A fokozott sugárterhelés komoly nyomot hagyott a csernobili atomerőmű körül létesített zárt zónában élő énekesmadarakon – állapították meg finn kutatók.
Mint ismert a csernobili atomerőműben következett be 1986. április 26-án a történelem legsúlyosabb nukleáris balesete. Az erőmű környezetét a veszélyes radioaktív szennyezés miatt 30 kilométeres körzetben lezárták. Itt az elmúlt 38 évben az emberek által háborítatlanul létezhetett a természet és rendszeresen vizsgálják, milyen hatással van a vadvilágra a sugárszennyezés.
A Jyvaskyla Egyetem munkatársai a környéken élő széncinege és a kormos légykapó populációt vizsgálták és összevetették az erősen szennyezett területen élőket a kevésbé érintett környezetben élőkével.
Sameli Piirto és kollégái megállapították, hogy tetten érhető a sugárzás okozta stressz: a szennyezett területeken kevesebb madár fészkel. Az itt élők étrendjében többféle rovar mutatható ki. Az énekes madarak emésztőrendszerében élő mikrobiomokat összehasonlítva megállapították, hogy ugyanazok a baktériumok fedezhetők fel bennük, de a kimutatható baktériumok mennyiségi arányai eltolódtak.
A finn kutatók megállapításai finom eltéréseket találtak, de egy 2011-es kutatás sokkal ijesztőbb végkövetkeztetésre jutott: 48 különböző fajhoz tartozó félezer madár mérése alapján arra jutott, hogy a lezárt zónában élő madarak agya és feje is kisebb és valószínűleg kognitív képességei is rosszabbak szerencsésebb környéken kikelt társaiknál.
Évtizedekkel a csernobili atomerőmű katasztrófája után még mindig élnek radioaktív céziummal szennyezett vadgombák Németország déli részén – állapította meg egy hétfőn publikált német tanulmány.
A német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) vizsgálata szerint a gombák cézium-137 izotóppal szennyezettek, ami az 1986 áprilisában történt csernobili katasztrófa miatt került a levegőbe. A cézium-137 felhalmozódhat a csontszövetben, ami hosszú távon csontrákhoz és leukémiához vezethet.
A BfS évente vizsgálja Bajorország nyolc helyszínén a vadon termő, ehető gombákat abból a szempontból, hogy megtalálható-e bennük az izotóp.
Sugárterheléssel számolhat az, aki eszik belőle
Az eredmények alapján az osztrák határon fekvő Mittenwald erdőségében és az Ingolstadttól délnyugatra fekvő lápos területen is teremnek az izotópot még mindig tartalmazó gombák.
Vannak olyan helyszínek, ahol egy kilogramm gombában több mint négyezer becquerel cézium-137-et mértek, miközben a kereskedelmi forgalomba hozatal határértéke hatszáz becquerel.
A kutatók szerint azonban az egészségügyi kockázat minimális: a sugárterhelés viszonylag alacsony, ha a vadon termő gombát normál mennyiségben fogyasztják.
Inge Paulini, a BfS elnöke azért mégis azt tanácsolta a bajor gombaszedőknek, hogy csak mértékkel egyenek gombát, „hogy elkerüljék a felesleges sugárterhelést”.
??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Az orosz hadsereg távozása után a csernobili atomerőmű sugárzási szintje nem megfelelő – írja az AFP a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökségre (IAEA) hivatkozva.
A helyszínen az IAEA munkatársai tartottak ellenőrzést Rafael Mariano Grossi vezérigazgatóval az élen, akik létfontosságú berendezéseket hoztak a helyszínre és radiológiai vizsgálatokat végeztek az atomerőmű területén.
Az Ukrinform jelentése szerint a következő hetekben más IAEA-missziók is érkeznek ebbe és más ukrajnai nukleáris létesítményekbe.
The Republic of #Tuva will transfer 3,000 horses to the #Russian troops to establish logistical chains for supplying the front. This was announced by the head of the Republic, Vladislav Khovalyg, of the United Russia party. pic.twitter.com/5N4qY9xotd
The Republic of Tuva will transfer 3,000 horses to the Armed Forces of the Russian Federation to establish logistics chains for supplying the front. Head of the Republic of Tuva Vladislav Khovalyg said.
