A lengyel fél meghívására német katonák a lengyel fegyveres erők műszaki egységeivel együtt bővítik a védelmi infrastruktúrát az Oroszországgal határos területen – számolt be a lengyel vezérkar, írja a Jevropejszka Pravda.
Megjegyezték, hogy Lengyelország meghívására a Bundeswehr katonái támogatják a „Keleti Pajzs” program végrehajtását.
„Egy német egység a lengyel hadsereg katonáival együtt mérnöki feladatokat hajt végre a NATO északkeleti szárnyán található védelmi infrastruktúra megerősítése érdekében. Ez válasz az Ukrajna elleni orosz agresszió utáni biztonsági helyzet változásaira. Így néz ki a szövetséges együttműködés a gyakorlatban, amely hozzájárul a csapatok harckészségének növeléséhez és a NATO védelmi potenciáljának erősítéséhez” – áll a jelentésben.
Donald Tusk miniszterelnök X közösségi oldalán nyilatkozott az ügyben.
„A lengyel és német katonák közösen erősítik meg az orosz határt. Ilyen dolgok csak Tusk alatt lehetségesek” – írta, és közzétett egy videót a határon végzett munkáról.
Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes viszont azt írta, hogy a „Keleti Pajzs” lengyel és német katonák általi közös építése „a NATO a gyakorlatban”.
„Így néz ki a szövetség” – tette hozzá Tomczyk, és a határról készült fotókat X oldalán tette közzé.
Lengyelországban a szociológiai felmérések történetében először fordult elő, hogy az Ukrajnából érkező menekültek befogadását ellenző állampolgárok száma meghaladta az ilyen döntést támogatók számát – derül ki a lengyel Közvélemény-kutató Központ (CBOS) frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be az rbc.ua hírportál az RMF24 lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 52%-a jelenleg úgy véli, hogy Lengyelországnak nem kellene többé ukrán menekülteket befogadnia, míg a válaszadók 42%-a ellentétes véleményen van. A szociológusok hangsúlyozzák, hogy ez az első ilyen eredmény 2014 óta, amikor a CBOS rendszeres felméréseket kezdett ebben a témában a Krím Oroszország általi megszállása után. Összehasonlításképpen: közvetlenül a 2022-es teljes körű orosz invázió kezdete után az ukránok befogadásának támogatottsága a lengyelek körében elérte a rekordot jelentő 94%-ot.
A hozzáállás dinamikája a közelmúltban így nézett ki: a tavaly decemberihez képest 6 százalékponttal nőtt a menekültek befogadását ellenzők aránya; a támogatók aránya hasonló mértékben, 6 százalékponttal csökkent.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a legtöbb állampolgár túlzottnak tartja az ukránoknak nyújtott jelenlegi támogatást. A válaszadók 54%-a van meggyőződve arról, hogy a támogatás túl sok. További 40% megfelelőnek, és csak 3% tartja elégtelennek. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a támogatás mértékével elégedetlenek száma tavaly szeptember óta folyamatosan növekszik.
Ugyanakkor a lengyelek vegyes reakciókat mutattak az ukránoknak nyújtott támogatással kapcsolatos jogszabályok közelmúltbeli változásaira. A válaszadók 87%-a támogatta a teljes körű ingyenes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozását azon ukránok számára, akik nem fizetnek egészségbiztosítási járulékot Lengyelországban (csak 8% ellenezte).
Ezenkívül a válaszadók 58%-a ellenezte az egy évnél idősebb gyermekes anyák kollektív központokban való ingyenes szálláshoz való jogának eltörlését (csak 29% támogatta ezt a korlátozást).
Egy friss felmérés eredményei szerint a lengyelek 59,7%-a nem támogatja Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását. A válaszadók 27,4%-a válaszolt „inkább nemmel”, míg 32,3%-uk kategorikusan ellenezte ezt a lépést.
