A magyar kormány szerda éjjel megjelent határozata a 2022–2023-as tanévtől létrehozza a Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogramot, amelyben az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyetemista állampolgárai vehetnek részt.
Pályázati feltétel, hogy nemzetközi sportszövetség által elismert szintű sportteljesítménnyel rendelkezzenek olyan sportágban, amely az ösztöndíjas szerződés megkötését közvetlenül megelőzően legalább három egymást követő olimpián szerepelt, és vállalják, hogy tanulmányi idejük alatt „versenyzőként segítik a magyar sport fejlődését”.
A kormányhatározat hangsúlyozza, hogy edzéseiket „a magyar válogatott sportolók felkészülését nem akadályozó módon” kell megszervezni, majd ezt külön megismétli a Duna Arénát használó úszókkal kapcsolatban.
A most erre szánt 270 millió forintot a magyar Miniszterelnökségtől, főleg annak eleve sporttámogatásra szánt keretéből vették el, a külgazdasági és külügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert pedig megbízták, hogy az emberi erőforrások minisztere bevonásával március 1-ig készítsenek előterjesztést „az ösztöndíjprogram hosszú távú működésének finanszírozása érdekében”. Az egész program felelősévé kinevezett Szijjártó Péter feladata az is, hogy állapodjon meg az „érintett”, de meg nem nevezett nemzetközi sportszövetségekkel: ők is szálljanak be anyagilag.
A határozaton kívül kormányrendeletet is hoztak, amely tisztázza: a meg nem nevezett felsőoktatási intézmény gondoskodik a nemzetközi sportszövetség által az ösztöndíjprogramban részvételre jelölt, illetve a hallgatói pályázatra jelentkező fiatalok „felsőoktatási felvételi eljárásának lefolytatásáról, a hallgatói jogviszony létrehozásáról és a felsőoktatási versenysportban történő részvétel biztosításáról”. Az ösztöndíjak, a lakhatási támogatás, a külföldi hallgatói helyek önköltsége, valamint a szervezési átalány és a magyar nyelvi képzési átalány, egészségügyi hozzájárulás összegét a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésébe tervezik be, onnan kerül a pénz az egyetemekhez. Minden részletszabályt a miniszter ad ki. A program működtetője a Tempus Közalapítvány lesz.
A világ legjobban kereső sportolóinak bevételei négy év után először csökkentek – derült ki a Forbes 2020-as rangsorából. Ennek oka elsősorban a koronavírus-járványra vezethető vissza, ami a II. Világháború óta először eredményezte globális sportesemények törlését vagy elhalasztását.
A 100 legjobban fizetett sportoló együttesen 3,6 milliárd dollárt keresett az idei évben, ami 9 százalékkal alacsonyabb a 2019-es adatnál.
Legutóbb 2016-ban csökkent ez az érték, ami annak volt köszönhető, hogy a 2015 májusában megtartott, az „Évszázad bokszmeccsének” nevezett találkozóért kapott grandiózus pénzdíjak jóvoltából Floyd Mayweather és Manny Pacquiao 400 millió dollárral növelte az éves eredményt.
A lista élén a svájci Roger Federer áll. A világklasszis teniszező 106 millió dollárt meghaladó adózás előtti bevételt könyvelhetett el, amivel megelőzte Cristiano Ronaldot és Lionel Messit.
A két futballsztár az elmúlt négy évből háromszor is az első két helyen zárt. A két ikon együttesen 209 millió dollárt keresett az elmúlt 12 hónapban, ami 28 milliós csökkenést jelent 2019-hez viszonyítva. Ebben közrejátszik az is, hogy számos futballklub csökkentette a béreket, miután a bajnokságot le kellett állítani a járvány miatt, és az újranyitás után is nézők nélkül zajlanak a találkozók.
