Újabb alapvető jogoktól fosztották meg az afgán nőket a tálibok.
Az Independent jelentése szerint a tálibok egy újabb, kifejezetten az afgán nők ellen szóló rendeletet hoztak, melynek értelmében megtiltották a nőknek, hogy belépjenek Afganisztán egyik legnépszerűbb nemzeti parkjába.
Egy vasárnap megosztott videóban a tálibok erkölcs- és családügyi minisztere, Mohammad Khaled Hanafi bejelentette, hogy megtiltja a nők belépését a népszerű Band-e-Amir parkba, miközben Afganisztánban a rezsim alatt a nők jogai egyre csak csorbulnak.
A miniszter azzal érvelt, hogy a nők közterületen való jelenlétének további korlátozását célzó lépés oka az, hogy a nők nem tartják be a hidzsáb viselésének megfelelő módját, amikor a nyilvános parkba érkeznek. Heather Barr, a Human Rights Watch munkatársa azonban az új rendelet kapcsán rámutatott, a keményvonalas rezsim újabb alapvető jogokat vett el a nőktől.
A szóban forgó videóban a miniszter kijelentette:
„A városnézés nem kötelező a nők számára.”
Nem kellett sok idő, hogy a nemzetközi közösség is reagáljon az új korlátozó rendeletre; Richard Bennett, az ENSZ afgán emberi jogi különmegbízottja például a korábban Twitterként ismert X-en feltette a kérdést:
„Meg tudná valaki magyarázni, hogy miért szükséges ez a korlátozás a nők Bande Amir látogatására a saría és az afgán kultúra betartása érdekében?”
Heather Barr, a Human Rights Watch női jogokkal foglalkozó igazgatója pedig rámutatott:
„A tálibok elvették a nők alapvető jogait. A tálibok legújabb parancsa, amely arra utasítja a nőket, hogy ne menjenek a Band-e-Amirba, része annak a mintának, amelyben a tálibok lépésről lépésre és gyorsan elvesznek a nőktől mindent, amire az életükhöz szükségük van. Milyen magyarázat jut eszünkbe erről a kegyetlenségen kívül?”
Leonyid Brezsnyev szovjet állam és párvezetőt és öt további ukrán–szovjet katonai és pártvezetőt csütörtökön megfosztották a Kijev díszpolgára címtől – számolt be az rbc.ua hírportál a Kijevi Városi Tanács internetes honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Brezsnyeven kívül további öt olyan személyt fosztottak meg ettől a címtől, akiket beválasztottak a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői pozícióiba vagy kapcsolatban álltak a szovjet állambiztonsági szervvel, a KGB-vel. „Ez a döntés újabb lépés a volt kommunista rezsim örökségének felszámolása felé” – áll a közleményben.
A Kijevi Városi Tanács jelezte, hogy 82 képviselő szavazott a vonatkozó döntés mellett. A határozat az ukrajnai kommunista és nemzetiszocialista (náci) totalitárius rezsimek elítéléséről és jelképeik propagandájának betiltásáról szóló ukrán törvénynek megfelelően született. Ennek értelmében többé nem díszpolgára az ukrán fővárosnak Olekszij Jepisev, Vitalij Maszolt, Kirilo Moszkalenko, Olekszij Fedorovot és Tin Chiong.
Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Tevékenysége a „szocialista tábor” országaiban zajló tiltakozások leveréséhez, az 1979–1989-es afganisztáni háborúhoz, a fegyverkezés eszkalálásához, valamint a „harmadik világ országai forradalmi” rezsimjeinek támogatásához kapcsolódik. Brezsnyev pártfőnöksége alatt a társadalom felett a KGB-szervek totális kontrollja erősödött. Ő volt az első, aki a Kijev díszpolgára címet megkapta.
Olekszij Jepisev szovjet párt- és állami katonai személyiség, a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főosztályának a vezetője volt.
Vitalij Maszol ukrán és szovjet államférfi, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke (1987 július – 1990 október), Ukrajna miniszterelnöke (1994 június – 1995. március).
Kirilo Moszkalenko ukrán szovjet katonai személyiség, a Szovjetunió marsallja. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 2-11 összehívású Nemzetiségi Tanácsának elnökhelyettese.
Olekszij Fedorov vezérőrnagy, a Szovjetunió kétszeres hőse. Szovjet párt- és államférfi, a Csernyihiv–Voliny partizán egység parancsnoka a német–szovjet háború idején, az SZKP Csernyihiv–Voliny-i földalatti regionális bizottságának első titkára.
Tin Chiong vietnámi forradalmár, a Vietnámi Kommunista Párt főtitkára és az ország Államtanácsának elnöke. Võ Nguyên Giáppal együtt a Vietnami Munkáspárt Politikai Hivatalának egyik fő katonai stratégája volt.
Gondolkodik rajta, hogy megfossza Vlagyimir Putyint a francia Becsületrendtől – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a BBC tudósítása szerint. Mint közölte, csak a megfelelő pillanatra vár, hogy meglépje ezt.
Putyin még 2006-ban kapta meg a kitüntetést Jaques Chirac elnöktől, ám az Ukrajna elleni háborúja miatt egyre többek szerint méltatlanná vált az érdemrend viselésére.
A Becsületrend a legmagasabb francia állami kitüntetés, van polgári és katonai fokozata is és még Bonaparte Napóleon császár hozta létre 1802-ben. Vlagyimir Putyin akkor kapta meg ezt az elismerést, amikor a francia–orosz kapcsolatokat kifejezetten jónak lehetett nevezni, ugyanakkor tény, hogy nem ő az egyetlen kétes reputációval rendelkező vezető, aki Becsületrendet kapott.
Szintén Chirac adományozta a kitüntetést Bassár el-Aszad szíriai elnöknek is, aki később véres polgárháborúba taszította országát és mostanra egyedül az oroszoknak köszönheti, hogy hatalmon van. Aszad ugyanakkor a kitüntetést 2018-ban visszaküldte azzal a szöveggel, hogy nem akarja az Egyesült Államok egy rabszolgájának érdemrendjét viselni. Francois Hollande Mohamed bin Najef szaúdi koronahercegnek adományozta a kitüntetést a terrorizmus és a szélsőséges ideológiák elleni harca elismeréseként, mindezt nem sokkal azt követően, hogy a francia elnök elítélte a Szaúd-Arábiában elkövetett tömeges kivégzéseket.
Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy nem ez lenne az első alkalom, hogy Macron megfoszt valakit a Becsületrendtől, így tett korábban a szexuális zaklatás és erőszak miatt elítélt Harvey Weinstein producer esetében is.
Nello scorso mese di marzo, Radio Liberty ha riferito che un sistema di difesa aerea Pantsir-S1 è stato installato sull'isola di Ryabinovy, a 3,7 chilometri dalla residenza di Putin a Valdai. Adesso questa installazione è visibile su Google Earth. #StandWithUkraine 🇮🇹 🇺🇦 pic.twitter.com/rpwevVXncQ
