Az ENSZ szerint a törvény szigorú magatartásbeli korlátozásokat vezet be és kiterjedt végrehajtási jogkörrel ruházza fel az erkölcsrendészetet.
„A törvény aggasztó képet fest Afganisztán jövőjét illetően. (…)
Az erkölcsrendészek a terjedelmes és homályosan meghatározott szabálysértésekre hivatkozva korlátok nélkül bárkit megfenyegethetnek vagy őrizetbe vehetnek” – fejtette ki a közleményben Roza Otunbajeva, az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) vezetője.
Az erény előmozdításáról és az erkölcstelenségek megakadályozásáról szóló törvény tovább korlátozza az afgán nők és lányok jogait és figyelmen kívül hagyja Afganisztán vallási sokszínűségét és újabb korlátozásokkal sújtja az újságírókat és a médiát – tette hozzá Otunbajeva.
A misszió vezetője arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben továbbra is korlátozzák az afgán nép jogait, azzal megnehezíthetik a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a tálib vezetéssel való együttműködés terén.
A közleményben pozitívan értékelik a törvény két cikkelyét, nevezetesen az árvákkal való rossz bánásmód tilalmát és egy olyan szexuális visszaélésekhez vezető gyakorlat betiltását, amelynek keretében idáig személyes szórakoztatásra használhattak fiatal fiúkat.
Az UNESCO csütörtökön közölte, hogy az Afganisztánt három éve irányító tálibok eddig 1,4 millió lányt fosztottak meg az oktatáshoz való joguktól.
„Ha hozzáadjuk ehhez a számhoz azokat, akik már a tilalmak bevezetése előtt sem jártak iskolába, akkor az országban jelenleg élők közül csaknem 2,5 millió lányt fosztottak meg a tanuláshoz való joguktól, ami az afgán iskoláskorú lányok 80 százalékát jelenti” – tette hozzá jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Az alapfokú oktatásban való általános részvétel is csökkent Afganisztánban az UNESCO adatai szerint: a tálibok hatalomra kerülése óta 1,1 millióval kevesebb lány és fiú jár iskolába.
„Egy egész generáció jövője került veszélybe” – szögezte le a szervezet. A jelentés szerint Afganisztánban 2022-ben 5,7 millió lány és fiú járt általános iskolába, 2019-ben még 6,8 millió. A beiskolázási arány csökkenése mögött a szervezet szerint két tényező állhat: a visszaesés lehet annak a döntésnek az eredménye, hogy nők nem taníthatják a fiúkat, illetve magyarázható azzal is, hogy az egyre nehezebb gazdasági környezetben a szülők nem engedik iskolába a gyerekeiket, hanem dolgoztatják őket.
„Az UNESCO-t aggasztják az egyre nagyobb arányú lemorzsolódás káros következményei, amelyek a gyermekmunka és korai házasságok számának növekedéséhez vezethetnek” – fejtette ki a szervezet.
Afganisztán az egyetlen olyan ország a világon, amely tiltja a nők közép- és felsőfokú oktatását. A 2021-ben hatalomra került tálibok azért tiltották meg a lányok hatodik osztály feletti oktatását, mert szerintük az nem felel meg az iszlám törvényeknek (saría).
Újabb alapvető jogoktól fosztották meg az afgán nőket a tálibok.
Az Independent jelentése szerint a tálibok egy újabb, kifejezetten az afgán nők ellen szóló rendeletet hoztak, melynek értelmében megtiltották a nőknek, hogy belépjenek Afganisztán egyik legnépszerűbb nemzeti parkjába.
Egy vasárnap megosztott videóban a tálibok erkölcs- és családügyi minisztere, Mohammad Khaled Hanafi bejelentette, hogy megtiltja a nők belépését a népszerű Band-e-Amir parkba, miközben Afganisztánban a rezsim alatt a nők jogai egyre csak csorbulnak.
A miniszter azzal érvelt, hogy a nők közterületen való jelenlétének további korlátozását célzó lépés oka az, hogy a nők nem tartják be a hidzsáb viselésének megfelelő módját, amikor a nyilvános parkba érkeznek. Heather Barr, a Human Rights Watch munkatársa azonban az új rendelet kapcsán rámutatott, a keményvonalas rezsim újabb alapvető jogokat vett el a nőktől.
A szóban forgó videóban a miniszter kijelentette:
„A városnézés nem kötelező a nők számára.”
