Az X közösségi médiumon sokan visszaéltek a szövegkiemelési lehetőséggel a figyelemfelkeltésre. Ezt elégelte meg a tulajdonos Elon Musk, aki a jövőben sem a félkövér, sem a dőlt betűket nem engedi ki az üzenőfalra. Egy trükkel azonban előcsalhatók maradnak.
„A félkövér betűtípust túlzott használata miatt eltávolítjuk az elsődleges idővonalon való megjelenítésekből” – írta Elon Musk cégtulajdonos kedden az X közösségi oldalon. A milliárdos azt is bejelentette, hogy más szövegkiemelési lehetőségeket is eltávolít a felületről. Azért döntött a dőlt és a félkövér betűk opcióinak megszüntetéséről, mert nem tűri, hogy a felhasználók visszaélve velük próbálják megragadni a közösség figyelmét.
A felhasználóknak ezentúl „a bejegyzés részleteire” kell kattintaniuk, hogy láthassák a kiemeléseket.
Musk már korábban is megpróbálta visszanyesni a visszaéléseket, és letiltani az olyan fiókokat, amelyek manipulálással értek el több felhasználót, azaz rávették őket, hogy kattintsanak a tartalmaikra, cserébe azonban alig kínáltak értéket – emlékeztetett a Sky News.
A félkövér és más szövegformázási lehetőségeket a tavaly áprilisi bevezetés óta a nagyobb figyelem felkeltésére használták a felhasználók, hogy így kereshessenek több pénzt a bejegyzéseikre kattintóktól. Musk azt nem árulta el, hogy az új szabályozást pontosan mikortól lépteti életbe.
A different headline would be "Starlink remains the only working communication system at the frontline despite persistent efforts by the Russians to disrupt it. Other US military comms equipment such as Viasat went down in the first few hours and never recovered."…
A Netflix a befektetőknek küldött levelében árulta el, mely piacokon szünteti meg az előfizetői alapcsomagot.
Az elmúlt hónapokban a Netflix a brit és a kanadai piacokon már bevezette az eddigi egyik legfontosabb változását a platformon: megszüntette a legolcsóbb előfizetői csomagot. Ezzel párhuzamosan a cég reklámokat kezdett el megjeleníteni a streamingszolgáltatás felületén, a felhasználók pedig választhattak: vagy áttérnek a drágább, de reklámmentes verzióra, vagy maradnak az olcsóbb, de hirdetésekkel tűzdelt felületnél. A válasz nem annyira egyértelmű, mint amilyennek elsőre látszik.
A jelek szerint azonban megérte a váltás, a Netflix ugyanis a napokban azt közölte a befektetőivel: újabb régiókban vezeti ki az olcsóbb alapcsomagot. A cég levele szerint két igen nagy piacról, az amerikairól és a franciáról van szó.
A tervek szerint az érintett felhasználók a következő hónapokban üzenetet kapnak majd a Netflixtől, amelyben közli a cég a változást, és azt, hogy milyen lehetőségeik vannak.
A Netflix legfrissebb pénzügyi jelentése szerint egyébként 2024 második negyedévében 9,559 milliárd dollár volt a cég bevétele, ami 16,8 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Az idei első negyedévben ez még csak 9,37 milliárd volt, míg a 2024 harmadik negyedévére vonatkozó prognózis 9,727 milliárd dollárról szól.
A cég a tervek szerint 2025-ben további országokban vezeti majd be a hirdetésekkel tűzdelt csomagját.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) napokban elfogadott kötelező véleménye hatalmas változásokat hozhat a viselkedésalapú reklámozás terén, amikor is felhasználókat internethasználatuk közben nyomon követik, és így küldenek nekik célzott reklámokat. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint a nagy online platformok várhatóan újragondolják, miképp is közvetítsék személyre szólóan a hirdetők üzeneteit.
A személyre szabott reklámoktól mentes (avagy, nem mentes) nagy online platformok reklámtevékenységével kapcsolatos vita, egymással ellentétes lobbi tevékenység évtizedes múltra tekint vissza. Az Európai Unió több határozatban is leszögezte, nem vonja kétségbe, hogy a viselkedésalapú reklám gazdasági előnyökkel járhat a gazdasági szereplők számára, ám van egy bökkenő.
