67 ókori műkincset szerzett vissza Egyiptom Németországtól. Bronzszobrokat, falfestményeket és egy múmia lábát is sikerült visszakapniuk.
Egyiptom 67 ókori műkincset szerzett vissza Németországból – írja az MTI az egyiptomi külügyminisztérium közleménye alapján.
A tárgyak különböző korszakokból származnak, található köztük egy múmia lába, két maszk és két falfestmény is, amelyek az egyiptomi főváros mellett fekvő Gíza tartománybeli Szakkara nekropoliszból származnak.
A visszaszerzett tárgyak között Ozirisz istent ábrázoló bronzszobrok, és olyan kisebb méretű szobrok is vannak, amelyeket az ókori egyiptomi hit szerint azért tartottak a sírkamrában, hogy azok a túlvilágon is folytassák az elhunytak munkáját.
„Ez egy jelentős lépés az egyiptomi kulturális örökség visszaszerzése terén a kormány részéről, ami folyamatos erőfeszítések árán próbálja hazahozni az országból ellopott, kicsempészett műtárgyakat” – szerepel a közleményben.
Egy Berlin belvárosában álló, háromépületes luxusszállodát menekültközponttá alakítanának. A hírre sok helyi felháborodott, úgy vélik, hogy a környék már így is túlzsúfolt, a közösségi, oktatási és egészségügyi intézmények pedig túlterheltek.
Berlin belvárosában szállásolnának el több mint ezer menekültet jövő nyártól. Az első 740 migráns várhatóan már novemberben beköltözik. A városlakók közt hatalmas az elégedetlenség – értesült a taz.de.
Az egykori Hotel Berlin City East Berlin-Lichtenberg 1200 menedékkérőnek adhat otthont. A Landsberger Allee három toronyházát azért alakítják át migránsbefogadó központtá, hogy enyhítsék az egykori Tegel repülőtér túlzsúfoltságát.
A helyzetről az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió Párt (CDU) parlamenti képviselője, Dennis Haustein lakossági fórumot tartott, amin elszabadultak az indulatok a több mint kétszáz összegyűlt helyi között. Ők számos dolgot sérelmeztek, kezdve azzal, hogy a sajtóból értesültek a tervről.
Sokak szemét szúrja, hogy a luxusszállodába menekülteket költöztethetnek
Martin Schaefer CDU-s kerületi polgármester arról számol be, hogy az állam nem kérte ki a véleményét. Elmondása szerint „nagyon dühíti”, hogy ezen a nagy szálláshelyen kívül még tizenhat új konténertelep épül, amelyek közül négyet Lichtenbergben létesítenek.
A helyiek közül többen azért kritizálták a tervet, mert az élettér már így is szűkös: a játszóterek és a boltok is túlzsúfoltak, de ami még ennél is fontosabb, az orvosi ellátás színvonala is egyre rosszabb. Sokakat az iskolák kérdése aggaszt, mivel már így is kevés a tanár, mások pedig a szállodakomplexumban található egészségügyi központot féltették. Utóbbi kapcsán a lakosok azt a választ kapták, hogy érintetlenül hagyják, az továbbra is működni fog.
Sokan amiatt is aggódnak, hogy a migránsok egy része nem fog dolgozni, mivel a képesítéseik elismertetése gyakran nehézkes. Pedig a bevándorlókra a német gazdaságnak nagy szüksége van, ők tartották vissza a recessziótól az ország keleti területeit.
A menekültek nem kapnak luxuslakásokat
Az állam a lakosok megértését kérte, mivel Tegelen áldatlan állapotok közt, fejenként csupán 2,5 négyzetméteren élnek a migránsok. Sascha Langenbach, az Állami Menekültügyi Hivatal (LAF) szóvivője biztosított arról, hogy a menekülteknek nem biztosítanak luxuslakást, a szállodai duplaágyakat többszintes, alumínium fekvőhelyekre cserélik.
Lara Schmidgall, egy közösségi együttélést elősegítő csoportosulás munkatársa szerint a szociális problémákat és a közszolgáltatások színvonalának romlását nem a menekültek okozzák, hanem társadalmi-politikai döntések.
