Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy a tárca stratégiai szerződést írt alá az ICEYE finn műholdgyártó és -üzemeltető vállalattal. „Ennek a szerződésnek köszönhetően hadseregünk hozzáférhet nagy pontosságú műholdképekhez a harcterület teljes lefedésével” – emelte ki.
Umjerov szerint a parancsnokság képes lesz önállóan meghatározni a kiemelt felügyeleti zónákat, és gyorsan fogadni tudja a naprakész adatokat az ICEYE műholdrendszeren keresztül. „A fejlett űrfelderítési technológiák bevezetésével olyan technológiai előnyre teszünk szert, amely fokozza a harckészültséget és védi katonáinkat” – tette hozzá a miniszter.
Herman Szmetanyin, a stratégiai iparágakért felelős miniszter bejelentette, hogy Ukrajna 2025-ben rekordösszeget, több mint 55 milliárd hrivnyát szán fegyverek és katonai felszerelések gyártására.
A teljes összegből 54,55 milliárd hrivnyát fordítanak a termelés fejlesztésére, új technológiák bevezetésére és a védelmi vállalkozások kapacitásának növelésére, ami 3,5 milliárd hrivnyával haladja meg a mintegy 51 milliárd hrivnyás idei költségvetést.
Az ukránok körülbelül fele (47%) 2024 májusában tartott attól, hogy az Egyesült Államok béke-megállapodást köthet Oroszországgal az ukrán kormány részvétele nélkül – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa által frissen végzett felmérés adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a megkérdezettek 49%-a nem tart a Washington és Moszkva közötti titkos tárgyalásoktól. Arra is kérték a válaszadókat, hogy válasszanak a szuverenitás megőrzése és a területek visszafoglalása között. Az adatok azt mutatták, hogy az opciót, miszerint „Ukrajna elveszíti a jelenleg megszállt területeinek egy részét, de továbbra is szuverén marad saját hadsereggel és a szövetségek, például az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás választásának szabadságával” a válaszadók 45% választotta.
„Ukrajna visszaszerzi a jelenleg megszállt területeit, de beleegyezik a demilitarizálásba, és semleges országgá válik, amely nem tud csatlakozni olyan szövetségekhez, mint az EU és a NATO” lehetőséget a válaszadók 26%-a választotta.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Kijevi Nemzetközi Szociológiai (KMISZ) felmérése szerint az ukránok relatív többsége (49%) gondolta úgy, hogy a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. A 44%-uk azonban azt mondta, hogy a Nyugatnak elege van Ukrajnából, és gyenge a támogatottság.
Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz szóvivői csütörtökön bejelentették, hogy sikerült megállapodniuk az Amerikai Űrügynökséggel, miszerint 2025-ig meghosszabbítják a közös repüléseiket a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), annak ellenére, hogy több gond is volt az oroszokkal.
Korábban az orosz űrügynökség arról beszélt, hogy 2024 után ki akar vonulni az ISS-ről, hiszen már javában készül a saját űrállomásuk, ennek ellenére most mégis úgy döntöttek, hogy maradnak az amerikaiakkal közösen az ISS-en. Az oroszok űrállomása a tervek szerint csak 2027-ben kezdik el pályára állítani, 2028-ig biztosan maradnak az ISS-en.
A következő években továbbra is fognak orosz teherűrhajók érkezni a Nemzetközi Űrállomásra, melyeken utánpótlás és különféle tudományos műszerek szoktak lenni. Az elmúlt időszakban többször is problémák merültek fel ezekkel a szondákkal, legfőképpen a hűtőfolyadékkal, ami többször is szivárgott. A NASA jelenleg 2030-ig tervez a Nemzetközi Űrállomással.
A Kárpátaljai Református Egyházkerület fenntartásában működő 24 ingyenkonyha működését támogatja majd 10 hónapon keresztül a Magyar Református Szeretetszolgálat. Az erről szóló keret megállapodást Czibere Károly kuratóriumi elnök és Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke írta alá Beregszászon. A szerződés értelmében a szeretetkonyhák számára a segélyszervezet 30 millió forint értékű élelmiszeradományt biztosít, amely közel kétszázezer adag meleg étel elkészítéséhez elegendő. Zán Fábián Sándor, püspök elmondta: jól jön a támogatás, mert Kárpátalján a háború, egy esetleges betegség, vagy az alacsony jövedelem miatt nagyon sok olyan rászoruló ember van, aki külső segítségre szorul. Az érintett 24 szeretetkonyhát működtető gyülekezetek képviselője megállapodást írt alá a Magyar Református Szeretetszolgálattal, ami biztosítja a konyhák folyamatos és kiszámítható élelmiszerellátását.