Ez a gyakorlat nem folytatható úgy, hogy közben megsértik az egyének magánéletét, az adatvédelemhez való jogukat. A felhasználókat internethasználatuk közben nyomon követhetik, és így egy idő után felépíthetik a felhasználók profilját, amelyet később arra használnak fel, hogy az érdeklődésüknek megfelelő reklámokat juttassanak el hozzájuk.
Ám nagyon fontos, mindez nem járhat az egyéni védőintézkedések korlátozásával.
Az EDPB 2024. április 17-i ülésén a GDPR 64. cikk (2) bekezdése alapján a holland, a norvég és a hamburgi adatvédelmi hatóság kezdeményezésére 08/2024. számon a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő kezeléséhez való hozzájárulás érvényessége tárgyában a nagy online platformok által alkalmazott „hozzájárulás vagy fizetés” („consent or pay”) modellekkel összefüggésben kötelező véleményt fogadott el.
Az EDPB álláspontja szerint a legtöbb esetben nem teljesíthetők az érvényes hozzájárulás követelményei, ha a nagy online platformok csak a személyes adatok viselkedésalapú, reklámcélú kezeléséhez való hozzájárulás és a díj fizetése közötti választási lehetőség elé állítják a felhasználókat.
Így nem lehet alapértelmezett megközelítés az ilyen adatkezelők számára, hogy a személyes adatok viselkedésalapú, reklámcélú kezelését magában foglaló szolgáltatások helyett csak fizetős alternatívákat kínálnak.
Összefoglalva: a „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) modell lényege, a felhasználók mindössze két megoldás közül választhatnak: vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy adataikat a szolgáltató viselkedésalapú reklámozás céljára használja fel, vagy fizetnek a szolgáltatás használatáért.
Az Economx megkeresésére a Niveus szakértője elmondta: a consent or pay modell tágabban értelmezendő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások rendszerében. Consent or pay modellnek tekinthető minden olyan online szolgáltatás, amelynek igénybevétele érdekében az érintettnek alapvetően két opció közül kell választania – hangsúlyozta Halmos Tamás.
Az első opció: hozzájárul, hogy az adatkezelő meghatározott személyes adatait meghatározott célból kezelje. Második opció: az adott online szolgáltatást díjazás ellenében veszi igénybe és az adatkezelésre nem kerül sor.
A consent or pay szolgáltatások körébe tartoznak az olyan esetek is, ahol a személyes adatok nem viselkedésalapú reklámozás céljára kerülnek felhasználásra, továbbá előfordulnak olyan esetek is, amikor az érintettnek kettőnél több választása is van. Például, ha az adatkezelő az adatkezeléshez történő hozzájárulás hiányában is felkínálja az adott online szolgáltatás ingyenes, de korlátozott igénybevételét (bizonyos funkciókat elérhetetlenné tesz, vagy lebutít).
Eben az esetben az EDPB 08/2024. számú véleménye elsősorban az olyan consent or pay modellekkel foglalkozik, amelyek alkalmazása esetén az érintettnek két lehetősége van ahhoz, hogy hozzájusson az online szolgáltatáshoz: hozzájárul a személyes adatainak kezeléséhez viselkedésalapú reklámozás céljára, vagy díjat fizet.
Az EDPB szerint az ilyen használati modellek a legtöbb esetben nem jogszerűek, egyebek közt amiatt, hogy az érintett hozzájárulása nem felel meg az önkéntesség követelményének, azaz az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel.
Az önkéntesség sérül ugyanis olyankor, ha a díjazás mértéke gátolja az érintettet a szabad választásban, illetve, ha a hozzájárulás megtagadása hátrányos jogkövetkezménnyel jár a díjfizetést elutasító érintettre nézve.
Utóbbi értelemszerűen fennáll olyankor, ha az igénybe venni kívánt szolgáltatás a társadalmi életben való részvételhez nem nélkülözhető.
Ugyancsak figyelembe kell venni az önkéntesség értékelésekor, hogy a szolgáltatások nyújtásának feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szolgáltatás nyújtásához.
