A szeizmikus hullám jelezte, hogy készül valami. Az, hogy nagy távolságban is észlelték, mutatta a közelgő kitörés erejét.
2022 januárjában Ausztráliától ötezer kilométerre keletre, a Tonga-szigetek közelében, a tenger mélyén kitört egy vulkán, a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai. Ez volt a legerősebb robbanás, amit korunk műszerei megfigyelhettek. Ausztrál kutatók mérései szerint a felszabaduló energia Észak-Korea 2017-ben 250 kilotonnás hidrogénbombával végzett tesztjének mintegy ötszörösével ért fel, vagy alternatív viszonyítási pontként 80 hirosimai atombombával. A kitörést követő szökőár 7 halálos áldozatot követelt, és 19-en megsérültek.
A vulkánkitörés a valaha mért legerősebb villámlással járt, és nem utolsósorban annyi vizet juttatott a légkörbe, hogy évekre feltekerte a hőséget okozó légköri üvegházhatást.
Egy frissen publikált tudományos elemzés szerint most beazonosítottak egy jelet, ami tizenöt perccel megelőzte a katasztrófát. A szerzők állítják, a távoli szeizmikus mérések olyan hullámokat rögzítettek, amelyek a közelgő robbanás előjelei voltak.
A szeizmikus előjel egy szilárd felületeken haladó akusztikus hullám, úgynevezett Rayleigh-hullám volt, amit az óceán alatti földkéreg beszakadása okozott. A törés nyomán keletkező repedésbe betört a magma és a tengervíz – ezek találkozása vezetett a nyomás gyors növekedéséhez és a robbanáshoz. A jelet egy 750 kilométer távolban, a Fidzsi-szigeteken található műszer fogta.
A korai jelek nagyon fontosak a katasztrófa hatásainak enyhítésében – hangsúlyozta a kutatás egyik szerzője, Mie Icsihara, a Tokiói Egyetem vulkanológusa.
A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai 2021 decemberében kelt életre először, ezt 2022 januárjában újabb morajlások követték, majd 14-én a nagy robbanás.
Nagy kitörést jelzett
A vulkánok kitörése körül rendszeresen megfigyelhetők Rayleigh-hullámok, de a kutatók szerint a szóban forgó hullámok különböztek ezektől.
A kitöréseket sokszor szeizmikus aktivitás előzi meg, de ezek nagyon gyengék, csak a vulkán néhány kilométeres körzetében érzékelhetők – mutatott rá Takuró Horiucsi, a Tokiói Egyetem hallgatója, aki szerint a messziről fogható jel szokatlanul nagy mozgás eredménye volt, így előrevetítette a kitörés nagyságát.
Ezek a felismerések komoly szerepet játszhatnak az emberiség szempontjából a következő katasztrófák során. Vészhelyzetben ugyanis minden perc számít, és emberéletekben mérhető.
A vulkáni tevékenységek a tenger mélyén sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk. Főleg a földtani lemezek találkozásánál fordulnak elő, és nem különösebben látványosak. A belőlük származó magma még a tengerfenéken megszilárdul, esetenként azonban nagyobb vulkanikus szigetek keletkezéséhez vezetnek, mint Hawaii vagy Izland. A tengeri vulkanizmusból származó gázok, ásványok és hő alapvető szerepet játszottak és játszanak a földi élet megjelenésében.