Lengyelország új katonai alakulatot hoz létre keleti határának védelmére, jelentette be Wladyslaw Kosińska-Kamyśl lengyel nemzetvédelmi miniszter. Az új alakulat, amely a Határvédelmi Komponens elnevezést kapta, az ország keleti szárnyának védelmét hivatott megerősíteni. Ez egy újabb lépés Lengyelország keleti határának megerősítésében, a Keleti Pajzs program végrehajtása mellett.
„Lengyelország évekkel ezelőtt létrehozta a határőrségi Hadtestet, ma a Határvédelmi Komponenst alakítjuk ki” – jegyezte meg a védelmi minisztérium vezetője.
Az új alakulat létrehozása az ország keleti határának megerősítésének része, amely párhuzamosan zajlik a Keleti Pajzs program végrehajtásával, amelyre Lengyelország 10 milliárd zlotyi összeget különített el, valamint egyéb biztonságerősítő intézkedésekkel.
Kosińska-Kamyśl megjegyezte, a meghozott intézkedések már jelentősen csökkentették a lengyel határ illegális átlépésére tett kísérletek számát.
A lengyel védelmi minisztérium a közeljövőben tervezi bemutatni az új alakulat struktúrájának, feladatainak és parancsnokságának részleteit.
Lengyelországban tartják 2026 őszén az elszántak koalíciójának első hadgyakorlatát, hogy biztosítsák Ukrajna biztonsági garanciáit – jelentette ki kedden Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tusk elmondta, hogy Lengyelország ősszel francia és brit csapatokkal tart hadgyakorlatokat. A cél már ismert – felkészülés Ukrajna és a régió biztonsági garanciáinak biztosítására, miután békemegállapodás vagy tűzszünet jön létre Oroszországgal. „Ezek olyan gyakorlatok lesznek, amelyek felkészítik a Párizsban összegyűlt teljes koalíciót Ukrajna, valamint a régió valódi biztonsági garanciáira” – magyarázta.
A lengyel kormányfő azt is kijelentette, hogy Ukrajnában jelenleg valószínűtlen a gyors béke. Úgy vélte, hogy Oroszország legalább télig folytatni fogja a háborút. Elmondta, hogy a helyzetet megvitatta Mark Rutte NATO-főtitkárral és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Jelenleg valószínűtlennek tűnik, hogy a közeljövőben tűzszünet vagy békemegállapodás szülessen, tekintettel Oroszország és Putyin kemény álláspontjára” – mutatott rá Donald Tusk.
Lengyelország nagyszabású módosításokat készít elő az állampolgárságról szóló törvényben, amelyek jelentősen megnehezíthetik a külföldiek számára a honosítási eljárását, számolt be a Rzeczpospolita.
A törvénytervezet négy kulcsfontosságú változást helyez kilátásba. Először is, a hatóságok azt tervezik, hogy a jelenlegi egy évről nyolc évre emelik a lengyelországi állampolgárság megszerzéséhez szükséges minimális legális tartózkodási időt. Ugyanakkor a kormány még nem döntött arról, hogy az ideiglenes védelem alatti tartózkodás időtartama beleszámít-e ebbe az időszakba.
Újítás lesz a kötelező integrációs vizsga. A jelölteknek B2-es szintű lengyel nyelvtudást kell igazolniuk, valamint sikeresen teljesíteniük kell egy tesztet az ország történelméről és alkotmányos rendszerének alapjairól. Ezenkívül a honosítási eljárás befejezése után a leendő állampolgároknak alá kell írniuk egy úgynevezett „hűségbizonyítványt”, amely igazolja a lengyel állam iránti hűségüket.
A dokumentum egy olyan mechanizmus bevezetését is javasolja, amely lehetővé tenné a lengyel állampolgárság megvonását olyan személyektől, akik bizonyítottan Lengyelország biztonsága vagy nemzeti érdekei ellen cselekedtek.