A legjobb támogatási portfóliót magáénak tudó Federer mindössze a kilencedik sportoló a Forbes-lista 1990 óta íródó történetében, aki az első helyen tudott végezni, és az első teniszező a lista élén. Bár az idei teniszidény szintén kurtára sikerült, és a svájci klasszis is jó néhány versenyt kihagyott, a Mercedes-Benzzel, a Credit Suisse bankkal, az Uniqlóval és további 10 szponzorral kötött megállapodásának köszönhetően magas bevételekre tett szert.
Ronaldo 45 milliót köszönhet a Nikenak, az Alticenak, a Herbalifenak, és saját CR7 márkájának is, míg Messi 32 millióval gazdagodott az Adidas, a MasterCard és a Pepsi jóvoltából.
Az idei évben 21 ország és 10 sportág képviselteti magát a listán.
Leginkább a profi kosárlabda tarolt, több NBA-játékos szerepel a listán, mint bármely más sportág képviselői. Kiemelkedő évet tudhat magáénak az amerikai foci is. Mivel a bajnoki szezon hagyományosan nyár végén veszi kezdetét, így a tavaszi nagy leállás szinte egyáltalán nem érintette a sportágat, és ennek is eredményeként 31 NFL-sztár tanyázik a listán.
A vesztes az MLB volt, a baseball ligát mindössze egy sportoló – az 57. helyet megszerző Clayton Kershaw – képviseli, szemben az előző évi tizenöttel.
A legjobban kereső férfi sportolók
Roger Federer (tenisz) – 106,3 millió dollár
Cristiano Ronaldo (labdarúgás) – 105 millió dollár
Lionel Messi (labdarúgás) – 104 millió dollár
Neymar (labdarúgás) – 95,5 millió dollár
LeBron James (kosárlabda) – 88,2 millió dollár
Stephen Curry (kosárlabda) – 74,4 millió dollár
Kevin Durant (kosárlaba) – 63,9 millió dollár
Tiger Woods (golf) – 62,3 millió dollár
Kirk Cousins (amerikai futball) – 60,5 millió dollár
Carson Wentz (amerikai futball) – 59,1 millió dollár
Tyson Fury (ökölvíás) – 57 millió dollár
Russel Westbrook (kosárlabda) – 56 millió dollár
Lewis Hamilton (Forma–1) – 54 millió dollár
Rory McIlroy (golf) – 52 millió dollár
Jared Goff (amerikai futball) – 49 millió dollár
Conor McGregor (MMA) – 48 millió dollár
James Harden (kosárlabda) – 47,8 millió dollár
Giannis Antetokounmpo (kosárlabda) – 47,5 millió dollár
Anthony Joshua (ökölvívás) – 47 millió dollár
Deontay Wilder (ökölvívás) – 46,5 millió dollár
A nőknél is a tenisz az uralkodó sportág
2016 után először két nő is található a listán: Naomi Osaka és Serena Williams egyaránt teniszezők. Négy évvel ezelőtt szintén két teniszező hölgy szerepelt a rangsorban, Williams mellett akkor Maria Sarapova volt a másik.
Más sportágban versenyző női sportoló még soha nem tudott feliratkozni erre az elit listára.
Osaka 3,4 millió dollárra tett szert a versenyzésből, és további 34 milliót olyan márkáknak köszönhetően, mint a Nike, a Nissan Motor valamint a Procter & Gamble. Bár a Forbes százas listáján csak ketten szerepelnek, a nők esetében is tartalmaz érdekességeket a legjobb tíz sportoló összevetése. A tizedik helyre épp odaférő labdarúgó, Alex Morgan kivételével mindenki más teniszező.
Ennek az is lehet az oka, hogy a legtöbb tenisztorna esetében (így például a Grand Slameken is) azonos a pénzdíjazás a férfi és a női versenyeken, míg a legtöbb más sportág – például a Forbes-rangsorban magasan reprezentált labdarúgás, kosárlabda, vagy amerikai futball – esetében ez nem jellemző.
