Tizenegy évvel ezelőtt avatták fel a Feszty-panoráma emlékművet a Munkács melletti kendereskei dombtetőn. Kevesen tudják, de 1892-ben itt készítette Feszty Árpád a ma Ópusztaszeren látható Honfoglalás című festmény vázlatait. Mivel az alkotás témája a magyarok bejövetele, ezért sokáig azt gondolták, hogy a háttér Verecke vidékét ábrázolja. Ám a festő teljes egészében a kárpátaljai Munkács környékét vitte vászonra. Minderről K. Debreceni Mihály mesélt. Kárpátalja annyi felfedezni való történetet rejt magában, hogy a vidék legelszántabb kutatói akár egy egész emberöltőre is találhatnak maguknak itt elfoglaltságot. A várak, a kastélyok, az erődök, a kúriák, és az ezeréves templomok is mesélni tudnak, de még az őket körülölelő dombok is, melyek magukba szívták a történelmet. Tizenegy évvel ezelőtt kéttagú stábunk egy valódi csodának lehetett a részese. Popovics Béla, híres kárpátaljai helytörténész megmutatta nekünk egyik korábbi felfedezését a Munkács melletti kendereskei domb tetején. Megtalálta ugyanis azt a pontot, ahol Feszty Árpád 1892-ben megrajzolta a híres körkép, a Honfoglalás vázlatát. A körképen egyértelműen felismerhetőek a várost körülölelő hegyek, a Latorca folyó és a nyugati irányban elnyúló alföld, melynek határán a várhegy magasodik. Jól látszik a hármashalom, a Paphegy, a Naphegy, és a várhegy, illetve Lovácska hármashalma, odébb pedig a Zsornyó és a Vöröshegy is. A kendereskei magaslaton festett vázlaton rohangáltak a lovasok, a dombnak a tetején pedig még a fák is megvannak, sőt még a fáknak a vonalai is, így egy nagyon valós tájat festett le Feszty a barátaival. És ezt a konkrét behatárolható tájat vittek rá a körképre Pesten a mai Szépművészeti Múzeum helyén. Popovics Béla büszke volt felfedezésére, hiszen mint mondta, a körképnek a részletei csak innen látszanak, ha a kendereskei dombon kicsit feljebb vagy lejjebb megyünk, akkor az arányok megváltoznak, erről a pontról viszont mindig ugyanaz marad. Feszty és művésztársai több helyszínen is dolgoztak, rengeteg vázlat készült, de mindebből kizárólag a munkácsi panoráma került fel a körképre. A korabeli lapok azt írták, hogy a művészurakat csengőbongó fiákerekkel vitték ki a helyszínre, ahol a helyi elbeszélések szerint nagyon finomat főztek, és finom volt a borocska is. Ráadásul nagyon hangulatos volt a közeli Munkács, a polgári város, így nem akartak távolabb, Vereckénél hegyet mászni. Igazi polgári világ volt tehát egy másik hangulattal, egy másik léptékkel, lüktetéssel, ahol a festők nagyon jól érezték magukat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tizenegy évvel ezelőtt, 2013-ban állított emlékművet az alkotás megfestésének helyén. A tízszer tíz négyzetméternyi alapterületű kilátó közepén egy kör alakú emlékjel van, melynek belsejében, a tájnak megfelelően, bazalttáblákra vésték rá a körkép kicsinyített másolatát. A munkácsiak a felfedezés óta rendkívül büszkék arra, hogy a Feszty-körképen a városukat körülölelő hegyek vannak. A kendereskei kilátó pedig egyfajta magyar zarándokhellyé vált az elmúlt több mint egy évtizedben. Békeidőben turistacsoportok, magyar ünnepek alkalmával pedig a helyeik keresik fel azt. A Munkács környéki magyaroknak ugyanis fontos, hogy legyen hol megemlékezniük a jeles alkalmakról, pláne azután, hogy a város vezetése másfél éve eltávolíttatta a vár faláról azt a Turul-emlékművet, mely napsütéses időben a kendereskei dombról is jól látszott. A kárpátaljai panoráma azonban maga a Feszty-körkép, ami most Ópusztaszeren van. És a munkácsi tájat pedig lebontani nem lehet, hiszen az 1100 éve állandó és vélhetően még jó sokáig az is marad.
Panelbeszélgetés keretében mutatták be Ópusztaszeren, a Magyarok Országos Gyűlésén a „Küzdelem a túlélésért” című angol nyelvű kötetet mely a kárpátaljai magyarság 1944 és 2022 közötti korszakát öleli fel. A könyv szerzői a beregszászi főiskola munkatársai, akik a különböző korszakok szakértői is egyben.
Augusztus 6-án, pénteken az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban ünnepélyes keretek közt összeöntötték a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban felajánlott búzát, ahol Kárpátalja képviseletében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Őr Hidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke, Nagy Béla, a Magyarok Kenyere Alapítvány kárpátaljai kuratóriumi tagja, valamint a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége nevében Virág László elnök és Huszár Péter alelnök öntött búzát a nemzeti összefogást is jelképező közös dézsába. Idén is Kárpátaljáról, a Fekete-Tisza forrásából vitték a nemzet kenyeréhez a vizet.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes az ünnepségen felidézte, hogy a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása 2011-ben Pécsről indult, s ma már szimbolikus jelentősége mellett tényleges súlya, konkrét produktuma van. Tíz évvel ezelőtt 10 tonna gabona gyűlt össze, mára már több mint 1 100 tonna, amiből csaknem 700 tonna liszt készülhet. Ez jut el mintegy hatszáz civil szervezet közreműködésével rászoruló gyermekekhez, családokhoz, idős emberekhez.
