Array
(
[count_posts] => 4
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE5NzM5O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 74157
[content] =>
Mintegy 3760 tonna műanyaghulladék – bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag – lebeg a Földközi-tenger felszínén a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) tanulmánya szerint.
„Ez sokkoló mennyiség. Sokkoló mindenekelőtt azért, mert az úszó műanyagon kívül az anyag nagy része a tengerfenékre süllyed” – írják szakértők a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben.
A Földközi-tenger a műanyagszennyezettség gócpontjának számít a Kosztasz Ciarasz vezette kutatócsoport szerint, mivel sok partszakasz sűrűn lakott. Ehhez járulnak még hozzá olyan tényezők, mint a turizmus, a halászat, a hajózás és nem utolsósorban a beltenger geográfiája is, hiszen viszonylag kis mértékű a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közötti vízcsere.
Egy új számítási modell szerint a tudósok arra jutottak, hogy évente mintegy 17 600 tonna műanyag landol a Földközi-tengerben, ebből 3760 tonnányi lebeg a felszínen, 2800 tonnányi lesüllyed, a többi része pedig a partra mosódik.
Világszerte több mint 250 ezer tonnányi műanyag szemét lebeg az óceánok felszínén. „A műanyag tengeri eloszlását vizsgáló szimulációkat jelenleg nagymértékű bizonytalanság jellemzi” – mondta el Ciarasz. Ennek hátterében elsősorban a folyamatok komplexitása áll.
Míg például a műanyag zacskók hosszú időn át a felszínen lebegnek, más műanyagok gyorsan lesüllyednek. Egyeseket elnyelnek a tengeri állatok, organizmusok, mások apró részekre esnek szét. Ehhez jön még a szél, a hullámok, az áramlatok ereje, amely a műanyagot messzire hajtja.
A tudósok ezeket a tényezőket mind figyelembe vették. Ez alapján többek között meghatározták azokat a régiókat, ahol különösen sok műanyag kerül a tengerbe.
Új számítási modelljük segíthet a környezetszennyezés korlátozására hozott intézkedések hasznosságának ellenőrzésében, az intézkedések célzottabb kidolgozásában és alkalmazásában – fejtette ki Ciarasz.
Forrás: MTI/dpa
[type] => post
[excerpt] => Mintegy 3760 tonna műanyaghulladék - bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag - lebeg a Földközi-tenger felszínén a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) tanulmánya szerint.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1633369260
[modified] => 1633367835
)
[title] => 3760 tonna műanyaghulladék lebeg a Földközi-tenger felszínén
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=74157&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74157
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 74158
[image] => Array
(
[id] => 74158
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ocean.jpg
[original_lng] => 104340
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ocean-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ocean-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ocean.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ocean.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ocean.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ocean.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ocean.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1633357038:10
[_thumbnail_id] => 74158
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1556
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1633357037
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1633357037
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644444283
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649003322
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654857941
[_oembed_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our 🌎🌍🌏
Not only does tobacco 💀 kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_972d7f72c3f480420ef71bae538d2643] => 1719806287
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
[1] => 23464
[2] => 19739
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
[1] => műanyaghulladék
[2] => műanyagszennyezés
)
)
[1] => Array
(
[id] => 62268
[content] =>
Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere a Facebook-oldalán tette közzé az alábbi hírt:
„A technogén és ökológiai biztonság, valamint a rendkívüli helyzetek kérdéseivel foglalkozó bizottság döntése értelmében kistérségünk területén tilos lesz a műanyagból készült virágok, koszorúk stb. értékesítése és használata, amelyeket általában a temetőbe, vagy az emlékhelyekre visznek az emberek. Az intézkedés fő oka az, hogy e termékek, pontosabban ezek utilizálásának folyamata, illetve termékei rendkívül veszélyesek az emberekre és a környezetre. Jól helyettesítik ezeket az élő növények, illetve a természetes anyagokból készült termékek. Így tehát már augusztus 1-jétől kezdődően tilos lesz a műanyagból készült virágok, koszorúk, valamint kosarak értékesítése az üzletekben, piacokon és más kereskedelmi egységekben, az állampolgárok számára pedig tilos lesz ezek használata a temetőkben és kistérségünk más városrendezési objektumain.”