Maciej Duszczyk professzor, Lengyelország belügy- és közigazgatási miniszterhelyettese, a migrációs politikáért felelős elmondta, az új követelmények célja a leendő állampolgárok megfelelő integrációjának biztosítása a lengyel társadalomba. Elmondása szerint a lengyel állampolgárság széleskörű jogokat biztosít, beleértve a választásokon való részvétel lehetőségét is, ezért az államnak biztosnak kell lennie abban, hogy az új állampolgárok osztoznak az értékein.
Duszczyk egyben hangsúlyozta, hogy a „hűségbizonyítvány” nem követeli meg a külföldiektől, hogy lemondjanak eredeti állampolgárságukról. Ugyanakkor egy olyan jogi mechanizmussá válik, amely lehetővé teszi az állampolgárságuktól való megfosztást azoktól, akik együttműködnek Lengyelország ellenségeivel, vagy az állambiztonságot veszélyeztető cselekményeket követnek el.
A lengyel belügyminisztérium az állampolgársági törvény módosítását készíti elő, ami szigorítja a honosítási folyamatot, a módosítások az ukránokat is érintik, akik a lengyel állampolgárságért folyamodó külföldiek legnagyobb csoportját alkotják – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a honosítás egy másik állam állampolgársága önkéntes megszerzésének folyamata, amikor egy személy hivatalosan megkapja az állampolgárságot az adott ország által meghatározott feltételek teljesítése alapján.
A törvénytervezet négy fő újításon alapul:
Meghosszabbított tartózkodási idő: az országban való jogszerű tartózkodásra vonatkozó követelményt nyolc évre tervezik meghosszabbítani. Az egyelőre nem világos, hogy az ideiglenes védelem időszaka beleszámít-e ebbe az időszakba.
Integrációs teszt: bevezetésre kerül egy dán modellen alapuló vizsga. A vizsga B2 szintű lengyel nyelvtudást (folyékony nyelvtudás és összetett szövegek megértése), valamint az ország történelmének és alkotmányos alapelveinek ismeretét követeli meg.
Hűségigazolás: az eljárás befejezése után a külföldinek alá kell írnia egy dokumentumot, amely megerősíti a lengyel állam iránti hűségét.
Az állampolgárság megvonásának mechanizmusa: az állampolgári státusz visszavonása lehetőségének bevezetése Lengyelország biztonsága vagy érdekei elleni cselekmények esetén.
Ahogy azt Maciej Duszczyk professzor, belügy- és közigazgatási miniszterhelyettes, migrációs politikáért felelős tisztviselő kifejtette, az ilyen intézkedéseknek garantálniuk kell az új állampolgárok integrációját az ország értékrendszerébe. „A lengyel állampolgárság számos kiváltságot kínál, beleértve a szavazati és választhatósági jogot. Ezért biztosítanunk kell, hogy egy ilyen személy beépüljön az értékrendszerünkbe” – hangsúlyozza.
A tisztviselő azt is hangsúlyozta, hogy a hűségigazolás a nemzeti érdekek védelmének eszköze. „Nem fogjuk követelni az első állampolgárságukról való lemondást, de szeretnénk bevezetni annak lehetőségét, hogy ellenőrizni lehessen az ilyen személyek hűségét hazánkhoz. A hűségigazolás lehetővé teszi számunkra, hogy megfosszuk az állampolgárságtól azokat a személyeket, akik a lengyel biztonság vagy érdekek ellen cselekedtek, például együttműködtek Lengyelország ellenségeivel” – magyarázta a miniszterhelyettes. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg a lengyel állampolgárságtól való megfosztás annak megadása után lehetetlen, még azok számára is, akiket Lengyelország elleni kémkedésért ítéltek el.
A lengyel PKP Intercity vasúttársaság tervei szerint 2026 decemberében új, naponta közlekedő nemzetközi személyvonat indulhat Varsó és Kijev között. A járat a Warszawa Zachodnia pályaudvart kötné össze a kijevi központi vasútállomással.