Szervezetenként 250 ezer euróval támogatja az EU HUSKROUA (Magyarország- Szlovákia- Románia- Ukrajna)fejlesztési programja az Ökumenikus Segélyszervezet, valamint a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat ukrajnai tevékenységét. Az erről szóló megállapodást Beregszászban írták alá a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás képviselői jelenlétében. A két szervezet a háború első napjától segíti az ukrajnai bajbajutottakat, teszi mindezt Kárpátalján és Belső-Ukrajnában egyaránt. A támogatást többek közt sérült gyermekek rehabilitációjára, orvosi eszközök ésélelmiszercsomagok beszerzésére, valamint brikett és tűzifaosztásra használják majd fel. Szakács Áron, a HUSKROUA projekt képviselője szerint a legrosszabb forgatókönyv szerint akár kétmillió belső-ukrajnai menekült is érkezhet Kárpátaljára. Viktor Mikita a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője kiemelte, hogy nem csak Kárpátalja, de egész Ukrajna számára is nagyon fontosak azok a nemzetközi projektek, amelyek megvalósulnak a régiónkban. A Máltai Szeretetszolgálat Együtt a Jobb Jövőért nevű projektjének célja a háborús veszélyhelyzet enyhítése, valamint a rászoruló, traumatizált gyermekek terápiás segítése. A programmal több száz főt szeretnének elérni különböző korcsoportoknak szánt támogatások által. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet projektjeivel több ágazatra kiterjedő életmentő segítséget nyújt belső-ukrajnai menekülteknek és azoknak is, akik nem hagyták el a lakóhelyüket. Ennek keretében egyszeri élelmezési támogatást nyújtanak 2 200 személynek, illetve körülbelül 500 háztartásnak fűtési támogatást adnak fabrikettek formájában. Ezen kívül a kora gyermekkori fejlesztő központok és egészségügyi intézmények számára egészségügyi felszereléseket biztosítanak. Nagyon fontos számunkra, hogy Kárpátalján több kiemelt humanitárius szervezet is tevékenykedik, akik nem csak itt helyben, de Ukrajna szinte minden területén segítenek ebben a nagyon nehéz időszakban, emelte ki Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. Szakács Áron kijelentette, továbbra is készek folytatni a határmenti ukrán területek anyagi támogatását, hiszen jelenleg is nyitottak a következő körös Interreg Next program pályázati lehetőségei. A témával kapcsolatban a közös irányító hatóság november 7-én online tájékoztató konferenciát tart majd. A szerződéskötést követően a résztvevők zártkörű tárgyalást folytattak a várható további együttműködésekkel kapcsolatban.
Ukrajna Energiaügyi Minisztériuma és a The Mines Advisory Group (MAG) brit civil szervezet kirendeltsége együttműködik az energetikai létesítmények és a szomszédos területek aknamentesítésében, számolt be az Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata kedden.
Megjegyezték, az erre vonatkozó memorandumot Jaroszlav Demcsenkov energiaügyi miniszter-helyettes és John Cunliffe, a MAG fiókigazgatója írta alá Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter, valamint Grant Shapps, Nagy-Britannia energiabiztonságáért és a Net Zero-ért felelős miniszter jelenlétében.
A memorandum együttműködést helyez kilátásba az ukrán kritikus energetikai infrastruktúra biztonságos helyreállítása feltételeinek megteremtésében a létesítmények, telephelyeik és a szomszédos területek robbanásveszélyes tárgyaktól való megtisztításával.
A MAG ezenkívül technikai segítséget és tanácsadási támogatást nyújt az aknabiztonság kockázatával kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenység végrehajtásához.
„Sajnos az energiaellátás helyreállítását hátráltatják az aknásított területek, különösen a megszállt területeken. Sok ukrán energiavállalat kész arra, hogy saját szakembereit képezze ki, és berendezéseket vásároljon az aknamentesítés felgyorsítása érdekében. És köszönjük a MAG-nak, hogy hajlandó ilyen segítséget nyújtani” – mondta Haluscsenko.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Találkozót tartott Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter és Arvydas Anušauskas litván nemzetbiztonsági miniszter, melynek során megállapodást írtak alá Ukrajna, Litvánia és Grúzia kiberbiztonsági együttműködéséről.