(Facebook)
[type] => post
[excerpt] => Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere a Facebook-oldalán tette közzé a hírt, miszerint augusztustól tilos lesz a műanyagból készült virágok, koszorúk értékesítése és használata
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1625064780
[modified] => 1625068212
)
[title] => A Beregszászi kistérségben is tilos lesz a műanyag virág, valamint koszorú értékesítése és használata
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=62268&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62268
[uk] => 62271
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 62269
[image] => Array
(
[id] => 62269
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/muanyag-koszoruk.jpg
[original_lng] => 242936
[original_w] => 1139
[original_h] => 765
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/muanyag-koszoruk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/muanyag-koszoruk-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/muanyag-koszoruk-768x516.jpg
[width] => 768
[height] => 516
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/muanyag-koszoruk-1024x688.jpg
[width] => 1024
[height] => 688
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/muanyag-koszoruk.jpg
[width] => 1139
[height] => 765
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/muanyag-koszoruk.jpg
[width] => 1139
[height] => 765
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/muanyag-koszoruk.jpg
[width] => 1139
[height] => 765
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1625058868:5
[_thumbnail_id] => 62269
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2842
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d9cc3b22dc6a2496a3449dc5dd04b4bf] =>
[_oembed_time_d9cc3b22dc6a2496a3449dc5dd04b4bf] => 1625049005
[_oembed_0b9c02d27afcc45352fb9d725cc36dda] =>
[_oembed_time_0b9c02d27afcc45352fb9d725cc36dda] => 1625049005
[_oembed_fc1fb9740d9d18afb0ccc14c77dcd0b9] =>
[_oembed_time_fc1fb9740d9d18afb0ccc14c77dcd0b9] => 1625049005
[_oembed_aca24ae7276ec795a0b493791f95b377] =>
[_oembed_time_aca24ae7276ec795a0b493791f95b377] => 1625049005
[_oembed_40b2ccf2408e35911a2d4374123b7090] =>
[_oembed_time_40b2ccf2408e35911a2d4374123b7090] => 1635023920
[_oembed_4be10975587836ce05fc5a362a54f6c0] =>
[_oembed_time_4be10975587836ce05fc5a362a54f6c0] => 1646256478
[_oembed_d664ab3628c714d95d7f326e0585eddb] =>
[_oembed_time_d664ab3628c714d95d7f326e0585eddb] => 1652947259
[_oembed_f2e85a6e91853410bb9818f1fb1f7ee3] =>
[_oembed_time_f2e85a6e91853410bb9818f1fb1f7ee3] => 1654458062
[_oembed_c7b670f6506d5fa29be1d1db7757d82c] =>
[_oembed_time_c7b670f6506d5fa29be1d1db7757d82c] => 1655140423
[_oembed_4561ef1214fce472cd1d99ffe1903143] =>
[_oembed_time_4561ef1214fce472cd1d99ffe1903143] => 1655815599
[_oembed_e2fb460a37850b6eb9494dfb1addc6d2] =>
[_oembed_time_e2fb460a37850b6eb9494dfb1addc6d2] => 1657097055
[_oembed_a43460ce34d086e0d0b0d8e91bcb3256] =>
[_oembed_time_a43460ce34d086e0d0b0d8e91bcb3256] => 1660470650
[_oembed_3a023b15f0da00cffeee3fe78a6227ed] =>
[_oembed_time_3a023b15f0da00cffeee3fe78a6227ed] => 1662104948
[_oembed_27a70c22fee3b08e587182fba6d180b1] =>
[_oembed_time_27a70c22fee3b08e587182fba6d180b1] => 1662723858
[_oembed_6196d4cff8975f7a5f99b21f80435f24] =>
[_oembed_time_6196d4cff8975f7a5f99b21f80435f24] => 1663320119
[_oembed_45d012ea92006e5536a58a4abfc32726] =>
[_oembed_time_45d012ea92006e5536a58a4abfc32726] => 1665058262
[_oembed_0d337304517fdf7aa4f4f91d22a8c511] =>
[_oembed_time_0d337304517fdf7aa4f4f91d22a8c511] => 1670577444
[_oembed_fd2fd6e65cf53ab19ef15fed3171ec0a] =>
[_oembed_time_fd2fd6e65cf53ab19ef15fed3171ec0a] => 1673702197
[_oembed_cdd1800474aaf9d6b522c1b19f992f71] =>
[_oembed_time_cdd1800474aaf9d6b522c1b19f992f71] => 1690300112
[_oembed_1dcad7e22051203b1485922e0432034b] =>
[_oembed_time_1dcad7e22051203b1485922e0432034b] => 1694597336
