Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health, NIH) tudósai az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el annak érdekében, hogy kiderüljön, a koronavírus mennyire képes megfertőzni a szervezet légzőrendszeren kívüli részeit.
A publikálás előtt álló anyagról a Bloomberg News számolt be. A kutatás során összesen 44 elhunyt beteg teljes boncolását végezték el, akik közül csak öt ember volt, akik nem a koronavírus miatt haltak meg. A szakemberek azt találták, hogy bár a koronavírus nagyobb része egyértelműen a tüdőben és a légutakban volt megtalálható, a betegek 80 százalékánál találtak fertőzésre utaló jeleket a szív- és érrendszerben, 73 százalékánál a gyomorban és a bélrendszerben, 68 százalékánál pedig az izomban, a bőrben, a zsírban és az idegszövetekben is.
A szakemberek összesen a test 85 különböző pontjáról vettek mintát, és ebből 79-ben megtalálták a koronavírust – még az agyból vett mintákban is. A vírus RNS-nyomait bizonyos esetekben hónapokkal a tünetek kezdete után is meg lehetett találni a szervezetben. Volt olyan elhunyt is, akinél a tünetek megjelenése után 230 nappal is kimutatható volt a vírus RNS-e.
Az elhunyt és felboncolt emberek többségénél a koronavírus súlyos megbetegedést okozott, ám még azoknál is megtalálható volt a szervezetben a vírus, akiknek közepes vagy enyhe tünetei voltak.
A vizsgálatot 2020 áprilisa és 2021 márciusa között végezték el, akkor, amikor még kevés ember volt beoltva, így a szervezetet nem védte semmi a vírus ellen. Emellett a különböző variánsok – delta, omikron – felbukkanása szintén változtathat az eredményeken.
Fontos ugyanakkor, hogy a szakemberek nem találtak arra utaló jelet, hogy a koronavírus a légzőrendszeren kívül a szervezet más részeiben gyulladást okozott volna. Ez azért lényeges, mert ez kulcsszerepet játszhat abban, hogy a vírus hosszú ideig is a szervezetben tudjon maradni. A megállapítások segíthetnek megérteni a hosszú Covidként ismert állapotot, amiről a fertőzésen átesettek egy része számolt be.