ЮНИСЕФ: 2 млн детей-беженцев покинули Украину в поисках безопасности. С учетом того, что внутри страны перемещено еще 2,5 млн детей, 60% украинских детей в настоящее время вынуждены покинуть свои дома из-за продолжающихся нападений на городские районы https://t.co/9qA4i9IIrYpic.twitter.com/ofmlDlAYB2
Was great to see the Director of @OpenSociety in Ukraine, @sasushko for the first time since the pandemic and Putin’s war in Ukraine. We will never abandon Ukraine and the work we have done there for over 30 years. @IRF_Ukrainepic.twitter.com/lA5SGT0XQv
— Alexander Soros, PhD (@AlexanderSoros) June 2, 2022
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
?? army instructors have already trained over 1000 Ukrainian soldiers & will train at least another 1000 by the end of the year. pic.twitter.com/SAgcZ90mHn
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
A glasgow-i záróegyezmény-tervezet újdonsága, hogy belekerült a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése, de az erre vonatkozó felszólításból kérés lett, és úgy tűnik, hagynak lehetőséget az alternatív értelmezésre a nagy termelők számára. Az ENSZ-főtitkár szerint lélelgeztetőgépre került a 1,5 Celsius-fokos célkitűzés.
Enyhítették a kormányok számára előírt kötelezettségekre vonatkozó elvárásokat, de a szegényebb országok megsegítéséről szóló rész határozottabb lett abban a megállapodás-tervezetben, amelyet péntek reggel köröztettek a glasgow-i klímacsúcs utolsó napján.
A dokumentumról a pénteki zárónapon várhatóan késő estig vitáznak majd a résztvevők, hiszen minden küldöttnek bele kell egyeznie a végleges változatba – jelentette a BBC.
A jelenlegi szövegben a „változatlan formában történő szénalapú energiatermelés és a fosszilis energiahordozók nem hatékony támogatásának kivezetésére” szólítanak fel.
Az egyik a korábbi változathoz képest belekerült kifejezés a „változatlan formában” (az angol szövegben unabated), ami arra utal a CNN szerint, hogy azok az államok, amelyek képesek az általuk ily módon kibocsátott szén-dioxid nagy részének légkörből való kivonására és megkötésére, tovább használhatják a szenet. Ez a koncepció ugyanakkor vitatott, miután az erre szolgáló technológia még kifejlesztés alatt áll.
A másik pedig a „nem hatékony”, ami kissé szabadabb értelmezési lehetőségeket ad a megállapodást aláírók számára.
A szöveget nyilvánvalóan a nagy szén-, olaj- és gázkitermelő országok – Szaúd-Arábia, Kína, Oroszország, Ausztrália – nyomására enyhítették, akik igazán annak örültek volna, ha a fosszilis energiahordozókról szóló szövegrészlet nincs is benne a tervezetben. Ennek belefoglalása ugyanakkor komoly lépés, hiszen egyetlen korábbi hasonló dokumentumban sem volt ilyen.
Hasonlóan enyhültek a korábbi tervezethez képest azok a részek, ahol már nem „sürgetik” az államokat, hogy a jövő évi csúcsra ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési tervekkel álljanak elő, hanem csak „kérik” őket.
A szegényebb országok megsegítésére vonatkozó szakaszt ugyanakkor erősebbre szabták: pontosabb határidőket állapít meg, és sürgeti a gazdagabb államokat, hogy legalább kétszerezzék meg az erre szánt pénzügyi forrásokat. A finanszírozási rész sok vitát gerjeszt, hiszen a fejlettebb államok jóval nagyobb mértékben felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, mint a szegényebbek, miközben utóbbiak szenvedik el a klímaváltozással járó legsúlyosabb következményeket. Egy erről szóló, az Economania blog általa idézett októberi elemzés szerint a leggazdagabb 771 millió ember felel az összes kibocsátás 48 százalékáért, míg a szegényebbek 3,8 milliárdja 12 százalékkal járul ehhez hozzá.
A mostani klímacsúcsot kulcsfontosságúnak tartják annak érdekében, hogy a földi átlaghőmérséklet felmelegedése ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, és ez hangsúlyosan is szerepel a tervezetben, felszólítva az üvegházhatású gázok kibocsátásának „gyors, mély és kitartó” csökkentésére.