Nem kellett sok idő, hogy a nemzetközi közösség is reagáljon az új korlátozó rendeletre; Richard Bennett, az ENSZ afgán emberi jogi különmegbízottja például a korábban Twitterként ismert X-en feltette a kérdést:
„Meg tudná valaki magyarázni, hogy miért szükséges ez a korlátozás a nők Bande Amir látogatására a saría és az afgán kultúra betartása érdekében?”
Heather Barr, a Human Rights Watch női jogokkal foglalkozó igazgatója pedig rámutatott:
„A tálibok elvették a nők alapvető jogait. A tálibok legújabb parancsa, amely arra utasítja a nőket, hogy ne menjenek a Band-e-Amirba, része annak a mintának, amelyben a tálibok lépésről lépésre és gyorsan elvesznek a nőktől mindent, amire az életükhöz szükségük van. Milyen magyarázat jut eszünkbe erről a kegyetlenségen kívül?”
A tálibok megtiltották, hogy a nők hazai és külföldi civil szervezetnek dolgozzanak Afganisztánban egy szombati rendelet szerint. Ezzel nem csak az ott dolgozó nők vesztik el megélhetésüket, de a segítségre szorulók is magukra maradnak.
Az egyetemek látogatásának tilalma után szombaton azt is megtiltották a tálibok az afgán nőknek, hogy civil szervezeteknél vállaljanak munkát. Azzal érvelnek, hogy az ilyen szervezeteknél dolgozó nők megsértik a sariját azzal, hogy nem hordanak hidzsábot – jelentette a BBC.
A csatorna több olyan nővel is beszélt, akiket érint a tiltás. Volt, aki arról számolt be, hogy ezzel ellehetetlenül az élete, mert ő volt a kereső, és nem tudja ellátni családját, más jelezte, mindig eleget tett a tálibok szigorú öltözködési előírásainak, de volt olyan nő is aki megkérdőjelezte a tálibok képviselte “iszlám erkölcsöket”, mivel így nem tudja fizetni számláit és etetni gyerekeit.
A tálibok azzal fenyegetik az érintett szervezeteket, hogy a továbbra is alkalmaznak nőket, akkor bevonják működési engedélyüket. Az ugyanakkor nem világos, hogy az ENSZ helyben dolgozó különböző szervezeteit is érinti-e a lépés. Ezek a szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a segélyezési és fejlesztési programok végrehajtásában Afganisztánban.
A BBC arra is figyelmeztet, hogy ha a civil szervezeteknél csak férfiak dolgozhatnak, akkor a nők teljesen elesnek bármiféle segítségtől, hiszen a mostanitól független más tálib szabályok értelmében a férfiak nem dolgozhatnak nőkkel. Megnőhet így a gyermekhalandóság kockázata is.
Még egy afgán imám is arról beszélt – név nélkül –, hogy a tálibok nem törődnek az iszlám értékekkel. Az iszlám soha nem állította, hogy a férfiak tanulhatnak, a nők pedig nem, ahogy azt sem, hogy a férfiak dolgozhatnak, a nők pedig nem.
Afganisztánban a tálib kormány kedden megtiltotta a nőknek, hogy magán- és állami egyetemekre járjanak – számolt be a 24.hu a New York Times-ra hivatkozva. A hírt az oktatásügyi tárca is megerősítette.
A Talibán kormányzása a 2001 előtti hagyományokat folytatja, az elmúlt húsz év emberi- és szabadság jogi vívmányai pedig szisztematikusan épülnek le az országban.
A tálib vezetés a győzelem utáni napokban ígéretet tett arra, hogy a lányok is részt vehetnek az oktatásban, melyet az új tanév kezdetekor is megerősítettek. Amikor a nyugati forgatócsoportok már várták a sulik előtt a kendőben érkező kislányokat, váratlanul reggel Kandahárból érkezett az ukáz, hogy egyelőre nem kezdődhet meg számukra a tanítás a hatodik osztály felett.
Ekkor a tisztviselők közölték: több időre van szükségük ahhoz, hogy tervet készítsenek ahhoz, hogy az iszlám törvényeknek megfelelően nyithassák újra az iskolákat a lányok számára. Sok középiskolás korú lány reménykedett abban, hogy iskoláik újra megnyílnak, mivel az egyetemek továbbra is engedélyezték a nők számára az órák látogatását. A keddi döntés azonban minden reményt eloszlatott.
A hatalomba való visszatérésük után a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szigorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és az oktatásból. A nők oktatási, munkavégzési és egyéb szabadságjogaiért tüntetők megmozdulásait sorra elfojtották. Mindemellett a nők sérelmére elkövetett, felderítetlenül maradt, gyilkosságok száma növekedett.
