A lengyel belügyminisztérium az állampolgársági törvény módosítását készíti elő, ami szigorítja a honosítási folyamatot, a módosítások az ukránokat is érintik, akik a lengyel állampolgárságért folyamodó külföldiek legnagyobb csoportját alkotják – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a honosítás egy másik állam állampolgársága önkéntes megszerzésének folyamata, amikor egy személy hivatalosan megkapja az állampolgárságot az adott ország által meghatározott feltételek teljesítése alapján.
A törvénytervezet négy fő újításon alapul:
Meghosszabbított tartózkodási idő: az országban való jogszerű tartózkodásra vonatkozó követelményt nyolc évre tervezik meghosszabbítani. Az egyelőre nem világos, hogy az ideiglenes védelem időszaka beleszámít-e ebbe az időszakba.
Integrációs teszt: bevezetésre kerül egy dán modellen alapuló vizsga. A vizsga B2 szintű lengyel nyelvtudást (folyékony nyelvtudás és összetett szövegek megértése), valamint az ország történelmének és alkotmányos alapelveinek ismeretét követeli meg.
Hűségigazolás: az eljárás befejezése után a külföldinek alá kell írnia egy dokumentumot, amely megerősíti a lengyel állam iránti hűségét.
Az állampolgárság megvonásának mechanizmusa: az állampolgári státusz visszavonása lehetőségének bevezetése Lengyelország biztonsága vagy érdekei elleni cselekmények esetén.
Ahogy azt Maciej Duszczyk professzor, belügy- és közigazgatási miniszterhelyettes, migrációs politikáért felelős tisztviselő kifejtette, az ilyen intézkedéseknek garantálniuk kell az új állampolgárok integrációját az ország értékrendszerébe. „A lengyel állampolgárság számos kiváltságot kínál, beleértve a szavazati és választhatósági jogot. Ezért biztosítanunk kell, hogy egy ilyen személy beépüljön az értékrendszerünkbe” – hangsúlyozza.
A tisztviselő azt is hangsúlyozta, hogy a hűségigazolás a nemzeti érdekek védelmének eszköze. „Nem fogjuk követelni az első állampolgárságukról való lemondást, de szeretnénk bevezetni annak lehetőségét, hogy ellenőrizni lehessen az ilyen személyek hűségét hazánkhoz. A hűségigazolás lehetővé teszi számunkra, hogy megfosszuk az állampolgárságtól azokat a személyeket, akik a lengyel biztonság vagy érdekek ellen cselekedtek, például együttműködtek Lengyelország ellenségeivel” – magyarázta a miniszterhelyettes. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg a lengyel állampolgárságtól való megfosztás annak megadása után lehetetlen, még azok számára is, akiket Lengyelország elleni kémkedésért ítéltek el.
Az Európai Unió azzal vádolta meg a Metát, hogy az Instagram és a Facebook működése révén megsérti az európai digitális szabályokat. A szabályozó hatóságok a videó automatikus lejátszásának mechanizmusainak megváltoztatását követelik, számolt be a Reuters.
Az Európai Bizottság előzetes megállapításai az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye alapján folytatott kétéves vizsgálat eredményei, amely a nagy online platformokat az illegális és káros tartalmak aktívabb elleni küzdelemre kötelezi.
Az Európai Bizottság, amely az EU digitális szabályozójaként jár el, kijelentette, hogy a Meta nem mérte fel megfelelően a személyre szabott tartalomajánlásokkal, az automatikusan lejátszódó videókkal és a végtelen, folyamatosan új tartalmat betöltő hírfolyammal kapcsolatos kockázatokat, amely arra ösztönzi a felhasználókat, hogy hosszú ideig a platformon maradjanak. A Bizottság véleménye szerint a Facebookon és Instagramon található Reels and Stories hozzájárulhat a közösségi hálózatok túlzott vagy akár kényszeres használatához.
A szabályozó hatóság a Meta a kockázatok enyhítésére irányuló intézkedéseit is bírálta. Többek között a szünetre való emlékeztetők könnyen kikapcsolhatók, a szülői felügyeleti eszközök pedig jelentős erőfeszítést, időt és technikai tudást igényelnek, ezért nem kellően hatékonyak.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Metának alapértelmezés szerint le kellene tiltania az automatikus lejátszást és a végtelen görgetést, hatékony kötelező szüneteket kellene bevezetnie az alkalmazások használatában, és meg kellene változtatnia az ajánló algoritmusait, hogy azok kevésbé a felhasználói elköteleződés maximalizálására összpontosítsanak.
A Meta nem ért egyet a vádakkal.
