Az LP 890-9 jelű csillag körül két olyan bolygó is kering, amelyek alkalmasak lehetnek az életre.
Két olyan bolygót fedeztek fel a kutatók, amelyek potenciálisan lakhatónak tűnnek – közölték az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban megjelent publikációban. A két sziklás bolygó a Földnél valamivel nagyobb, és egy vörös törpecsillag körül keringenek.
Az egyik az LP 890-9b: ezt korábban már észlelték, ám eddig alig tudtak róla valamit a tudósok. A másik az LP 890-9c. A két planéta az LP 890-9 jelű csillag körül kering, ami nagyjából 100 fényévre van a Földtől.
A számítások szerint az LP 890-9b körülbelül 30 százalékkal lehet nagyobb, mint a Föld, és 2,7 nap alatt kerülheti meg a csillagát. Az LP 890-9c 30-40 százalékkal lehet nagyobb a planétánkál, és 8,4 napba kerül, mire befejezi pályáját a vörös törpe körül. A bolygó további különlegessége, hogy az egyik felén mindig nappal van, a másikon pedig mindig éjszaka.
Ennek ellenére a kutatók úgy vélik, ez lehet a második leginkább lakható bolygó a TRAPPIST-1e után, amint a Naprendszeren kívül fedeztek fel.
A szakemberek azt remélik, a James Webb űrteleszkóp segítségével tanulmányozni tudják majd a klímáját és a légkörét is.
Egy haldokló nap, vagyis egy „fehér törpe” közelében létezhet egy bolygó, melyen lehetséges az élet egy új kutatás szerint.
Ha az eredmények megerősítik, ez lenne az első, az élethez szükséges feltételekkel rendelkező planéta egy fehér törpe közelében – írta a Royal Astronomical Society havi közleménye alapján a BBC hírportálja.
A kutatást vezető Jay Farihi, a Unversity College London tudósa azt mondta, a megfigyelés meglepte a csillagászokat.
Míg a nagyon nagy csillagok haláluk után fekete lyukakká válnak, a kisebbek, mint a Nap, fehér törpék, vagyis olyan csillagok lesznek, amelyek felélték összes magüzemanyagukat, és külső rétegeiket elveszítették. Általában bolygóméretűek, és kialakulásukkor kékesfehér fényt bocsátanak ki.
A kutatócsoportnak nincs közvetlen bizonyítéka, hogy a bolygó létezik, de a fehér törpe élhető zónájában lévő 65, holdméretű égitest mozgása arra utal, hogy ott van. A struktúrák egymástól való távolsága nem változik, ami azt jelentheti, hogy egy közelükben lévő bolygó gravitációs ereje hat rájuk.
Sokkolta a kutatócsoportot. A mozgás annyira pontos volt, hogy azt nem lehetett csak úgy kitalálni – mondta Farihi.
A csillagok körüli élhető zóna egy olyan sáv, melyben a víz folyékony halmazállapotban létezhet, ezáltal életet tarthat fenn. Ha közelebb lenne a csillaghoz, akkor túl forró lenne, ha távolabb, túl hideg, a zónán belül azonban „éppen jó” a hőmérséklet.