A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus azt mondta, az idei tavaszi időjárás nem kedvezett a gabonáknak, a meleg, száraz időben pedig sok helyen a vártnál korábban beérett a búza, az árpa és a rozs, a termés mennyisége és minősége az ország egyes területein vegyesen alakult. Az őszi búza hozama ugyanakkor történelmi rekordot döntött, az anyaországi termelők 846 ezer hektárról több mint 5 millió tonna őszi búzát takarítottak be.
Nagy az igény a magyar gabonára itthon és külföldön egyaránt. Ez a siker pedig a magyar embereket, a földműveseket dicséri – hangsúlyozta Farkas Sándor.
A politikus leszögezte, a mezőgazdaság Magyarország sikerágazata, ma már a társadalom is értékeli a gazdák munkáját.
A magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a gazdatársadalomra és a vidékre. Az elmúlt három évben az uniós közös agrárpolitika reformjáról szóló egyeztetések során mindvégig következetesen és határozottan képviselte a magyar gazdák érdekeit, s a tárgyalások eredményesen zárultak. Emellett a kormány történelmi döntést hozva a Vidékfejlesztési Program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80 százalékra emelte, minden korábbinál több forrást biztosítva ezzel a magyar mezőgazdaságnak. Az előző ciklushoz képest háromszor nagyobb összeg, 4 265 milliárd forint fordítható a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a 2027-ig tartó támogatási időszakban – közölte az államtitkár.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke hangsúlyozta, 11 éve született meg a program ötlete, ez idő alatt az adományozott gabona mennyisége több mint százszorosára nőtt, és a kezdeményezés révén már százezer embernek tudnak segítséget nyújtani. Az adományozók között már nemcsak Kárpát-medencei gazdák vannak, csatlakoztak Európa más országaiból, sőt más kontinensekről is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy fogalmazott, a Magyarok Kenyere program nemzeti eseménnyé vált, az összetartozás, a szolidaritás megnyilvánulása.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára közölte, az elmúlt években a kormány megerősítette a civil szervezetek támogatását: évente 400 milliárd forint támogatást kapnak állami és önkormányzati forrásból.
Papp Zsolt, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke szerint a program Kárpát-medencei sikertörténet, amely egyszerre szimbolizálja a szolidaritást és az egymás iránti felelősségvállalást.
Nagy Béla, a Magyarok Kenyere Alapítvány kárpátaljai kuratóriumi tagjaként mondott köszönetet mindazoknak, akik adományaikkal hozzájárultak a kezdeményezés sikeréhez, amely révén a Kárpát-medencei magyarság tagjai is közelebb kerülhetnek egymáshoz.
A kulturális programban színházunk társulatának tagja, Ferenci Attila színművész nagy sikert aratva szavalt és énekelt. Színpadra lépett még a Por Zenekar és tánckara, valamint a felvidéki Debrődi Tüzikék Asszonykórus.
A búzaösszeöntő ünnepségen gyűjtést hirdettek a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház javára.
Tudósítónknak Jakab István, a MAGOSZ elnöke elmondta: „A kárpátaljai magyar gazdáknak azt üzenem, hogy érezniük kell azt az erős összetartást, amit mi valamennyien érzünk, azt a hatalmas erőt, amivel mi minden nehézségen túl tudunk jutni. A jövő héten átveszünk 10 tonna búzavetőmagot adományként, ami Kárpátaljára indul. Legyenek nagyon erősek, figyeljenek oda egymásra, segítsék egymást és a rászorulókat. A jövőben a Kárpátalján gazdálkodó testvéreinkkel közösen szeretnénk megtalálni az ottani viszonyok között sikeres, korszerű, új megoldásokat. Ehhez mi partnerek vagyunk, tudást, képességet, szervezettséget, szervezőerőt és minden segítséget meg fogunk adni. Augusztus 14-én már korábban vállalt kötelezettségem miatt sajnos nem tudok elmenni Nagydobronyba, a kárpátaljai búzaösszeöntésre. Fogadják nagy szeretettel Szólláth Tibor urat, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnökét, Hajdúnánás város polgármesterét, akivel szívvel-lélekkel dolgozunk a Magyarok Kenyere program sikeréért. Róla elmondhatom, hogy nagyon sokat tett és tesz azért, hogy jobban boldoguljanak a határon túli magyar gazdák.”
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: „Ez egy olyan nemes kezdeményezés, amely a szemünk láttára fejlődött ki. Korinek László professzor úr 2011-ben indította el a Magyarok Kenyere programot, mi ezt azonnal támogattuk. A kárpátaljai gazdák mindig rendkívül aktívan vettek részt ebben a magyar nemzet egységét is kifejező akcióban, hisz összehasonlítva a kárpátaljai magyarság létszámával, mi mindig nagyon sok búzát adtunk. Remélem, ez az idén is így lesz. Ez a nemes kezdeményezés ma már az egész Kárpát-medencére kiterjed, sőt azon túl is. A kezdetben inkább szimbolikus program mára jelentős humanitárius akcióvá nőtt. Minden kárpátaljai gazdát arra kérek, az idei gyengébb termés ellenére is, aki teheti, adományozzon búzát erre a nemes célra!” – fogalmazta meg kérését Brenzovics László.
A magyarok kenyeréhez összeöntött búzát az esemény végén megszentelte, illetve megáldotta Kiss-Rigó László, a római katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Lackner Pál evangélikus nyugalmazott tábori püspök és Takaró András, a Délpesti Református Egyházmegye esperese