A tervek alapján az új vasúti összeköttetés legalább öt éven át, 2031 decemberéig működne. Lengyelország területén a járat kizárólag nemzetközi utazásra lenne használható, belföldi utasokat nem szállítana.
A vonat helyi idő szerint 18:46-kor indulna Varsó nyugati pályaudvaráról, és többek között a Warszawa Centralna, valamint a Lublin Główny állomáson is megállna. A lengyel–ukrán határ közelében fekvő Dorohuskba 22 órakor érkezne, majd 23:10-kor indulna tovább Ukrajna felé. Visszafelé a szerelvény 4:40-kor érkezne Dorohuskba, Varsó nyugati pályaudvarára pedig 9:14-kor futna be.
A Kijev felé tartó járatra a lengyelországi állomásokon csak felszállni lehetne, míg az ellenkező irányban kizárólag leszállásra lenne lehetőség. A projektet ugyanakkor még nem hagyták jóvá véglegesen.
A PKP Intercity kérelmének benyújtását követően a lengyel hatóságok megkezdték az új nemzetközi útvonal hivatalos engedélyezési eljárását. A folyamat lezárása és a gazdasági indokoltság vizsgálata után születhet végleges döntés arról, hogy 2026 decemberében valóban elindulhat-e az új Varsó–Kijev vonatjárat.
Az ukránok már nem tekintik Lengyelországot „Ukrajna fő szószólójának Európában”. A lakosság több mint egyharmada meg van győződve arról, hogy Varsó kiszámíthatatlan és bonyolult szomszéd.
De csak a válaszadók 11%-a nevezi közeli barátjának az országot. Ezt bizonyítja a Szlovo i Gyilo megbízásából 2026. június 29-30. között, online kérdőíves módszerrel egy strukturált kérdőív kitöltésével végzett felmérés, amelyben 1200 18 éves és annál idősebb válaszadó vett részt Ukrajna egész területén, kivéve az ideiglenesen megszállt területeket – 0,95-es valószínűséggel a hiba nem haladja meg a 2,89% az 50% körüli mutatók esetében a „Lemur” felmérések lebonyolítására szolgáló speciális platformon (CAWI – Computer Assisted Web Interviewing).
A tanulmány megállapította, hogy az ukránok világszerte újra gondolták Lengyelországgal kapcsolatos hozzáállásukat. Jelenleg a szomszédos állammal kapcsolatos racionális, pragmatikus és olykor szkeptikus felfogás dominál. A lakosság 38%-a ma kiszámíthatatlan és bonyolult szomszédként tekint Lengyelországra. A második legnépszerűbb a hangsúlyosan racionális nézet – a válaszadók 27%-a stratégiai partnerként tekint Varsóra, de kizárólag pragmatikus érdekekből. A válaszadók jelentős része a szomszédos államot közvetlen riválisnak kezdte tekinteni az európai térben: a válaszadók 18%-a gazdasági és politikai versenytársnak minősíti Lengyelországot, 14%-uk pedig átlagos szomszédnak tartja, amellyel a kapcsolatok teljesen semlegesek. Szimbolikus, hogy a korábbi „Ukrajna fő szószólója Európában” státusz jelentősen megrendült – a válaszadóknak csak 11%-a nevezi Lengyelországot közeli barátjának és megbízható szövetségesének ma.
Ugyanakkor a közelmúltbeli botrányok hátterében egy nyugtalanító tendencia bontakozott ki: a felmérésben résztvevők 9%-a már most is egy rejtett vagy potenciális ellenség jeleit látja a szomszédos ország cselekedeteiben. A válaszadók 14%-a pedig nem tudta eldönteni a hozzáállását, és a „nehéz válaszolni” lehetőséget választotta.