A vidámparkok után konditermekből és a közparkokból is kitiltották a nőket a tálibok. A nőkkel szembeni újabb korlátozó intézkedéseket a radikálisok egyik tisztségviselője jelentette be csütörtökön Kabulban.
Mohammad Szadik Akif Muhadzsir, az erkölcs terjesztéséért és bűnmegelőzésért felelős minisztérium, közismertebb nevén a tálibok erkölcsrendészete szóvivője azzal indokolta az új rendelkezést, hogy az emberek nem tartották be a nemek elkülönítésére vonatkozó előírásokat, illetve a nők nem viselték a kötelező fejkendőt, a hidzsábot.
Muhadzsir közölte, hogy a rendelet a héten lépett hatályba. Mint mondta, a tálibok „mindent elkövettek” az utóbbi 15 hónapban, hogy elkerülhessék a nők kizárását a parkokból és edzőtermekből, így például külön napokat hirdettek meg a nők és a férfiak számára.
„De sajnálatosan az utasításokat semmibe vették és a szabályokat megsértették, ezért be kellett zárnunk a parkok és edzőtermek kapuit a nők előtt” – nehezményezte a szélsőségesek szóvivője. „Sok esetben vettünk észre férfiakat és nőket is a parkokban, hidzsábot sajnos azonban nem láttunk. Ezért más megoldással kellette előhuzakodnunk, és egyelőre nem engedjük be a nőket az edzőtermekbe és parkokba” – húzta alá.
Muhadzsir közölte azt is, hogy a tálibok ellenőrizni fogják a szabályok betartását.
A névtelenséget kérő személyi edzőnő az AP amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy nők és férfiak nem edzettek közösen abban a kabuli edzőteremben, ahol dolgozik. „A tálibok hazudnak. Külön edzettünk” – jelentette ki a megtorlástól tartó nő. Mint mondta, csütörtökön két férfi lépett be az edzőterembe azt állítva, hogy az erkölcsrendészet tagjai, és felszólították a nőket, hogy hagyják el az épületet.
„A nők próbáltak tiltakozni, de a tálibok őrizetbe vették őket. Jelenleg azt sem tudjuk, hogy életben vannak-e, vagy sem” – tette hozzá.
Alison Davidian, az afgán nők ügyeiért felelős ENSZ-különmegbízott elítélte a tilalmat. „Ez újabb példája annak, hogy a tálibok folyamatosan és módszeresen próbálják kitörölni a nőket a közéletből. Követeljük, hogy a tálibok állítsák vissza a nők és lányok szabadságjogait” – hangsúlyozta.
Muhadzsir egyébként szerdán jelentette be, hogy a vidámparkokból is kitiltották a nőket.
Az afganisztáni tálibok nőkkel szembeni újabb korlátozó intézkedésként elrendelték, hogy a vidámparkok üzemeltetői ne engedjenek be nőket. Márciusban még csak a nemi elkülönítés volt kötelező.
Mohammad Szadik Akif Muhadzsir, az erkölcs terjesztéséért és bűnmegelőzésért felelős minisztériumának – közismertebb nevén a tálibok erkölcsrendészetének – szóvivője megerősítette szerdán a dpa német hírügynökség értesülését, ugyanakkor nem fűzött indoklást az intézkedéshez.
A tárca még márciusban elrendelte, hogy a fővárosban, Kabulban működő vidámparkok látogatóit nemük szerint el kell különíteni.
A hatalomba való visszatérésük után a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szigorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és a felsőoktatásból. A nők oktatási, munkavégzési és egyéb szabadságjogaiért tüntetők megmozdulásait sorra elfojtották.
Mindemellett a nők sérelmére elkövetett – felderítetlenül maradt – gyilkosságok száma növekedett. Munesza Mubarez afgán nőjogi aktivista szerint a tálibok a nőket eszközként használják politikai céljaik elérése érdekében. „Ezek a korlátozások tulajdonképpen túszul ejtésnek minősülnek, nincsen semmilyen vallási vagy humanitárius vetületük” – tette hozzá.
Az ENSZ felszólította a tálib vezetését Afganisztán, hogy nyissa újra a 7 és 12 év közötti lányok számára az iskolákat, szégyenletesnek nevezve az immár egy éve tartó oktatási tilalmat.