Egy menekülteket segítő és városfejlesztési szervezet vezetője, Sina Prasse pedig arról számolt be a lakóssági fórum után a lapnak, hogy változik a hangulat, és a menekültek ismét sokkal nyíltabb ellenségeskedéssel szembesülnek. Kiemelte, hogy több forrás kell ahhoz, hogy szembe tudjanak szállni egyrészt a rasszizmussal, másrészt a lichtenbergi szervezett szélsőjobboldallal.
Christian Lindner német szövetségi pénzügyminiszter az ukrán menekültek jogi státuszának megváltoztatását javasolja a szociális támogatások költségeinek csökkentése és az emberek munkavállalásának ösztönzése érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Die WirtschaftsWoche című magazinra és a Der Spiegel című hetilapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német pénzügyminiszter elmondta: az ukránok úgynevezett „polgári pénzének” (szociális munkanélküli segély vagy Bürgergeld) lefaragásával rengeteg pénzt spórol meg az ország. Ehhez azonban az Ukrajnából érkező menekülteknek új jogi státuszt kell adni. „Meg kell fontolnunk az Ukrajnából érkező menekültek külön jogi státuszát” – jegyezte meg Lindner újságírókkal folytatott beszélgetése során, és hozzátette, hogy szó lehet a „polgári jogok” megvonásáról is.
Ezenkívül a pénzügyminiszter a lakhatási költségek rendszerének reformját is említette. A német tisztviselő által javasolt változtatások célja: az ukrán állampolgároknak nyújtott támogatás költségeinek csökkentése; több támogatott bevonása a munkaerőpiacra.
A szokásos szociális munkanélküli segélyek helyett, amelyeket az ukránok jelenleg ugyanolyan szinten kapnak, mint a németek és az ország más lakosai, Lindner a menedékkérőknek nyújtott juttatások (kifizetések) és a polgárok munkaerő-piaci bevonását szolgáló politikai eszközök kombinációjának bevezetését javasolja. (A menedékkérők juttatása alacsonyabb, mint az „polgári pénz”, és rosszabb szociális védelmet jelent).
Ez azt jelenti, hogy az ukrán menekültek továbbra sem esnek át a menekültügyi eljáráson, de nem is kapnak automatikusan civil segélyt, „amelynek célja a társadalmi-gazdasági létminimum biztosítása társadalmi részvétel mellett munka nélkül is”.
A német kormánytisztviselő emellett a lakhatási költségek megtérítésének reformját is javasolja, hogy az fix mértékű legyen, és ne a tényleges költségeken alapuljon. „A segélyezettek eldönthetik, hogy szeretnének-e kisebb lakásba költözni, és hogyan fűtenek. Úgy gondolom, hogy itt eurómilliárdokat takaríthatunk meg” – jegyezte meg Christian Lindner.
A szakértők egyelőre tehetetlenül állnak a jelenség előtt, a szokásos módszerek ennél a hangyafajnál nem hatásosak.
Az európai országokban egyre súlyosabb problémát jelent a Tapinoma magnum hangyafaj terjedése, amely ellen szinte lehetetlen védekezni. Franciaország, Németország és Svájc lakói egyaránt küzdenek a falakon, járdákon és elektromos kábeleken is áthatoló hangyák inváziójával.
Ez az alig 3 milliméteres hangyafaj azelőtt csak a Földközi-tenger térségében volt elterjedt, azonban az utóbbi években északabbra is megjelent.
Több millió egyedet számláló kolóniáik kiirtására pedig még nincs hatékony módszer.
Mint írják, Franciaországban súlyos károkat okoz a mezőgazdaságban, illetve az épületekben olyannyira, hogy egyes lakóknak el is kellett hagyniuk az otthonaikat. A németországi Kehl városában pedig már áramkimaradást és internetellátási zavarokat is okoztak, mert átrágják magukat az elektromos kábeleken is.