[_oembed_b29a7145ef860ef603842573a8808c0b] =>
[_oembed_time_b29a7145ef860ef603842573a8808c0b] => 1696871477
[_oembed_11f4afee8fcdebf59085c75e376367c7] =>
[_oembed_time_11f4afee8fcdebf59085c75e376367c7] => 1701072388
[_oembed_7300431b35e895ded00b636dced8f690] =>
[_oembed_time_7300431b35e895ded00b636dced8f690] => 1704026281
[_oembed_b6b097d75dfd32427583ef9f6ff4250d] =>
[_oembed_time_b6b097d75dfd32427583ef9f6ff4250d] => 1707766801
[_oembed_bfad622fa571abbfebe5b72ef9e355c6] =>
[_oembed_time_bfad622fa571abbfebe5b72ef9e355c6] => 1707766802
[_oembed_a828412044c6c88cb6fab7bb4f7042db] =>
[_oembed_time_a828412044c6c88cb6fab7bb4f7042db] => 1707766802
[_oembed_8858521bca6f9dce9faa02e15bca7292] =>
[_oembed_time_8858521bca6f9dce9faa02e15bca7292] => 1711013221
[_oembed_832658402766d3f6630c069728243466] =>
[_oembed_time_832658402766d3f6630c069728243466] => 1718212994
[_oembed_b24f0f455136c5cc753712cd7c06a1ba] =>
[_oembed_time_b24f0f455136c5cc753712cd7c06a1ba] => 1719358161
[_oembed_e2462db8df1e651b3944de8237f07d2a] =>
[_oembed_time_e2462db8df1e651b3944de8237f07d2a] => 1720894569
[_oembed_a09ccc13004ba63f62df0e2f017bf32a] =>
[_oembed_time_a09ccc13004ba63f62df0e2f017bf32a] => 1720894570
[_oembed_759c871152b34c863fe22289dd2bc6f8] =>
[_oembed_time_759c871152b34c863fe22289dd2bc6f8] => 1720894570
[_oembed_966f31e9b946cb4e258e6a3b3badf2ab] => {{unknown}}
[_oembed_65f63383ec80d53ea4704cfecdb57221] => {{unknown}}
[_oembed_71f84c470328837cf8050ff455b7db8a] =>
[_oembed_time_71f84c470328837cf8050ff455b7db8a] => 1725024314
[_oembed_0f2077ea0e2f5019daf410bd5dba0ef5] =>
[_oembed_time_0f2077ea0e2f5019daf410bd5dba0ef5] => 1726396911
[_oembed_6ebf51bc1de55273437e3d77a27daee4] =>
[_oembed_time_6ebf51bc1de55273437e3d77a27daee4] => 1726834288
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 31
[3] => 11
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kárpátalja
[3] => Kiemelt téma
)
[tags] => Array
(
[0] => 38831
[1] => 19739
[2] => 10626
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Beregszászi kistérség
[1] => műanyagszennyezés
[2] => temető
)
)
[2] => Array
(
[id] => 54885
[content] =>
Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a halak már hetven éve nyelik a mikroműanyagot.
1972-ben, 1953-ban és 1907-ben gyűjtött Notropis stramineus példányok a Field Múzeum gyűjteményéből.
FORRÁS: PHYS.ORG Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben – írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
„Az elmúlt 10-15 évben közismert problémává vált, hogy műanyag van a vizekben. Valójában azonban az organizmusok azóta ki vannak téve a hatásainak, mióta felfedezték a műanyagot” – mondta Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa, az Ecological Applications című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője.
Hoellein a Field Museum ichthiológusa, vagyis halkutatója, Caleb McMahan közreműködésével vizsgálta meg a múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt halakat, a pisztrángsügér, a pettyes harcsa vagy csatorna harcsa, a feketeszájú géb és a Notropis stramineus nevű faj egyedeit.
„Évtizedenként legalább öt példányt vizsgáltak meg. Eltávolították emésztőszerveiket, és hogy ezekben megtalálják a műanyagrészecskéket, hidrogén-peroxiddal kezelték. „Buborékol és habzik, lebont minden szerves anyagot, de a műanyag ellenáll a folyamatnak” – fejtették ki a kutatók.
A hátramaradó műanyag szabad szemmel nem látható, csak egy sárga foltnak tűnik. Mikroszkóp alatt azonban könnyen azonosítható. Ha az apró maradványok szélei rojtosan kopottak, akkor szerves anyagról van szó, de ha nagyon simák, akkor nagy valószínűséggel mikroműanyag.
A szakértők megállapították, hogy az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg.
Egy vékony fonál szerű mikroműanyag szál egy hal emésztőszervéből.
FORRÁS: PHYS.ORG „Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.