Ezt azonban, bár mint Antonio Guterres főtitkár pénteken jelezte, korántsem biztos, hogy elérik, és a 1,5 fokos célkitűzés lényegében „lélegeztetőgépre került”. A főtitkár nem látja, hogy a kormányok elég vállalást tettek volna annak érdekében, hogy teljesüljön a fenti cél, és ezzel nincs egyedül.
Egy keddi elemzés alapján, az résztvevők jelenlegi kibocsátáscsökkentési vállalásai esetén, 2050-ig 2,4 Celsius-fokkal fog nőni a Föld átlaghőmérséklete. Klímatudósok egyöntetű véleménye szerint csak akkor leszünk képesek elkerülni a klímavltozás legsúlyosabb következményeit, ha 2050-ig sikerül tartani a 1,5 fokos célt.
Június végén vált ismertté, hogy az Európai Tanács jóváhagyta a közös légtérről szóló megállapodás aláírását Ukrajnával. Az Európai Tanács hivatalos közleménye kimondja: ez a megállapodás megnyitja a légiközlekedési piacot, lehetőségeket biztosít a légitársaságok és az utasok számára, valamint fellendíti a kereskedelmet, a beruházásokat és a turizmust. Ezzel elhárulnak a piaci korlátozások, és Ukrajna csatlakozik az EU belföldi légiközlekedési piacához. Ugyanakkor az ukrán jogszabályokat az európai szabályokhoz és követelményekhez igazítják a légi közlekedés területén, közölte az Ekonomicsna Pravda. Az EU ukrajnai nagykövete alábbiakat nyilatkozta az Ukrajna és az EU közötti közös légtérről szóló megállapodásról: „Ez a megállapodás garantálja az előnyöket mind az utazók, mind a légi közlekedési ágazat számára.”
Milyen előnyökben részesülnek az utazók?
Szerhij Szidorenko a Jevropejszka Pravda hasábjain közölte, hogy a nyitott égbolt megállapodás nem jelenti az európai fapados légitársaságok Ukrajnába való érkezését, mert azok már itt vannak – a Wizzair és a RyanAir. De a versenykörnyezet és a légitársaságok közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtésével az utasok olcsóbb jegyeket, több járatot és ugyanolyan védelmet és garanciákat kapnak, mint az európaiak.
Többek között a pénzügyi kompenzációról van szó, miszerint a légitársaság járattörlés vagy késedelem esetén 200 és 600 euró közötti kártérítést fizet. A fuvarozó köteles lesz biztosítani az utasok szállását és étkeztetését még akkor is, ha a társaság fapados.
Szeptember 17-én Michael O’Leary, a legnagyobb európai fapados légitársaság, a RyanAir vezérigazgatója bejelentette: „agresszív terjeszkedés várható az ukrán piacon, ha Ukrajna csatlakozik az EU nyílt égbolt-megállapodásához”, közölte a BBC News Ukrajina.
A Reuters szerint a befektetők találkozóján a menedzser hangsúlyozta, hogy Ukrajna az egyetlen piac, amelyre odafigyelne. A társaság jelenleg Ukrajna öt repülőterén üzemel, és 12-re tervezi bővíteni tevékenységét. A cég 2018 óta működik Ukrajnában.
Milyen előnyökkel jár a légitársaságok számára?
A nyitott égbolt megállapodás több lehetőséget biztosít a légitársaságok számára, mivel megteremti a jobb konkurencia feltételeit. Hogyan történik ez pontosan, és hogyan lehetséges „elmozdítani” a monopolistákat az utasok számára legjövedelmezőbb és legdrágább irányokról? Végtére is, ezek a járatok fel vannak osztva a nagyvállalatok között, és ha bármely más társaság is repülni akar ezen az útvonalon, akkor automatikusan visszautasítja. Ezt azzal motiválja, hogy a limit kimerült, és nincsenek szabad frekvenciák.
A nyitott égboltról szóló megállapodás hatályba lépésének pillanatától feloldódnak ezek a korlátozásokat, mivel az ukrán törvényhozók házi feladatot kapnak, amely szerint módosítaniuk kell a légiközlekedési jogszabályainkat, és hozzá kell igazítaniuk az európai szabványokhoz.