Jelentős, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel tekintik Varsót „kizárólag pragmatikus érdekekből álló stratégiai partnernek” – 31% (összesen 27%-os mutatóval), és sokkal nagyobb valószínűséggel tekintik „gazdasági és politikai versenytársnak” is – 25% (összesen 18%-os mutatóval). Ezzel szemben a nők nagyobb valószínűséggel választják az óvatos „kiszámíthatatlan és bonyolult szomszéd” megfogalmazást – 42% (összesen 38%-os mutatóval), és észrevehetően kisebb valószínűséggel tekintik Lengyelországot „stratégiai partnernek” – mindössze 23% (átlagos 27%-os mutatóval).
A legfiatalabb csoport (18–29 évesek) bizonyult a legradikálisabbnak a pragmatikus értékelésekben. Lengyelországot a válaszadók 26%-a nevezte „gazdasági és politikai versenytársnak” (összesen 18%-os mutatóval). Ugyanakkor a fiatal válaszadók őrizték meg a legnagyobb érzelmi optimizmust, „közeli barátnak és megbízható szövetségesnek” nevezve – 16%-uk (összesen 11%-os mutatóval).
A 30–44 éves válaszadók nagyobb valószínűséggel választják az „átlagos szomszéd semleges viszonyokkal” lehetőséget – 19% (összesen 14%-os mutatóval). Az idősebb generáció ezzel szemben ritkán választja a semlegességet. Csak 9%-uk (összesen 14%-os mutatóval). Ehelyett 41% a „kiszámíthatatlan és nehéz szomszéd” lehetőséget választotta.
Keleten és a Központban sokkal gyakoribb a „kiszámíthatatlan és nehéz szomszéd” kritikai értékelése – 44%, illetve 43%. Keleten a legkevésbé bíznak a pragmatikus partnerségben – a „stratégiai partner” opció ott legalább 17%-ot ért el. A keleti válaszadók azonban nagyobb valószínűséggel tekintik a szomszédos országot „gazdasági és politikai versenytársnak” – 24%.
Ezzel szemben a főváros és a Dél mutatja a legmagasabb szintű pragmatizmust: Lengyelország „stratégiai partnerként” való megítélése Kijevben 36%, Délen pedig 35%.
A nyugati régió állt a vezető helyen az „átlagos szomszéd” értékelésében – 19%, de ugyanakkor itt jegyezték fel a legnagyobb szorongást. A „rejtett vagy potenciális ellenség” opció Nyugaton elérte a maximumot, a 13%-ot. Emellett Északon anomáliás arányban voltak bizonytalanok azok, akik nem tudtak dönteni – ott a válaszadók 20%-a jelölte meg a „nehéz válaszolni” lehetőséget.
Lengyelországban folyamatban van egy törvénytervezet megvitatása, amely jelentősen javítaná a háziállatok tartásának feltételeit. A dokumentumot már jóváhagyta a parlament alsóháza, a Szejm, és most a Szenátus tárgyalja. Ha a törvényt végül elfogadják, a tulajdonosok számára tilos lesz a kutyák és macskák pórázon tartása, és új követelményeket vezetnek be a kutyák kifutóira, kenneljeire és napi sétáltatására vonatkozóan.
Az állatokat a továbbiakban nem lehet majd állandóan pórázon tartani
Az egyik fő módosítás a kutyák és macskák állandó láncon vagy más pórázon tartásának tilalma.
Ugyanakkor a törvény nem tiltja a kutyák kennelben való tartását. Ehhez azonban a gazdiknak számos kötelező követelménynek kell megfelelniük.
Milyennek kell lennie a kennelnek?
A kennelnek elég tágasnak kell lennie ahhoz, hogy a kutya tudjon járni, futni és természetesen viselkedni.
Továbbá:
a szerkezetnek erősnek és biztonságosnak kell lennie;
legalább két falnak át kell engednie a természetes fényt és biztosítania kell a friss levegőhöz való állandó hozzáférést;
a gazdi köteles naponta kiengedni a kutyát a kennelből sétálni. A séta időtartamának meg kell felelnie az állat korának, egészségi állapotának és igényeinek.