Sérül tehát az önkéntesség olyankor, ha az online szolgáltatás oly módon is nyújtható lenne, hogy a szolgáltató nem használja fel személyes adatainkat viselkedésalapú reklámozás céljára, azonban mégis hozzájárulást kér az ilyen célú adatkezeléshez.
Az EDPB javasolja, hogy a nagy online platformok által nyújtott szolgáltatások esetében a hozzájárulás, vagy fizetés opciók mellett a felhasználó választhasson egy további, úgynevezett egyenértékű alternatívát (equivalent alternative).
Ez az egyenértékű alternatíva lehetőség szerint ingyenes és nem foglalja magában személyes adatok viselkedésalapú, reklámcélú kezelését.
Az EDPB véleménye nem jelent egyértelmű győzelmet azon érdekvédelmi csoportok számára, akik a fizetős Facebook / Instagram / stb. réme miatt aggódnak. Mivel az EDPB csupán annyit rögzít, hogy a consent or pay modell a legtöbb esetben nem jogszerű, továbbá kifejezetten tartalmazza, hogy a nagy online szolgáltatók nem kötelesek a szolgáltatásaikat ingyenesen nyújtani.
Ezért nyitva hagyja az ajtót, hogy egyedi esetekben bizonyos szolgáltatók, bizonyos szolgáltatásaikat a consent or pay modell alkalmazásával jogszerűen nyújtsák.
Fontos azonban látni azt is, hogy az EDPB véleménye egyértelműen közvetíti az Európai Unió törekvését a viselkedésalapú reklámozás visszaszorítására.
Piaci elemzők várakozásai szerint a nagy online platformok várhatóan újragondolják a reklámtevékenységük adatvédelmi aspektusait.
A jelenleg széles körben alkalmazott, viselkedésalapú reklámozás helyett pedig más módot keresnek, hogy a hirdetők üzeneteit minél célzottabban közvetítsék – húzta alá végezetül Halmos Tamás.
Már teszteli a YouTube az új, reklámblokkoló-blokkoló funkcióját, ami meggátolná egy videó lejátszását mindaddig, amíg a felhasználó nem kapcsolja ki a hirdetéseket tiltó programot. A YouTube-nak ugyanis csak a reklámokból van pénze.
A reklámok részei az internetnek: a tartalomgyártók és a technológiai vállalatok bevétele egyaránt ebből származik, így a reklámblokkolók használata egyértelmű károkat okoz minden félnek.
Így van ez a YouTube-on is, ahol a videók után keletkező reklámbevételekből részesülnek a tartalomgyártók is – és bármennyire is zavaróak ezek olykor, amikor egy izgalmas részt vágnak félbe váratlanul, ezek blokkolása kárt okoz a videó készítőjének és a platformnak egyaránt.
Ennek ellenére a reklámblokkolók rendkívül népszerűek, minden böngészőhöz érhető el több ilyen bővítmény, és ezekkel a youtube-os reklámok jellemzően teljesen eltüntethetőek.
De lehet, hogy már nem sokáig – a Google videós platformja ugyanis a jelek szerint megelégelte ezt, és lépett. Erről a 9to5Google szerint a hét elején kezdtek posztolni a felhasználók a Redditen.
A YouTube ugyanis a jelek szerint egy új módszert tesztel, ami abból áll, hogy amennyiben a platform reklámblokkolót észlel, egyszerűen letiltja a videók lejátszását mindaddig, amíg a felhasználó nem kapcsolja ki azt – vagy fizet elő a reklámmentes prémium szolgáltatásukra.
Hogy mennyire komolyak a platform szándékai azt egy YouTube-alkalmazott reddites megerősítő válaszából is lehet sejteni – bár ő kiemelte, hogy mindez egyelőre csak kísérlet.
Az egyelőre nem ismert, hogy mikor vezetheti be az igen súlyos, tesztelés alatt álló szigorítást a YouTube, a szándék érthető.
A Redditen azonban sok felhasználó panaszkodik arra, hogy az elmúlt években jelentősen több lett a reklám a platformon.
Idővel azonban minden bizonnyal kiterjeszt majd valamilyen reklámblokkoló-ellenes megoldást a Google minden YouTube-felhasználónak, hiszen jelentős bevételektől esnek el így. Nemrég azonban egy hirdetéstípustól végleg búcsút vett a platform.
