiutazási hullám figyelhető meg, amikor a negatív egyenleg több mint 1,8 millió fővel nőtt. Megjegyzendő, hogy ennek a hullámnak az oka lehet az áramszünet és a rendszeres orosz rakétatámadások ebben az időszakban.
Hangsúlyozzák, hogy 1991-től a teljes körű invázióig több mint 8 millió fővel csökkent az ország lakossága. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az éves csökkenés több mint 420 ezer főt ért el.
„Ugyanakkor a nemzetközi szervezetek több mint 40 ország hatóságaitól kapott információk alapján számba veszik a külföldön tartózkodó ukránok számát. 1,3 millió oroszországi és fehéroroszországi ukrajnai állampolgár adatai kétségeket vetnek fel. Ukrajna jelenleg nem tudja, hány állampolgára tartózkodik az agresszor országok területén, és még inkább azt sem, hogy közülük hányan távoztak onnan önként, és hányat deportáltak erőszakkal a megszálló erők” – jegyezte meg az Opora.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa főosztálya (UNHCR) által közzétett adatok szerint a teljes körű orosz agresszió kezdete óta mintegy 6,29 millió ember hagyta el Ukrajnát, és nem tért vissza. Ez a szám 2022. október közepétől nő. Emellett az orosz és fehérorosz adatok nélkül 2022. február 24-től 2023. június 26-ig 20,64 millió kiutazást és 14,34 millió belépést regisztráltak Ukrajnából.
Az ENSZ által 2022 decemberében és 2023 januárjában végzett felmérés adatai szerint a válaszadók 65%-a tervezte, hogy „egy nap” visszatér Ukrajnába, de csak 12%-uk tervezte, hogy a következő három hónapon belül megteszi ezt.
„Valószínűleg az ukránok hazatérése jelentős erőfeszítéseket igényel Ukrajnától és a partnerországoktól a kedvező biztonsági, humanitárius és gazdasági feltételek megteremtése érdekében” – hangsúlyozták a közleményben.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
A kormány új feltételeket határozott meg a munkanélküli segéllyel kapcsolatban az Ukrajnát a hadiállapot idején elhagyó menekültek számára, 30 nap után megvonják tőlük a pénztámogatást – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a keddi kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal közölte, hogy az ukrán állampolgárok elveszítik a munkanélküli státuszukat, és megvonják tőlük a munkanélküli segélyt, ha 30 napot meghaladó ideig tartózkodnak külföldön az országban érvényes hadiállapot alatt.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormány közel 1,3 milliárd hrivnyát különített el a munkanélküli segélyek kifizetésére a háború alatt.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Smihal a keddi kormányülésen bejelentette: társadalmilag hasznos munka végzésére – romeltakarításra, védelmi létesítmények építésében való részvételre – kötelezik minimálbér fejében a nyilvántartásba vett munkanélkülieket, ha 30 napon belül nem helyezkednek el. Mint jelezte, „tulajdonképpen megszüntetjük azt a lehetőséget, hogy az államtól pénzt kaphassanak az emberek, miközben visszautasítják a felajánlott munkát. A hadiállapot idején az államnak erre nincs forrása. Mindenkinek vagy harcolnia kell, és védenie kell a hazát, vagy dolgoznia kell a győzelemért és a frontért.”