(MTI/Origo)
[type] => post
[excerpt] => Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a halak már hetven éve nyelik a mikroműanyagot.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1619993040
[modified] => 1619916091
)
[title] => A halak már hetven éve nyelik a mikroműanyagot
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=54885&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54885
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 54894
[image] => Array
(
[id] => 54894
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[original_lng] => 132109
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619905291:5
[_thumbnail_id] => 54894
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1968
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1619982250
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1619982250
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1623103652
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624910090
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626765348
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626973452
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629750610
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631960578
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644764113
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648982584
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1654858558
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1655187743
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670693611
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
[1] => 710
[2] => 19739
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
[1] => kutatás
[2] => műanyagszennyezés
)
)
[3] => Array
(
[id] => 29184
[content] =>
A műanyaghulladék felszámolását illetően a legfrissebb kutatási eredményekről Anja Malawi Brandon kutató számolt be a CNN-nek, mely szerint természetes, bár annál szokatlanabb megoldást találtak megoldásként a Stanford és Beihang Egyetem kutatói.
A kutatás bebizonyította, hogy a lisztbogarak lárvái, a lisztkukacok emésztőrendszerében élő mikroorganizmusok képesek a polipropilén lebontására, így többek között autóalkatrészek, textilek és mikroműanyagok emésztésére. (A műanyagszennyezésben egyébként nem a polipropilén, hanem csomagolóanyagok, a polietilén és a polietilén-tereftalát jelentik a legnagyobb veszélyt.
Wei-Min Wu, a Stanford Egyetem mérnöke forradalminak, az évtized áttöréseként írta le a felfedezést.
A kutatás alapján 100 lisztkukac 34-39 milligramm műanyag elfogyasztására képes naponta, ami egy tabletta súlyának felel meg. A lárvák szén-dioxidra, biomasszára és lebomló anyagokra bontják az egyes műanyagokat.
Nemcsak a lisztkukacok, de az indiai selyemhernyók lárvái is képesek ezeknek a hulladékoknak a lebontására.
Az Egyesült Államokban évente 33 millió tonna műanyag kerül a szemétbe, melynek csupán a 10 százalékát hasznosítják újra. Erre részleges megoldást jelenthetnek a lisztkukacok, azonban a kutatás nem kínál megoldást a kifejlett rovarok elszaporodására.
[type] => post
[excerpt] => A műanyaghulladék felszámolását illetően a legfrissebb kutatási eredményekről Anja Malawi Brandon kutató számolt be a CNN-nek, mely szerint természetes, bár annál szokatlanabb megoldást találtak megoldásként a Stanford és Beihang Egyetem kutatói.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1600024920
[modified] => 1599956488
)
[title] => Valószínűleg megvan a megoldás a műanyagszennyezés globális felszámolására
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29184&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29184
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29185
[image] => Array
(
[id] => 29185
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/listkukac.jpg
[original_lng] => 19017
[original_w] => 780
[original_h] => 438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/listkukac-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/listkukac-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/listkukac-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/listkukac.jpg
[width] => 780
[height] => 438
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/listkukac.jpg
[width] => 780
[height] => 438
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/listkukac.jpg
[width] => 780
[height] => 438
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/listkukac.jpg
[width] => 780
[height] => 438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1599945689:5
[_thumbnail_id] => 29185
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3318
[_oembed_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] =>
[_oembed_time_4cf3b80cfdbbd985fc25243562739e65] => 1599945672
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] =>
[_oembed_time_d81fad98d730473f5975079a29abcf40] => 1600014128
[_oembed_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] =>
[_oembed_time_eb2ccf4fcbc6f15532230f3dd6f47825] => 1600729374
[_oembed_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] =>
[_oembed_time_a2a3aac1815498c39510e780e65e67be] => 1605067521
[_oembed_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] =>
[_oembed_time_97b239fb85d62e7915a0b97ad044695d] => 1607445120
[_oembed_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => Early humans may have survived the harsh winters by hibernating https://t.co/rrLTNL3HkA
— The Guardian (@guardian) December 20, 2020
[_oembed_time_5050f4fc3720a4f9f06f7a014ed1a680] => 1609162505
[_oembed_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] =>
[_oembed_time_f660ff3c760a5fb0ff890b54d2c2ece7] => 1611350041
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624741368
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627844204
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1632515636
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649262921
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652117022
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670755981
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 49
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Hírek
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 19739
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => műanyagszennyezés
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 19739
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 19739
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
műanyagszennyezés (1 Oldal)