A YouTube támogatási fórumán hétfőn egy kedvezőnek hangzó változást jelentett be azok számára, akik az oldal videóit elsősorban asztali gépükön nézik. Náluk ugyanis jövő hónaptól kezdődően el fognak tűnni azok az idegesítő reklámok, amiket eddig az oldal a videók alja fölött jelenített meg nekik.
A szóban forgó hirdetések azért voltak nagyon problémásak, mert gyakran fontos részleteket takartak ki magukból a videókból is, de az is előfordult gyakran, hogy valaki véletlenül kattintott rajtuk, miközben csak az idősávon szeretett volna valahol a videó közepe tájára ugrani. Áprilistól az ilyen „balesetekkel” nem kell majd számolni, mivel a videók alján egyáltalán nem fognak a szóban forgó reklámok megjelenni.
A videók alján megjelenő hirdetések fontos részleteket takarhattak ki, ráadásul gyakran akaratlanul is sikerült rájuk kattintani.
A változás a YouTube mobilos változatát használókat nem érinti, hiszen náluk ebben a formátumban már eddig sem jelentek meg hirdetések, illetve a videók előtt, közben és után továbbra is lehet majd minden eszköztípuson a lejátszást megszakító videóhirdetések felbukkanására számítani.
Az e-cigarettát forgalmazó Juul három amerikai államnak összesen 438,5 millió dollárnyi kártérítést fizet azért, mert fiatalkorúaknak reklámozta a termékét.
A cég bejelentette, hogy a jövőben 35 évesnél fiatalabb személynek nem fogja reklámozni a termékeit. A hirdetési stratégiájának éves vizsgálata után a céget Texas, Oregon és Connecticut államok perelték be. A Juul-t azonban már korábban is perbe fogta több más állam, városi önkormányzat és tankerület is, mert a termékei egészen elképesztő népszerűségre tettek a fiatalkorúak körében – írja a Reuters.
A cég pedig alaposan ki is használta ezt: az óriásplakátokon e-cigiző modellek tinédzsereknek tűnnek, a reklámkampányokban rajzfilmkaraktereket szerepeltettek, a korábbi periratok állítása szerint pedig a cég szándékosan a Cartoon Networkön vagy a Nickelodeonon vásárolt reklámspotokat – amik gyerekcsatornák.
Emellett pedig ha a fiatalkorú gyermek az iskolai címet adta meg az online megrendeléséhez, oda is gond nélkül kiszállították a terméket. A Juul a Magyarországon nagy divatnak örvendő Elf Bar amerikai „rokona”. A cég annak az árán akart pénzt keresni, hogy egy újabb generációt szoktatnak rá a nikotinra – vélekedtek az amerikai tisztviselők.
A Juul korábban már négy másik államnak is fizetett kártérítést hasonló okok miatt. A cég egy korábbi nyilatkozata szerint 2019 óta teljesen más marketingstratégiát követnek, mint azelőtt, azóta kivonták a fiatalok által annyira kedvelt e-cigiket a forgalomból, és folyamatosan felhívják a figyelmet a dohányzás káros hatásaira is.
Ukrajnában január 8-tól hatályba léptek a reklámról szóló törvénytervezet módosításait. Ezentúl pénzbírság jár a reklámokban előforduló szexizmusért.
A törvény szerint olyan jellegű reklámokról van szó, amelyek állításokat és/vagy képeket tartalmaznak az egyik nem szellemi, fizikai, társadalmi vagy más felsőbbrendűségéről és/vagy a férfiak és nők szerepéről.
Szabálysértés esetén a hirdetőnek a minimálbér tízszeresének megfelelő összeget kell befizetnie az állami költségvetésbe.
Ukrajna Legfelső Tanácsa december 16-án elfogadta a határozatot, mely szabályozza az elektromos cigaretta piacát, s betiltja az ezzel kapcsolatos reklámokat is.
A törvény értelmében ezentúl tilos a hasonló eszközök árusítása a 18 éven aluli személyeknek, növelni kell a csomagolásokon az egészségügyi figyelmeztetések területét, tilos továbbá az ízesített cigaretták árusítása és az elektromos cigaretták használata nyilvános helyen.
