Oroszország előrenyomulását a fronton az ukrán dandárok lassú feltöltése és az egységek rotációjának késése okozza – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök az Ukrajinszke Radionak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta:
Keleten nagyon nehéz a helyzet. Az oroszok lassan, de szorítanak és nyomulnak előre. Különféle okok miatt. A dandárjaink feltöltése kiképzett és betanított emberekkel, a dandárok feltöltése és felszerelése fegyverekkel, mindezek a folyamatok meglehetősen lassúak voltak.
Az elnök szerint Ukrajna egy éve vár egyes fegyverek leszállítására. Mint megjegyezte, a dandárváltások késésének oka az egységek létszámhiányával is összefügg. „Megegyeztünk (a partnerekkel – a szerk.) ezeknek a csapatoknak a létszámáról, megegyeztünk ezeknek a csapatoknak a számáról, de a feltöltés, összecsiszolódás nagyon-nagyon lassú. Ezért ezeket a folyamatokat belső forrásból töltöttük fel, de nem mindet” – tette hozzá.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Oroszország óriási veszteségekkel halad előre a fronton – naponta akár 1200 sebesültjük és halottuk is lehet. Szerinte a csapatok ekkora veszteségekkel nem tudnak folyamatosan előrenyomulni. „Bizonyos irányban már látszik, hogy lelassult az előrenyomulásuk. Mindenki ezt akarja, de ez nem egy tévésorozat. Mikor állítjuk meg őket, mikor verjük szét őket, mikor megy előre a seregünk. Ez nem tévésorozat, ez egy komoly történet. Ahhoz, hogy ők (az oroszok – a szerk.) megálljanak, most jönnek a tartalékok, a felszerelt dandárok, amelyekre oly régóta vártunk, véget ér az előrenyomulásuk” – biztosított Volodimir Zelenszkij.
Az újoncok özönlése ellenére a Nemzeti Gárdában a rotációról később döntenek, mert jelenleg a határok megerősítése is a feladatok közé tartozik, és nem csak ez – közölte Olekszandr Pivnenko, a Nemzeti Gárda parancsnoka az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pivnenko elmondta, hogy most megnőtt azoknak a száma, akik mozgósítás vagy toborzás útján csatlakoztak a Nemzeti Gárdához. „Ugyanakkor jelenleg nem beszélünk rotációról, hiszen az újoncok felkészítéséhez is idő kell” – tette hozzá. Mint megjegyezte, a rotáció később lesz. Főleg a határok megerősítése a feladat, nem csak a front és a megszállt területek – vázolta.
„A Nemzeti Gárdában meg tudom tervezni a rotációt, de most nem a dandárokban lévő rotációról beszélünk. Megtehetjük zászlóaljak, századcsoportok szintjén. Ez is fontos. Az ellenség aktív akciókat próbál végrehajtani a teljes arcvonalon, ezért koncentrált erőkkel kell rendelkeznünk, bevonva a különleges erőket” – mutatott rá Olekszandr Pivnenko.
Olekszandr Szirszkij főparancsnok március 14-én közölte, hogy Ukrajna megkezdte a fronton „hosszú ideje” szolgáló csapatok rotációját annak ellenére, hogy az ország fegyveres erőinél egyre nehezebbé válik a helyzet. Szirszkij Facebookon közzétett bejegyzésében közölte, hogy az ukrán csapatok továbbra is tartják a vonalakat Zaporizzsja irányában, de azt mondta, hogy orosz drónok, tüzérség és aknavetők erős támadása éri őket.
Pozitívum, hogy a frontvonali nehéz helyzet ellenére sikerült elindítanunk a zászlóaljak és egységek cseréjét, amelyek hosszú ideje harci küldetést teljesítenek a fronton – mondta Szirszkij, hozzátéve, „ez lehetővé teszi, hogy stabilizáljuk a helyzetet, és pozitívan befolyásoljuk katonáink erkölcsi és pszichológiai állapotát”.
My Website
Ukrajna emberhiánnyal küzd, a kormány célja pedig az, hogy 2024-ben fokozza a mozgósítási erőfeszítéseket, és ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja a katonai toborzás megközelítését, több választási lehetőséget biztosítva a potenciális hadköteleseknek.
A parlament most tárgyalja a mozgósítási törvény új tervezetét, miután visszavonták annak kezdeti, vitatott változatát. A létszámhiánnyal együtt Ukrajna egyre veszélyesebb helyzettel néz szembe, mivel a további amerikai fegyverek és segélynyújtás elfogadása továbbra is késik a kongresszusban.
A Háborús Tanulmányok Intézete, Az Institute For The Study Of War (ISW) március 13-án közölte, hogy a késések okozta ukrajnai lőszerhiány hamarosan orosz áttöréshez vezethet a fronton.