A hangyák ellen alkalmazott hagyományos módszerek, eddig nem bizonyultak hatékonynak. A hangyafaj egyik különleges tulajdonsága, hogy több királynő képes egyesíteni kisebb kolóniákat, így szuperkolóniák keletkeznek, többmilliós egyedszámmal.
Az entomológusok véleménye szerint a globális felmelegedés segítheti elő a faj terjeszkedését.
Marburg-vírus-fertőzés gyanújával szállítottak kórházba kivizsgálásra szerdán két embert Hamburgban, írja az MTI.
A német nagyváros hatóságai szerint az érintettek egyike egy ruandai kórházban dolgozott, ahol a vírussal fertőzötteket is kezeltek.
A két ember szerdára virradóra érkezett repülőn Ruandából Frankfurtba, ahonnan vonattal utaztak tovább Hamburgba. Az utazás során egyikük felhívta az egészségügyi hatóságokat, mivel attól tartott, hogy megfertőződhetett egy trópusi betegséggel. A német tűzoltóság szerint influenzaszerű tünetekre és enyhe rosszullétre panaszkodott, láza nem volt.
Az illetékes hamburgi egészségügyi hatóság elrendelte a két ember azonnali elkülönítését és kórházba szállítását.
Elővigyázatosságból elkérték a vonaton azoknak az utasoknak az elérhetőségét, akik kapcsolatba kerülhettek az érintettekkel, de karantén elrendelésének egyelőre nem látták szükségét.
A németországi Marburg városáról elnevezett, az ebolához hasonló, vírus, amelyet 1967-ben fedeztek fel, miután kutatás céljára szánt kísérleti majmokkal behurcolták azt Marburgba, közeli érintkezés révén terjed a fertőzöttek testnedvei által vagy fertőzött felületeken, például ágyneműn keresztül.
Kezelés, orvosi ellátás híján a fertőzés az esetek akár 88 százalékában végzetes lehet. A fertőzés lappangási ideje 2-21 nap.
Ruandában nemrég tört ki Marburg-járvány. Sabin Nsanzimana egészségügyi miniszter szerint eddig tízen hunytak el a kórban és október 1-ig összesen 29 fertőzést erősítettek meg. A jelenleg kezelés alatt álló 19 személy túlnyomó részben egészségügyi dolgozó, akiket karanténba helyeztek.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Németországban jelenleg csaknem 3,5 millió menekült él, ami történelmi csúcs az ország számára – számolt be a Neue Osnabrücker Zeitung szeptember 20-án, pénteken a Külföldiek Központi Nyilvántartásának adataira hivatkozva.
A nyilvántartás szerint 2024 első félévének végén 3,48 millió menekültet regisztráltak Németországban. Ez 60 ezerrel több, mint 2023-ban.
Utoljára az 1950-es években rögzítettek ilyen mutatót a németországi menekültek számáról – tették hozzá az újságírók.
Ebből 1,18 millió – ukrán menekült. A közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy az ukránok nem kötelesek „menedékjogot kérni, mivel ideiglenes védelem alatt állnak az EU-ban”, a többi szíriai és afganisztáni menekült.
Hozzátették, 2024-ben csökkent a Németországból kitoloncolásra váró külföldiek száma.
Korábban arról számoltak be, hogy több mint egymillió ukrán menekült tartózkodik Németországban.
Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.
A német rendőrség a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken indít ellenőrzést, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését. Nancy Faeser belügyminiszter, aki elrendelte az ellenőrzéseket, azt ígérte, hogy a határon átutazóknak nem kell számítaniuk a forgalom jelentős zavaraira. Faeser egy hete hivatalosan bejegyeztette az új ellenőrzéseket az Európai Bizottságnál, azzal érvelve, hogy azokra a Németországba érkező migránsok nagy száma miatt van szükség.
Az ellenőrzések kezdetben hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az osztrák határon 2015 óta tartanak ellenőrzéseket. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa – amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában – általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.