Ha kutya kennelben, fűtetlen szobában vagy a szabadban él, mindenképpen szüksége lesz egy meleg kennelre. Fából vagy faalapú anyagokból kell készülnie, védenie kell a hidegtől, a melegtől, az esőtől és a hótól, és méretének meg kell felelnie az állat méretének.
A kennel minimális méretét külön határozzák meg
Magában a törvény nem határozza meg a kennel konkrét méreteit.
Ezeket a szabványokat később a lengyel Mezőgazdasági Minisztérium hagyja jóvá. A minimális terület meghatározásakor az alábbiakat veszik figyelembe:
a kutya mérete;
az együtt tartott kutyák száma;
különleges feltételek a három hónapnál fiatalabb kölyköket etető nőstény kutyák esetében.
Mikor engedélyezett a póráz?
A törvényjavaslat számos kivételt tartalmaz, amikor ideiglenesen engedélyezett a póráz.
Ez többek között az alábbiakra vonatkozik:
az állat szállítása;
kiállításokon való részvétel;
állatorvosi vizsgálat vagy kezelés;
a kutya rövid távú távol tartása állandó lakhelyétől, ha ez nem károsítja egészségét és jólétét.
Az új szabályok a szolgálati kutyákra sem vonatkoznak. Ezenkívül a kennel minimális méretei nem vonatkoznak a menhelyeken tartott kutyákra, valamint a speciális kennelekben tartott törzskönyvezett kutyák bizonyos kategóriáira.
Mit javasol még a Szenátus?
A törvényjavaslat megvitatása során a szenátorok két pontosító módosítást javasoltak.
Az első a kölyköket szoptató nőstényekre vonatkozik. Az eredeti szöveg úgy is értelmezhető, hogy minden kölyök számára külön kennelt ír elő. A Szenátus azt javasolta, egyértelműen írják le, hogy a három hónapnál fiatalabb kölykök ugyanabban a kennelben helyezhetők el az anyjukkal.
A második módosítás azt javasolja, hogy a kennelek minimális területére vonatkozó követelményeket ne alkalmazzák azokra a terelőkutyákra, amelyek az állatállomány szezonális legeltetése során dolgoznak.
Némely lengyel városban tömegesen utasítják el az ukránok esetében az ideiglenes védelmi státuszt (PESEL UKR). Ehelyett az állampolgároknak NUE státuszt adnak, amely gazdasági migránsnak minősül, és nem biztosít különleges juttatásokat – írta a Gazeta Prawna.
A speciális UKR státusz helyett egyre inkább a szokásos NUE státuszt kapják, ami azt jelenti, hogy az illető gazdasági migráns – írja a sajtó.
Ez a gyakorlat a városokban terjed. A tisztviselők fokozzák az ellenőrzést, és aprólékosan vizsgálnak meg egyes kérelmeket. A tisztviselők úgy vélik, hogy az emberek dolgozni mennek, és nem az életüket fenyegető közvetlen veszély miatt utaznak Lengyelországba.
A különös vizsgálatot az alábbi kategóriák esetében alkalmazzák:
azok régiók lakosai, ahol nincsenek aktív harcok;
azon személyek, akik egy másik biztonságos országból érkeztek Lengyelországba;
azok állampolgárok, akik már rendelkeztek védelemmel vagy tartózkodási engedéllyel EU-s országban.
Számos ukrán állampolgár túl későn nyújtja be a dokumentumokat. A törvény egyértelmű korlátokat szab: ha a határátlépési határidőket megsértik, az UKR státuszt automatikusan megtagadják.
Az újságírók a jogi konfliktus meglétét következő kategóriák, mivel a jelenlegi lengyel jogszabályok továbbra is a menekültek oldalán állnak.
Egy speciális törvény garantálja a védelmet minden ukrán számára. A helyi hatóságok azonban a saját hatáskörben járnak el. Az önkormányzatok önállóan értelmezik a szabályokat.