A napokban tudósok újabb információkat hoztak nyilvánosságra azzal a, még 2019-ben a Proxima Centauriból fogott rádiójelről, amivel kapcsolatban korábban felmerült, hogy akár földönkívüli civilizációtól is származhat.
A Földhöz legközelebb – mindössze csak 4.2 fényévre lévő – csillagtól származó, BLC1-nek elnevezett jelet az elmúlt két év során alapos elemzésnek vetették alá a kutatók, és ennek eredményét közölték most a Nature Astronomy magazinban.
Ezek szerint szinte teljesen kizárható, hogy a szóban forgó rádiójelek – amik amúgy nagyon eltértek a Kozmoszban egyébként észlelhető sugárzásoktól – valóban földönkívüli élőlényektől származtak volna. Ez ellen szó többek között az, hogy a forrásának tűnő csillagrendszer bolygóinak felszínén olyan körülmények uralkodnak, amik rendkívül ellenségesek az élettel szemben, így nem valószínű, hogy életnek akár egyszerű formái is jelen vannak rajtuk – az intelligens életről nem is beszélve.
Ehelyett a kutatók szerint a BLC1 egy ún. intermodulációs folyamat eredményeként jöhetett létre, ami adott esetben lényegében két vagy több rádióforrás jeleinek egy új jelbe kombinálódását takarja. Ez szerintük megmagyarázza, hogy az adás miért tűnt úgy, mintha a Proxima Centauriból jött volna, miközben valójában földi eredetű jelekből alakulhatott ki, amik az említett módon egy új jelbe kombinálódtak össze.
Bár egyelőre nem tudni, hogy pontosan mik lehettek ezek a jelforrások, de a most publikáltak szerint valószínűleg valamilyen rosszul működő – és így túl magas frekvencián sugárzó – berendezésből származhattak, lehet, hogy a jeleket észlelő obszervatórium közeléből.
A tudósok szerint ennek ellenére pozitívum a BLC1 felfedezése, mert azt jelenti, hogy a földönkívüli élet nyomait kutató rendszereink valóban képesek a szokatlan, potenciálisan más életformáktól származó rádiójelek észlelésére és kiszűrésére a kozmikus jelzáporból. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy egyelőre még várni kell majd arra, hogy E.T. nyomaira bukkanjunk – méghozzá új számítások szerint akár 2 milliárd évig is, amit legtöbbünk valószínűleg nem fog cérnával bírni.
A kutatók szerint a Holdon a Földön bennünket érő sugárzás 200-szorosát kell elviselni. Az űrhajósokat 38 nap alatt akkora dózis érheti, mint azt, aki a Földön egész évben sugárzó anyagokkal dolgozik.
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét.
Miközben az elmúlt néhány évben egyre többet lehetett arról hallani, hogy az ember a történelem során először egy másik égitest – a Hold, majd a Mars – felszínén építsen magának bázist, hogy ott éljen és kutasson, fontos szem előtt tartani az új környezet által jelentett veszélyeket, kihívásokat is. Nemcsak azért, mert oxigént vagy épp élelmet kell biztosítani a számukra, hanem azért is, mert igen magas sugárterhelésnek lesznek kitéve az asztronauták.
Míg a Föld mágneses mezeje a bolygónkon mindenki számára védelmet nyújt, a Holdon ez például nincs így. Egy nemzetközi kutatócsoport ezért nemrég nekiült, hogy kiszámolja, nagyjában mekkora sugárzást kell majd kivédeni a túlélés érdekében.
A Science Advanced című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az asztronautákat naponta átlagosan 1,3 mSv (millisievert) ekvivalens sugárzási dózis éri majd. Ez 2,6-szor magasabb érték, mint ami a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodókra hat.
Hogy ez az 1,3 mSv mekkora értéket jelent, azt érdemes kontextusba helyezni. Egy banán elfogyasztása például 0,1 mikrosievert egyszeri dózist jelent. A mikro és a milli között 10-3 a váltószám, vagyis a banán elfogyasztása 0,0001 mSv. Egy mellkasról készített CT-felvétel ezzel ellentétben már 6-18 mSv, de nem szabad elfelejteni, hogy az csupán egyetlen pillanat, nem pedig egy folyamatos kitettséget jelent.
A kifejezetten sugárzással foglalkozó szakembereknek évente legfeljebb 50 mSv lehet a kitettsége. A Holdon ezt az értéket 38 nap és 12 óra alatt érné el az ember.
