Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon:
Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök halálának napja a forradalom és szabadságharc leverésének szimbóluma lett.
1849 augusztusa és 1850 februárja között Aradon még további három honvédtisztet végeztek ki: 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert honvéd ezredest, a honvéd vadászezredek parancsnokát – őt szokás az első aradi vértanúnak is nevezni –, 1849. október 25-én Kazinczy Lajos honvéd ezredest, Kazinczy Ferenc fiát, és 1850 február 19-én Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy szintén az aradi várbörtönben halt meg, őt azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott.
Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.
Az aradi vértanúkhoz hasonlatos sors jutott még további 20 magas rangú honvédtisztnek is. Több száz honvédtisztet ítéltek még halálra, az ítéletek nagyobb részét azonban kegyelemből húsz esztendei várfogságra változtatták. Így a birodalom börtönei – a pesti Újépület, Olmütz, Josefstadt, Kufstein, Theresienstadt, Munkács, Arad – megteltek magyar politikai rabokkal. A külföldre menekültek közül sokat távollétükben ítéltek el és nevüket akasztófára kiszögezve tették közszemlére. 1851 szeptemberében így akasztották fel jelképesen többek közt Kossuth Lajost, Mészáros Lázárt, Perczel Mórt és Miklóst, Szemere Bertalant, Andrássy Gyulát és Táncsics Mihályt. Végül pedig több tízezer honvédtisztet közlegényként évekre besoroztak a császári hadseregbe.
A szabadságharc azonban nem volt hiábavaló küzdelem: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje. Az ország pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva, de elindult a polgári fejlődés útján.
Az aradi vértanúkra való emlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, a kiegyezés után azonban október 6-a országos gyásznappá lett. Az I. világháború után tovább nőtt az emléknap jelentősége. A kommunista időszakban sem tiltották be, nem volt állami ünnep, de az iskolákban és az újságokban megemlékeztek a vértanúkról, ugyanakkor a megemlékezés hangsúlya az osztrák terrorra és a beavatkozó orosz csapatok iránti empátiára helyeződött.
A rendszerváltozás után a kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá a 237/2001. (XII.10.) számú Korm. rendeletben. A hagyományok szerint a Kossuth téren félárbocra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd az egykori miniszterelnök vesztőhelyének színhelyén, a Batthyány-örökmécsesnél gyertyagyújtással, a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen lévő Batthyány-mauzóleumnál pedig koszorúzással emlékeznek a szabadságharc mártírjaira. A középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.
Az egész világ gyászolja a 99 éves korában elhunyt Fülöp herceget, aki egy hónapot volt kórházban fertőzés és egy régebb óta fennálló szívprobléma miatt. Műteni kellett a szívét, ám végül a koronavírus vitte el.
It is with deep sorrow that Her Majesty The Queen has announced the death of her beloved husband, His Royal Highness The Prince Philip, Duke of Edinburgh.
A keddi erőteljes horvátországi földmozgásban legkevesebb heten meghaltak, az áldozatok között van egy kislány is, a mentőakció továbbra is tart. A tragikus eseményekre emlékezve január 2-án, szombaton gyásznapot tartanak Horvátországban.
A döntést mai ülésén hozta meg a horvát kormány, amely egyperces csenddel emlékezett a földrengés áldozataira. A rengés következtében a halálos áldozatok mellett 26-an megsérültek – derül ki a pannonrtv.com cikkéből.
A kedden pusztító földrengés és az azt követő gyengébb sorozatok után a legtöbb horvát településen az emberek többsége nem hunyta le a szemét este. Petrinja romokban hever és több száz ember maradt hajléktalanul. Legtöbben áram nélkül, sátrakban töltötték az éjszakát. Darinko Dumbović polgármester elmondta, hogy a katonaság és a Vöröskereszt segítségével folyamatosan kutatják azokat, akik a romok alatt lehetnek még. Kiemelte, hogy egyeseket 3 méternyi rom alól sikerült megmenteni. A hírek szerint a földrengés hét áldozata közül öt a Glina melletti Majska Poljana faluból származik, közülük ketten szerb nemzetiségűek voltak.
De Glinán, Majske poljén, Sziszeken és a szomszédos falvakban sem jobb a helyzet, ahol egész este éreztek enyhe földmozgásokat. Horvátország-szerte gyűjtik a segélyeket és már kedd este egyre többen fogtak össze, hogy segítséget nyújtsanak.
A keddi után újabb három földrengés rázta meg Horvátországot ma reggel, az első a Richter-skála szerinti 4,9-es erősségű rengés 6 óra 15 perckor történt, melyet két másik követett. A földmozgás kiindulópontja 18 kilométerre nyugatra volt Sziszektől, Horvátország középső részén, a keddi kritikus térségben. A rengések érezhetők voltak Zágrábban és környékén, valamint Szlovéniában is. Magyarországon Baranya megyében jelezték, hogy érezték az újabb földrengéseket.
A sziszeki sportcsarnokban helyezik el a fedél nélkül maradtakat, a sérülteket és a betegeket a helyi kórházakból Zágrábba szállítják, mivel a térségben az egészségügyi intézmények épületeiben is komoly károk keletkeztek. Áram nélkül mintegy 9 ezren maradtak, a sziszeki térségben több mint kétezer, Petrinjában pedig mintegy hétezer ember.
A nemzeti válságstáb feloldotta a kijárási tilalmat, több száz ember számára húzott fel sátrakat, valamint konténerházakat a térségben.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
171 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki az Aradi tizenhármakat, a magyar honvédsereg egy altábornagyát, tizenegy vezérőrnagyát és egy ezredesét. A világ magyarsága – Kárpátalja is – ezen a napon rájuk emlékezik.
Mindent meg kell tennünk ma is, hogy megvédjük Magyarországot, megvédjük a magyarok érdekeit, és kiálljunk a hazánkért – hangoztatta Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a Facebook-oldalán kedden, az aradi vértanúk emléknapján közzétett videójában.
„Ebben a zűrzavaros, furcsa évben ma, október 6-án álljunk meg egy pillanatra, és tisztelettel adózzunk az aradi vértanúk emléke előtt” – mondta, hozzátéve, hogy „171 évvel ezelőtt ez a 13 tábornok a legnagyobb áldozatot hozta, amit hozhatott a magyar szabadságért, az életüket áldozták érte”.
Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: ma már talán furcsa belegondolni, hogy valaki az életét adja a hazájáért, de a mérték, a mérce ma sem lehet kisebb, mint ez az „előttünk tornyosuló példaadás” az önfeláldozásban.
„Tisztelet a vértanúk előtt! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” – zárta szavait a fideszes EP-képviselő.
Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján kedd reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is. A központi rendezvénysorozat 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik, ahol Benkő Tibor honvédelmi miniszter mond beszédet. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket.
A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