Mivel a moszkvai erők jelenleg kezdeményező szerepet töltenek be a háborúban, és képesek meghatározni „a támadó műveletek idejét, helyét és mértékét”, ez a frontvonal más területeit rendkívül sebezhetővé teszi.
Ukrajnának gondjai vannak a fegyveres erők sorainak feltöltésével, kétségbeesetten próbálva lezárni az arcvonalat az újabb orosz támadások elől, a hatóságokat az élőerő pótlásával kapcsolatos határozatlansága miatt bírálják, ezért Kijevre nehéz döntések várnak – írta a The Economist című brit lap, számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a brit újság jelezte: Ukrajna kétségbeesetten próbálja lezárni arcvonalát az új orosz támadások elől. Egyetlen hadsereg sem ad garanciát az újoncoknak, hogy hol helyezi el őket, nem beszélve a háborús időkről, és a rohamdandárok a legkétségbeesettebb egységek közé tartoznak. De amit az ügyvédek „lottósorsolásnak” neveznek, az bonyolítja a toborzási folyamatot.
A kiadvány azt állította, hogy a hadsereg vezetése igyekszik önként jelentkezőkkel feltölteni az üres helyeket, de néha razziákhoz folyamodnak edzőtermekben és bevásárlóközpontokban. Azok közül, akiket így vonultatnak be, kevesen lesznek jó katonák. „45-47 éveseket látunk. Fulladoznak, amikor elérik a frontvonalat” – mondta az újságnak egy magát meg nem nevező magas rangú tiszt. A probléma tudatában az ukrán Védelmi Minisztérium új mozgósítási stratégián kezdett dolgozni.
Illarion Pavljuk, a Védelmi Minisztérium szóvivője a lapnak elmondta, hogy a probléma részben a hadsereg sikerében rejlik: sok állampolgár már nem érzékeli egzisztenciálisan a háborút, ahogyan azt közvetlenül a 2022 februári orosz invázió után tette. „Néhány ember tévesen azt hiszi, hogy van valaki, aki ezt a munkát elvégezheti helyettük” – tette hozzá.
A reformok azt a célt szolgálják, hogy több választási lehetőséget biztosítsanak azoknak, akik haboznak: az újoncok kisebb-nagyobb mértékben jelentkezhetnek egy adott pozícióra. Az új digitális nyilvántartás javítani fogja a minisztérium képességeit az embertartalékok felméréséhez. Egy tisztább szabadságolási és rotációs rendszer jelenik meg. Végül is az önkénteseket egy bizonyos időre mozgósítják, és nem a végtelenségig, mint most.
Ugyanakkor – írta a The Economist – a kritikusok szerint a hatóságok csak „mozgósítást színlelnek”. Viktor Kevljuk nyugalmazott ezredes, aki 2014 óta felügyelte az ország nyugati részében a mozgósítási politika végrehajtását, azt mondja, hogy Ukrajna csapdába eshet. Véleménye szerint Oroszország a márciusi elnökválasztás lezárása után fokozni fogja a mozgósítást. Ezzel az ukrán katonai hírszerzés is egyetért.
A kiadvány jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök az egész háború alatt ellenállt a katonák toborzással kapcsolatos maximalista felhívásainak. A hadvezetés például ragaszkodott ahhoz, hogy csökkentsék a nem tartalékos katonák mozgósítási korát, amely jelenleg 27 év. Mások a mobilizációs törvények szigorúbb betartatását javasolták.
A brit lap közölte, hogy az elnök részben politikai okokból vonult vissza, mintha nem akarta volna indokolatlanul ingerelni a lakosságot. De Zelenskijt nemesebb megfontolások vezérlik. „Zelenszkij helyesen akar cselekedni az ukránokkal szemben. Nem akar diktátor lenni” – mondta a lapnak egy magas rangú kormányforrás. A kiadvány azt jósolta, hogy nehéz döntések várnak a hatóságokra. Kevljuk ezredes számára a hadsereg olyan vadállat, amelyet etetni kell. „Nincs más választásunk, mint vérszomjasnak lennünk” – mutatott rá a tiszt.
Egyes tisztviselők azonban inkább a konszenzusos megközelítést részesítik előnyben. Egy magas rangú forrás nemzeti áldozatvállalást hirdető médiakampányokat jósol, és arra figyelmeztet, hogy Oroszország továbbra is egzisztenciális fenyegetést jelent. „Ha veszítünk, az mindannyiunknak rossz lesz” – hangoztatta.
A feladat a potenciális újoncok meggyőzése. „Karmester”, a donbászi egységhez rendelt egyik ember, akinek az újoncai a nyugat-európai kiképzés után váratlanul a front legforróbb részére kerültek, azt mondta, hogy kész szolgálni hazáját, „de csak oly módon, ami hasznos lehet”. „Eközben a hét 24 órájában próbálja keresztülvinni, hogy minél távolabb vezényeljék a frontvonaltól. Nem lehet csak úgy leírni emberi életeket” – mondta el a brit újságnak.