Ben Walters, a cég képviselője kijelentette, hogy a vizsgálat megkezdése óta a Meta bevezette a Teen Accounts nevű speciális fiókokat a tinédzserek számára, amelyek automatikusan aktiválnak további védelmi mechanizmusokat. A szülők blokkolhatják az Instagramhoz való hozzáférést éjszaka, és 15 percre korlátozhatják az alkalmazás napi használatát. A Meta azt is közölte, hogy folytatja a konstruktív párbeszédet az európai szabályozó hatóságokkal.
A vállalat magyarázatot adhat a kifogásokra, mielőtt a Bizottság a következő hónapokban végleges döntést hoz. Amennyiben a jogsértés bebizonyosodik, a vállalatra a világméretű éves forgalmának akár 6%-át kitevő bírság várhat.
A Meta múlt hónapban sem tudott megegyezésre jutni 29 amerikai állam főügyészével, akik azt állítják, hogy a Facebook és az Instagram függőséget okoz a gyermekek számára.
Az EU a Meta-val szembeni kifogásai nagyrészt a TikTok idén februárban tett állításait ismétlik, amikor a szabályozók szintén az alkalmazás hosszú távú használatát ösztönző mechanizmusok megváltoztatását követelték.
Az Európai Bizottság külön is vizsgálja a Facebookon és az Instagramon megjelenő úgynevezett „nyúl lyuk”-effektust – egy olyan helyzetet, amikor az ajánló algoritmusok fokozatosan egyre több hasonló tartalomhoz vonzzák a felhasználókat, és arra ösztönzik őket, hogy lényegesen több időt töltsenek a platformon.
Ezenkívül áprilisban a Bizottság arra kérte a Metát, hogy szigorítsa meg azokat az intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy 13 éven aluli gyermekek használják közösségi hálózatait, figyelmeztetve az esetleges bírságokra, ha ezek a követelmények nem teljesülnek.
Az Európai Bizottság hétfőn megkapja a szakértők következtetéseit, amelyek alapul szolgálhatnak a tinédzserek közösségi médiahasználatának európai szintű betiltásához. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke várhatóan szeptemberben, az Unió helyzetéről szóló éves beszédében fogja bejelenteni a javaslatokat.
Görögország jelentős ellenőrzést indított a turistáknak bérbe adott lakásokat és házakat illetően. A regisztrációs vagy dokumentációs követelményeket megszegő tulajdonosok súlyos bírságokra, valamint a szállásfoglalási platformokon található hirdetések és fiókok blokkolására számíthatnak.
Az első szakaszban véletlenszerűen választottak ki 1500 ingatlant az ország különböző régióiban – olyan lakásokat és házakat, amelyeket rövid távra adnak ki bérbe.
A tulajdonost e-mailben kell értesíteni az ellenőrzésről. Az értesítést legalább 10 nappal korábban küldik el, hogy a személynek legyen ideje elkészíteni az engedélyeket, az adózási és egyéb lakhatási dokumentumokat.
Ha a dokumentumcsomag hiánytalan, és az ellenőröknek nincsenek kérdéseik, online is elvégezhető. Ebben az esetben senki sem fog kimenni a lakáshoz vagy a házhoz menni.
A helyszínen való ellenőrzésre kerülhet sor, ha a tulajdonos nem reagált a bejelentésre, nem nyújtotta be az összes dokumentumot, vagy az ellenőröknek kérdéseik vannak az ingatlannal kapcsolatban. Az ilyen látogatás során az ellenőröknek hivatalos írásbeli utasítást kell bemutatniuk.
Az ellenőrök be nem engedése vagy a dokumentumokkal kapcsolatos problémák esetén a tulajdonost nagy bírsággal sújthatják. Ezenkívül az online lakásbérlési platformokon található fiókjait is blokkolják. A kormány a változásokat a turisták biztonságával és a naponta kiadott lakások és házak minőségével magyarázza. Az Ekathimerini szerint 2026-ban az ilyen ellenőrzéseket rendszeressé teszik.
Európa fokozatosan csökkenti az ukránokkal szembeni vendégszeretetét, és egyes országok a hadköteles korú férfiak védelmének korlátozásáról tárgyalnak, de kérdéses, hogy ez összhangban van-e a nemzetközi joggal – jelentette ki kedden Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
O’Flaherty szerint az emberek közötti bármilyen megkülönböztetéshez egyértelmű bizonyítékra van szükség arra vonatkozóan, hogy az nem diszkrimináció. Egy bizonyos korcsoportba tartozó férfiak védelemből való kizárása egyszerre két kategóriát is érint – a nemet és az életkort. „Ez önmagában is egyenlőségi kérdést vet fel. Ez pedig azt jelenti, hogy aki ezt az állítást teszi, annak nagyon meggyőző indokolást kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy ez nem elfogadhatatlan vagy jogellenes diszkrimináció. Ez az indokolás lehetséges” – magyarázta.