Az európai légitársaságok az ukrán városok között is repülni fognak
A megállapodás három szakaszban lép hatályba. Az első szakasz, amelyet „ideiglenes alkalmazásnak” neveznek, a megállapodás aláírása után azonnal hatályba lép. Az előrejelzések szerint az aláírási eljárásra október–novemberben kerül sor. Az „ideiglenes alkalmazás” a megállapodás aláírását követő hónap első napjától lép hatályba. Ebben a szakaszban liberalizálják a fuvarozók közvetlen útvonalait Ukrajnából az EU-ba és vissza. Az ukrán parlamentnek a nemzeti jogszabályokat is összhangba kell hoznia az európai irányelvekkel, hogy elkerüljék a résidők és frekvenciák manuális kiosztását a jelölt társaságok között. Ezen szakasz végrehajtását követően a személyzet képzési tanúsítványait, az ukrán repülési bizonyítványokat elismerik az EU-ban. Emellett minden vállalkozásnak joga lesz földi kiszolgálást biztosítani a repülőtereken, azaz kiszolgálást.
Ezt követően a megállapodást a tagállamok parlamentjei, az Európai Parlament és a Parlament ratifikálja. Az európai vállalatoknak már akkor joguk lesz repülni ukrán városok között.
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Albánia, Szerbia és Észak-Macedónia nem tudja kivárni, amíg országuk az EU tagjai lehetnek, ezért a három ország vezetői úgy döntöttek, hogy a majdani tagság bizonyos módszereit elkezdik már előzetesen alkalmazni egymás között.
A mini Schengen EU-mintára egymás közötti (ellenőrzésmentes) szabad határátlépést tesz majd lehetővé a három ország polgárai számára. A rendszert fokozatosan vezetik be, zöld sávokat biztosítva egymás relációjában, gyorsítják az egymástól érkező áruszállítmányok beléptetését, sőt, egymás vonatkozásában a munkavállalási engedélyek megszerzését is külön, gyorsított eljárás alá helyezik – ami már igazából a hagyományos Schengen-rendszertől független terület.Alexandar Vučić szerb elnök a bejelentés kapcsán tartott közös sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy mivel az Európai Unióban bővítési fáradtság van, a tagságra váró országoknak saját erőből kell az európai modell minél több előnyét megmutatni a polgáraiknak és vállalkozóiknak. A tervek szerint a teljes átállásra még idén, az év végéig sor kerül, és Vučić reményét fejezte ki, hogy addigra talán Montenegró és Bosznia-Hercegovina is csatlakozni tud hozzájuk.
Az utóbbiak kapcsán Edi Rama albán miniszterelnök megjegyezte, hogy azért nem vártak rájuk is a bejelentéssel, mert rá akartak mutatni az EU-rendszer szerinte létező abszurditására, ahol mindent egyhangúan kell eldönteni, és bárki vétózhat. Ők hárman már most egyetértettek, és nem tartották szükségesnek, hogy előbb kivárják a térség többi államának is a teljes egyetértését, mielőtt belevágnak abba, amit egymás között már el tudnak fogadni – mutatott rá az albán kormányfő. A mini Schengen összerakásával mindenesetre egyszerre akartak belső hozadékot elérni – a könnyebb mozgással csökkentve például a nemzeti etnikumok közötti feszültséget –, és kifelé növelni a térség vonzerejét, akár a befektetők szemében, akár a nehezen alakuló majdani uniós tagság szempontjából.
Az utóbbi csatlakozási folyamat kapcsán amúgy igen kritikusan szólt mindhárom vezető. Zoran Zaev nagyon frusztrálónak nevezte, hogy miközben szerinte a térség folyamatosan teljesíti a külső elvárásokat – az ő országa még a nevét is módosította –, addig az EU úgymond nem hozza a tőle várt lépéseket. Erre mondta azt Edi Rama, hogy szerinte az egész nyugat-balkáni EU-csatlakozási folyamat Beckett drámájára, a „Godot-ra várva” című darabra emlékeztet, ahol a főszereplők azért nem vágnak bele tényleges témájukba, mert egy harmadikra is várnak, aki viszont soha nem érkezik meg.
Megfigyelők megjegyzik, hogy bizottsági részről már régen szorgalmazták a térség országainál, hogy kezdjék el integrálni piacaikat és piacszabályozási rendszerüket, lényegében visszatükrözve az európai uniós játékszabályokat. Ez részint növeli a térség iránti bizalmat, részint könnyebbé és gyorsabbá teszi majd az EU-rendszerbe történő integrálódást – érvelnek Brüsszelben. A Balkán-Schengen létrehozása valahol szakértők szerint e folyamatba illeszkedő első érdemibb közös vállalkozás.