Markus Potzel, az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziója (UNAMA) helyettes vezetője az évfordulót tragikusnak nevezte, hozzátéve, hogy az iskolabezárásokat – amelyet a világon példa nélkülinek nevezett – el lehetett volna kerülni. Kiemelte: a kabuli döntésnek súlyos következményei lesznek lánygyerekek generációjára és egész Afganisztán jövőjére nézve.
Az ENSZ rámutatott arra, hogy az oktatás megvonása növeli a nők kiszolgáltatottságát, és a tavaly augusztusi tálib hatalomátvétel óta elkövetett emberi jogi visszaélések számát.
Hatalomra jutásuk után a tálibok ígéretet tettek, hogy nem térnek vissza 1996 és 2001 közötti uralmuk szigorú szabályaihoz, de azóta számos korlátozást vezettek be. Megnyirbálták egyebek között a nők jogait is, akik számára az oktatást csak a hatodik osztályig engedélyezik.
Núrullah Munir, a tálib kormányzat oktatási minisztere a múlt héten kulturális okokkal magyarázta az iskolabezárásokat, s azt állította, hogy az afgánok, különösen a vidéki térségekben élők ellenzik lányaik iskolába küldését.
Zabihullah Mudzsháid, a tálib kormány szóvivője korábban vallási okokkal indokolta a lányok oktatását korlátozó rendelkezést. Mindazonáltal korábban a tálibok azt ígérték, a jelenleg érvényben lévő tiltás csupán átmeneti. Az ENSZ becslései szerint az utóbbi egy évben több mint egymillió lánygyerek nem jutott oktatáshoz az országban.
A tálibok közölték, hogy a hosszabb utazásra induló nőknek csak akkor biztosíthatnak szállást, hogyha van egy férfi rokon kísérőjük, a járműtulajdonosokat pedig felszólították, hogy csak hidzsábot viselő nőknek ajánljanak fel fuvart.
A közösségi oldalakon terjesztett iránymutatás hetekkel azután született, hogy a minisztérium arra kérte az afganisztáni televíziós csatornákat, hogy ne sugározzanak több drámát és szappanoperát női szereplőkkel.
A minisztérium arra is felszólította a női televíziós újságírókat, hogy műsorvezetés közben viseljenek hidzsábot, de a minisztérium utasítása arra is kitért, hogy az emberek ne hallgassanak zenét a járműveikben – írja a TRTWorld.
Augusztusi hatalomátvételük óta a tálibok számos korlátozást vezettek be a nőkre és vonatkozóan, annak ellenére, hogy az 1990-es évekbeli első hatalomátvételükhöz képest enyhébb uralmat ígértek.
A nők jogait a tálibok előző hatalmi időszakában súlyosan korlátozták. Akkoriban arra kényszerítették őket, hogy a mindent eltakaró burkát viseljék, csak férfi kísérővel hagyhatták el otthonukat, és tilos volt dolgozniuk és tanulniuk.
Forrás: liner.hu
[type] => post [excerpt] => A tálibok közölték, hogy a hosszabb utazásra induló nőknek csak akkor biztosíthatnak szállást, hogyha van egy férfi rokon kísérőjük, a járműtulajdonosokat pedig felszólították, hogy csak hidzsábot viselő nőknek ajánljanak fel fuvart [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1640601600 [modified] => 1640559312 ) [title] => Újabb tilalom Afganisztánban: a nők csak férfi rokon kíséretében utazhatnak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=84708&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 84708 [uk] => 84749 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 84711 [image] => Array ( [id] => 84711 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/np-file-109110.jpeg [original_lng] => 517322 [original_w] => 2059 [original_h] => 1669 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/np-file-109110-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/np-file-109110-300x243.jpeg [width] => 300 [height] => 243 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/np-file-109110-768x623.jpeg [width] => 768 [height] => 623 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/np-file-109110-1024x830.jpeg [width] => 1024 [height] => 830 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/np-file-109110-1536x1245.jpeg [width] => 1536 [height] => 1245 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/np-file-109110-2048x1660.jpeg [width] => 2048 [height] => 1660 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/np-file-109110.jpeg [width] => 2059 [height] => 1669 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1640637790:4 [_thumbnail_id] => 84711 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 2 [views_count] => 79268 [translation_required_done] => 1 [_oembed_9fe2c88cfd749ea16351f0ac0b396ef6] =>
Taliban banned Shaving or cutting of beard in Helmand province of Afghanistan. In this letter issued by the department of vice and virtue, warns barbers and baths, in case of violation, you will be punished based on Sharia law. pic.twitter.com/edxm8GMI6a