A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás. Németország 2023 októbere óta mintegy 30 ezer olyan migránst fordított vissza, akiknek nem volt joguk az országba való belépésre. A migráció kérdése akkor került ismét a politikai napirend élére, amikor a múlt hónapban egy szíriai férfi három embert ölt meg egy tömeges késelés során a németországi Solingen városában.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Tusk arra reagált a lengyel nagykövetek kedden kezdődött szokásos évi értekezletén mondott beszédében, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn bejelentette: szeptember 16-tól hat hónapra elrendeli vagy meghosszabbítja a határellenőrzéseket a szomszédos országokkal.
Tusk a jó lengyel-német kapcsolatok szószólójának nevezte magát, egyúttal elfogadhatatlannak minősítette a német határellenőrzés elrendelését. Kétségtelennek találta, hogy a szigorításokat a német belpolitikai helyzet miatt vezetik be, nem pedig azon mód miatt, ahogyan Lengyelország a saját határain az illegális bevándorlást kezeli.
„A keleti határaink megszervezése, finanszírozása, felfegyverzése tekintetében ma teljes támogatásra van szükségünk Németország és az egész Európai Unió részéről”– jelentette ki Tusk.
Közölte: a lengyel kormány „a legközelebbi órákban” a német korlátozások által szintén érintett államokhoz fordul, és „sürgős konzultációt” kér tőlük az uniós színtéren teendő lépésekről.
Tusk felszólalásában arra a hatásköri vitára is kitért, amely az utóbbi hónapokban Andrzej Duda lengyel elnök és a kormány között a nagykövetek felmentéséről és kinevezéséről keletkezett. A kormányfő reményének adott hangot, hogy „a szervezési-kinevezési problémák néhány hónap múlva végleg befejeződnek”. Ezzel Tusk a jövő májusban esedékes lengyel elnökválasztásra utalt.
A kormányfő szerint a lengyel alkotmány értelmében a kormány felel a külpolitikáért, „vagyis irányítja, kitűzi a céljait, megvalósítja, és teljes felelősséget visel lépései következményeiért”.
Az általános szavazáson megválasztott lengyel államfő az alkotmány szerint Lengyelország legmagasabb rangú képviselője, a külpolitikában együttműködik a kormányfővel és a külügyminiszterrel. Hatáskörébe tartozik a nagykövetek kinevezése és visszahívása is.
Radoslaw Sikorski külügyminiszter az utóbbi hetekben több tucat nagykövetet – köztük a washingtonit – hívta vissza. Miután az államfő nem írta alá a felmentéseket és az új nagykövetek kinevezéseit sem, az érintett országokban ideiglenes ügyvivők irányítják a lengyel külképviseleteket.
Marcin Przydacz, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság képviselője, az előző kormány külügyminiszter-helyettese hétfőn a wPolsce24 új konzervatív hírtelevízióban bírálta, hogy az idei nagyköveti értekezletet „gyakorlatilag a nagykövetek részvétele nélkül” tartják meg. „Radoslaw Sikorski megbénította, ha jól értem, Tusk miniszterelnök kérésére, a lengyel külképviseletek működését”– jelentette ki Przydacz.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Németországban jelentősen csökkent azoknak az ukránoknak a száma, akik ideiglenes védelem alatt állnak az országban. Ezt bizonyítja az Eurostat szeptember 10-én közzétett statisztikája – számolt be a Jevropejszka pravda
Németország 2024 júliusától eltörölte az ideiglenes védelem alatt állók nyilvántartásából mindazokat, akiknek a státusza már nem érvényes, mert vagy újabb védelmi státuszt kaptak, vagy végleg elhagyták Németország területét.
Ez 2024. június végéhez képest jelentősen, 236 925 fővel (-17,6%) csökkentette a Németország által bejelentett átmeneti védelem alatt állók számát.
A 2024. július 31-i adatok szerint valamivel több mint 4,1 millió nem uniós állampolgár, aki orosz agresszió miatt menekült el Ukrajnából, rendelkezett ideiglenes védelem státuszával az EU-ban.
Továbbra is Németország az az EU tagország, amely a 2024 júliusi adatok szerint a legtöbb ideiglenes védelemben részesülőt fogadta be Ukrajnából – 1 110 600 főt. A második helyen Lengyelország áll (976 205), a harmadikon Csehország (369 610).