Was great to see the Director of @OpenSociety in Ukraine, @sasushko for the first time since the pandemic and Putin’s war in Ukraine. We will never abandon Ukraine and the work we have done there for over 30 years. @IRF_Ukrainepic.twitter.com/lA5SGT0XQv
— Alexander Soros, PhD (@AlexanderSoros) June 2, 2022
Exclusive: We watched @GogolBordello play a secret gig in Ukraine.
VICE World News was in attendance as the international punks and their Ukrainian-born frontman Eugene Hütz performed an exclusive set for soldiers at an undisclosed location. https://t.co/MefBXXzf9Zpic.twitter.com/q6EoBiEWVY
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre. 100 ?? generators are on their way to Ukraine ??. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0pic.twitter.com/6sl8U4S5UU
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
The official stamp contains a blistering message for the Russian president on the one-year anniversary of the invasion of Ukraine. https://t.co/B2fUZXCmfF
Apparently, in this photo we can see an artillery shot for the D-20 howitzer, consisting of a Chinese 152-mm Type 66 high-explosive fragmentation projectile with an Iranian-made charge. - the photo was published by russian gunners. pic.twitter.com/pZzXkH0Lwp
A dél-koreai Maeil Business News értesülései szerint hamarosan javulhat a helyzet, a mobilos üzletágért felelős TM Roh szerint a jövőben egyes alapvető alkalmazásokból eltűnnek majd a hirdetések.
Sok évvel ezelőtt a termékeik árainak minimalizálása érdekében egyes kínai mobilgyártók korábban nem látott üzleti modellt vezettek be, hirdetéseket tettek a készülékeiken futó gyári alkalmazásokba. Ennek köszönhetően a vevők jutányos áron juthattak hozzá a telefonjaikhoz, cserébe a reklámokon keresztül a gyártók bevételt szereztek, lényegében mással próbálták kifizettetni a mobiljaik valódi árát.
A körülmények miatt ebből nem lett óriási felháborodás, azonban körülbelül két évvel ezelőtt a Samsung is megkezdte egyes piacokon ugyanennek a praktikának a folytatását. Annyi különbséggel, hogy a vállalat továbbra is elkérte a készülékek megszokott árát. Ráadásul nem csak az olcsóbb Galaxy mobilok szoftvereit árasztották el reklámok az érintett országokban, hanem a méregdrága csúcsmobilokon is zavarják a vevőket. A hirdetéseket csak részlegesen lehet letiltani, a gyári appok felületei mellett tolakodó értesítésekben jelennek meg.
A dél-koreai Maeil Business News értesülései szerint hamarosan javulhat a helyzet, a mobilos üzletágért felelős TM Roh szerint a jövőben egyes alapvető alkalmazásokból eltűnnek majd a hirdetések, konkrét példaként az Időjárás, a Samsung Pay és a Samsung Themes appokat hozta fel. Azt nem ismertette, hogy minek köszönhető a hátraarc.
Talán önnel is előfordult már, hogy az ismerőseivel beszélgetett egy bizonyos eszköz megvásárlásáról, és nem sokkal később célzott reklámokat kapott a termékről. Az Australasian Science tudományos magazin készített összefoglalót a jelenség hátteréről.
Biztos kihallgatja a telefonunk a beszélgetéseinket? Valószínűleg nem véletlen, hogy a telefon mellett szóba hozott speciális tárgynak a reklámját látja ilyenkor, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy lehallgatták a beszélgetését. Igen valószínű, hogy már korábban elég információt adtunk meg magunkról ahhoz, hogy a hirdetést pontosan személyre tudják szabni.
A legtöbben teljes természetességgel adják meg magukról az adatok széles körét a weboldalakon és telefonalkalmazásokban, amikor a „sütik” elfogadásával engedélyezik, hogy kövessék az online aktivitásaikat.
Az úgynevezett „elsődleges sütik” lehetővé teszik a weboldalak számára, hogy feljegyezzék bizonyos tevékenységeinket, amelyeket az adott weboldalon végzünk. Például a belépési sütik lehetővé teszik, hogy elmentsék a belépési adatainkat azért, hogy ne kelljen ezeket minden alkalommal beírni.
