Az Astra Zeneca és az Oxfordi Egyetem koronavírus elleni oltását kifejlesztő tudósok a világjárvány leküzdése érdekében kifejlesztett technológiát most a rákos megbetegedések ellen vetnék be. Az egereken elvégzett tesztek eredményei biztatóak, indulnak a humán tesztek.
Egy új tanulmány szerint a kétdózisú vakcina az egereknél a tumorok csökkentését eredményezte, és egyben növelte a “tesztalanyok” túlélési esélyeit. A tervek szerint még idén megkezdődik az embereken történő tesztelés is, az első fázisban 80 előrehaladott tüdőrákkal diagnosztizált páciens vesz részt a programban.
A vakcinakutatás a világjárvány következtében komoly lendületet kapott, a korábbinál nagyságrendekkel több forrás jutott a fejlesztésekre és új, korábban még nem használt technológiák is megjelentek, mint például a Pfizer és a Moderna által alkalmazott mRNS “hírvivő” technológia.
Az Oxford rákellenes vakcinájánál már az mRNS technológia is szerepet kap, az egyik oltási dózissal a több típusú rákos megbetegedés esetén is előforduló fehérjéket semlegesítő immunválasz kialakulását célozzák.
A teljes cikk angol nyelven, a Bloombergen olvasható.
Az Oxfordi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy vérvizsgálaton alapuló módszert, amely előre jelzi a Covid-19 elleni új vakcinák hatékonyságát, ezzel megnyílhat a lehetőség az oltóanyagok széles körű klinikai próbáinak lerövidítésére.
A kutatók a vírus ellen harcoló számos antitest koncentrációját vizsgálták a kutatásba bevont résztvevők vérében azután, hogy az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett Vaxzevria nevű oltást megkapták.
Megvizsgálva azt, hogy a részt vevő önkéntesek közül később ki szenvedett tüneteket mutató Covid-19-ben és ki nem kapta el az új koronavírus-fertőzést, a kutatók alkottak a résztvevők vérvizsgálatain alapuló modellt, amelytől azt remélik, hogy „megjósolja”, milyen erőteljesek lesznek az újabb oltások.
„Az adatokat fel lehet használni arra, hogy kiköveztessük az új oltóanyagok becsült hatékonyságát” – írták a medrxiv.org tudományos hírportálon csütörtökön közzétett tanulmányukban.
A kutatók jelezték: további kutatások szükségesek annak megerősítésre, hogy a modell jól jelzi az aggodalomra okot adó, fertőzőképesebb új vírustörzsek esetében is a vakcinák hatékonyságát.
Megjegyezték azt is, hogy nem vizsgálták az úgynevezett sejtes immunválaszt, amely az antitestek mellett az emberi szervezet hatékony fegyvere a fertőzések ellen, és amelyet bonyolult megmérni.
„Nagy szükség van arra, hogy vakcinákkal lássuk el a világot, de a fejlesztés és az engedélyeztetési eljárás hosszú hónapokat vesz igénybe. Reméljük, hogy ennek a valószínűségszámításnak az alkalmazása a felgyorsíthatja a folyamatot” – közölte Andrew Pollard, az Oxfordi Oltóanyagcsoport igazgatója.
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Szakértők szerint biztonságos és hatékony az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyaga. A független szakértői értékelésekkel ellátott vizsgálati beszámoló kedden jelent meg a The Lancet című tekintélyes brit orvosi szakportálon.
Andrew Pollard, az oxfordi oltóanyag-fejlesztő csoport igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában közölte: a szakfolyóiratban közzétett független vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a kidolgozott vakcina biztonsági és hatékonysági mutatói jók. Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora úgy fogalmazott a szakfolyóiratban közölt ismertetés megjelenése után, hogy a keddi nap valószínűleg „2020 eddigi legjobb napja”. Hangsúlyozta: a független szakértői véleményekkel alátámasztott publikáció a vakcina hatékonyságának egyértelmű bizonyítéka.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) már elkezdte az AstraZeneca/Oxford-vakcina engedélyezési eljárását, és a brit kormány reményei szerint karácsony előtt ez az oltóanyag is forgalomba kerülhet. A kormány ebből a vakcinából 100 millió adagot már megrendelt. Az Egyesült Királyságban kedden kezdődött az oltási kampány egy másik vakcinával, amelyet a Pfizer és a BioNTech vállalatok dolgoztak ki közösen. Ebből az oltóanyagból, amelynek forgalmazását az MHRA a múlt héten engedélyezte, az első menetben 800 ezer adag áll rendelkezésre, de a brit kormány eddig 40 millió dózist rendelt belőle.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagának hatékonysága a vizsgálati eredmények alapján átlagosan meghaladja a 70 százalékot, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot. A 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62,1 százalékos hatékonyságnak felel meg.
A kutatók ismertetése szerint azonban a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak. Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint e két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék. A vakcinát vizsgáló szakértők hangsúlyozták, hogy még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát. A két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, ennek okát még vizsgálják.
A szakértők kiemelik, hogy a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát. Az Oxfordi Egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni.
A vizsgálati beszámoló szerint az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók. A Pfizer/BioNTech-vakcinát mínusz 70 fokos hőmérsékleten kell tartani a szállítás és a felhasználásig tartó tárolás idejére.