Robert Wimmer-Schweingruber, a tanulmány egyik szerzője szerint a Holdon 200-szor nagyobb sugárzást kell elviselni, mint a Földön, de a Frankfurt–New York repülőjáraton ülőkhöz képest is 5-10-szer nagyobb a sugárzás a szomszédos égitesten. A szakemberek szerint mindez azt jelenti, hogy a rövid látogatás a Holdon alapvetően nem jelent problémát, egy hosszabb küldetés vagy akár az ottani élet már annál inkább. És mivel viszonylag sokáig érné őket ez az érték, ezzel igen komolyan számolni kell.
A megoldás az lehet, hogy ha a Hold felszíne alá építenék a bunkereket az űrhajósok, ám egyelőre nem tudni, ez mennyire árnyékolná le a sugárzást.
[type] => post [excerpt] => A kutatók szerint a Holdon a Földön bennünket érő sugárzás 200-szorosát kell elviselni. Az űrhajósokat 38 nap alatt akkora dózis érheti, mint azt, aki a Földön egész évben sugárzó anyagokkal dolgozik. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1604097457 [modified] => 1604098478 ) [title] => Komoly sugárzással kell majd számolniuk a majdani Hold lakóknak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=34658&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 34658 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 34659 [image] => Array ( [id] => 34659 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [original_lng] => 128988 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/hold3.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1604091279:5 [_thumbnail_id] => 34659 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3507 [_oembed_7c07626aad80315cbfe968a9319c2b22] =>
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Az ukrán Nemzeti Környezetvédelmi Tanács aggodalmát fejezte ki a Pripjaty folyón az infrastrukturális minisztérium utasítása szerint megkezdett medermélyítési munkálatokkal kapcsolatban – áll a szervezet nyilatkozatában.
A szakértők úgy vélik, hogy a medermélyítés a Dnyeper egész területére kiterjedő, halálos sugárzás veszélyét okozhatja – mondják a szakértők. Az információk alapján a folyón vízi turisztikai útvonalat (Kijev–Mozir–Kijev) terveznek indítani.
„Az, hogy a sugárzás egy kicsit gyengült nem jelenti azt, hogy már biztonságos. Az idő elteltével a fűtakaró és a Pripjaty folyó fenekén lévő üledék lefedte a radioaktív anyagokat, de azok nem tűntek el. És most a Pripjaty folyó medrében végzett kotrási munkálatok ahhoz vezetnek, hogy ez az egész radioaktív koktél lefolyik a kijevi víztározóba, onnan tovább a Dnyeperi víztározókon keresztül egészen a Fekete-tengerig” – mondják a szakértők. A környezetvédők hozzátették, hogy az ilyen projektek csak a csernobili katasztrófa által sújtott területeket megkerülve valósíthatók meg.
A sugárzási szint emelkedését észlelték az észak-európai országokban az Orosz Föderáció határának közelében – közölte az átfogó nukleáris kísérletek tilalomról szóló szerződés betartását megfigyelő nemzetközi szervezet, egyben hozzátette, hogy a szint biztonságos, az emberi egészségre nem káros. Erről az Associated Press számolt be június 28-án, vasárnap.
A szervezet adatai alapján a sugárzási szint növekedését Svédországban, Finnországban, Norvégiában és Oroszországban észlelték. Lassina Zebro, a szervezet ügyvezető titkára egy térképet tett közzé a radioaktív folt terjedéséről. A térkép szerint a folt Finnországot, Észtországot, Lettországot és Oroszország északnyugati részét takarja le. A sugárzás szintje emberre nem veszélyes. A holland Országos Egészségügyi és Környezetvédelmi Intézet úgy véli, hogy a sugárzás forrása Oroszország nyugati részén található, de a pontos helyét nem tudja meghatározni. Hollandiában azt feltételezik, hogy a sugárzást egy atomerőmű üzemanyagcellájának megkárosodása okozhatta. Oroszország tagadja, hogy a kibocsátás egy orosz atomerőműből történt volna.
Зменшення чисельності військ на нашому кордоні пропорційно знижує напругу. Україна ?? завжди напоготові, але вітає будь-які кроки зі зменшення військової присутності й деескалації ситуації на Донбасі. Україна прагне миру. Дякую міжнародним партнерам за підтримку #StrongerTogether
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