A „harmadik féltől származó sütik” viszont nem az általunk meglátogatott oldalaktól, hanem egy külső féltől származnak. Ezek a „harmadik felek” gyakran marketinges cégek, amelyek kapcsolatban vannak az általunk használt weboldal vagy alkalmazás szolgáltatójával.
A marketinges cég tehát már hozzá is fér az adatainkhoz, amikor sokszor teljesen automatikusan jóváhagyjuk a sütijeit egy felugró ablakra kattintva.
Ezek a reklámozással foglalkozó cégek így folyamatosan követhetik az életünket. Az adatainkat össze tudják vetni azzal, hogy a termékeik népszerűsége miként változik a különböző korosztályokban, vagy például a vásárlók foglalkozása és hobbijai szerint.
A felhasználók csoportosítása alapján pedig a gépi tanuláson és mesterséges intelligencián alapuló ajánló algoritmusok meglepően jól tudnak célozni.
Még egy-egy közösségi oldal lájkból vagy követett emberből is tanulnak ezek az algoritmusok, így egyre pontosabb képet alakítanak ki rólunk.
Ha például elkezdünk a közösségi médiában horgászattal kapcsolatos posztokat lájkolni, akkor a rendszer „tanul” ebből, és számunkra ezzel kapcsolatos termékeket, horgászbotokat és csalikat ajánl majd. Az ilyen ajánlott reklámok még egyéb információkon is alapulhatnak, például azon, hogy korábban milyen reklámokra kattintottunk rá, vagy azon, hogy milyen oldalakat és csoportokat kedveltünk egy közösségi média felületen.
A mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok még a felhasználók teljes szociális hálózatát is felmérik. Rangsorolják a barátainkat aszerint, hogy mennyit foglalkozunk velük az online térben.
Ezekkel az információkkal pedig tovább tudják finomítani a profilunkat, mivel valójában nemcsak a saját adatainkat, hanem a barátainkét is fel tudják használni.
Ezért nagyon fontos, hogy a különböző oldalakon és applikációkban milyen engedélyekre kattintunk rá. Például bizonyos szolgáltatások hozzáférési jogosultságokat is kérnek, amelyekre a működésükhöz nincs is szükség.
Persze azon is el lehet gondolkodni, hogy rossz dolog-e, hogy pontosan célzott hirdetésekkel találnak meg minket. Erre nem egyértelmű a válasz, vannak, akik szeretik ezt, mások pedig nem.
Érdekes kérdés, hogy az egyre jobban célzó algoritmusok kényelmesebbé teszik-e az életünket vagy valójában megfosztanak a szabad választás lehetőségétől?
Ha nem szeretnénk, hogy ismerjenek minket az algoritmusok, akkor tehetünk ezért. Például rendszeresen nézzük át a telefonunk alkalmazásait, és azt, hogy mihez van hozzáférésük. Szintén hasznos, ha eleve mindig alaposan átgondoljuk, hogy mihez adunk hozzáférést.
Hasznos lehet, ha a különböző oldalakon nem a közösségimédia-profilunkkal regisztrálunk, mert így elkerülhetjük, hogy kiterjedt profilt építsenek rólunk. Erre a célra akár létrehozhatunk egy olyan e-mail-címet is, amit semmi másra nem használunk, csak a regisztrációkra.
Tehát összefoglalva: nem feltétlenül kell lehallgatnia minket a készülékünknek, sokszor önként is nagyon sok információt osztunk meg magunkról.
Ha pedig nem hisszük el ezt, akkor tehetünk egy próbát is.
Tiltsuk le az összes alkalmazás hozzáférését a telefonunk mikrofonjához, majd beszéljünk hangosan egy olyan termékről a telefon közelében, amelyre korábban soha nem kerestünk rá. Ismételjük meg ezt párszor, és ha nem jelenik meg a termék a hirdetéseinkben, akkor megnyugodhatunk. Ahogy fentebb írtuk, a végtelenül kifinomult algoritmusok segítségével a techcégek olyan profilt képesek alkotni a felhasználókról, amely mellett konkrét lehallgatásra nincs szükség.