Az európai emberi jogi biztos véleménye szerint ilyen indokolás lehet a sorozás és a katonai szolgálat egy olyan országban, amely súlyos agresszió alatt áll. Azonban még ebben az esetben is be kell tartaniuk az államoknak a nemzetközi jogot, amely kivételeket biztosít a kötelező katonai szolgálat alól. A biztos konkrét példát hozott fel – vallási meggyőződés. Szerinte a Jehova Tanúi vallási okokból megtagadhatják a katonai szolgálatot, és a nemzetközi jog jogosnak ismeri el ezt az okot. „Ez nem jelenti azt, hogy elkerülöd a kötelességedet – talán civil szolgálatot teljesítesz. De az esetedet meg kell fontolni” – jegyezte meg.
Az európai tisztviselő hozzátette, hogy egy általános tilalom, amely automatikusan, mérlegelés nélkül kizárna minden bizonyos korú férfit, nagyon problematikus lenne. Ehelyett úgy véli, hogy a helyzet megoldásának kulcsa az, hogy minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni.
O’Flaherty hangsúlyozta, hogy nem tagadja Ukrajna jogát arra, hogy felszólítsa állampolgárait a visszatérésre és az ország agressziótól való megvédésére. Ez, mondta, teljesen jogos egy védekező háborút vívó állam számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha más országok válaszolnak az ilyen felhívásokra, akkor azt a nemzetközi normákkal összhangban kell tenniük. Ez nem automatikus elutasítást jelent, hanem minden egyes panasz megfontolását.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Európa fokozatosan csökkenti az ukránokkal szembeni vendégszeretetét, és egyes országok a hadköteles korú férfiak védelmének korlátozásáról tárgyalnak, de kérdéses, hogy ez összhangban van-e a nemzetközi joggal – jelentette ki kedden Michael O’Fla... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782818700 [modified] => 1782814524 ) [title] => Nem jogszerű, hogy egyes EU-tagországok meg akarják tagadni a védelmet az ukrán hadköteles férfiaktól – európai biztos [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=289397&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 289397 [uk] => 289404 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 289398 [image] => Array ( [id] => 289398 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg [original_lng] => 49194 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/ukran-menekultek-3.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1782808580:3 [_thumbnail_id] => 289398 [_edit_last] => 12 [views_count] => 821 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1016445219001 [_oembed_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => [_oembed_time_d415cf83350aeb68ae68dcd6e4be9dd0] => 1782808552 [_oembed_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] => [_oembed_time_4b84dcf602ee05942efee0c6f45e5b4d] => 1783155611 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 4000 [2] => 41 [3] => 83884 [4] => 17 [5] => 592 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek [4] => Sürgős [5] => Társadalom [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1072 [1] => 4012 [2] => 82890 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => szigorítás [2] => ukrán menekültek ) ) [4] => Array ( [id] => 287165 [content] =>
Lemberg városvezetése új szabályokat vezetne be a bérelhető elektromos rollerek használatára, miután egyre több biztonsági probléma merült fel a városban.
A tervek szerint 16 év alatt nem lehetne kölcsönözni elektromos rollert, a szolgáltatóknak pedig kötelező lenne ellenőrizniük a felhasználók életkorát. A város emellett szigorítaná a közlekedési és biztonsági előírásokat is.
Andrij Szadovij, Lemberg polgármestere szerint az intézkedésekre azért van szükség, mert az elmúlt időszakban több súlyos baleset történt. Az elmúlt három hónapban több mint 100, rollerbalesetben megsérült gyermeket kellett kórházba szállítani.
A július 1-jétől javasolt változtatások között szerepelnek a veszélyesebb területeken bevezetett sebességkorlátozások, ahol legfeljebb 15 km/órával lehetne közlekedni. Emellett minden használó számára kötelezővé tennék a bukósisak viselését.
A város azt is előírná, hogy a bérelhető rollereket csak kijelölt helyeken lehessen leparkolni. A teljes tiltás egyelőre nem lehetséges, ezért a hatóságok a szigorúbb ellenőrzésre és a biztonsági szabályok erősítésére helyezik a hangsúlyt.
Az ukrán kormány az elektromos rollerek és más könnyű, személyi közlekedési eszközök használatának jogi szabályozásán dolgozik – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A bejelentés szerint 2026 első öt hónapjában a rollerekkel és hasonló eszközökkel kapcsolatos közúti balesetek száma 66,8–67 százalékkal nőtt. A balesetekben többen megsérültek, és halálos áldozatok is voltak, köztük gyermekek is.
A kormány szerint a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen, hogy egyértelmű és minden közlekedő számára könnyen érthető szabályrendszer szülessen az elektromos rollerek használatára.
A tervezett szabályozás várhatóan a közlekedési felelősséget, a sebességkorlátozásokat és a használati feltételeket is pontosabban meghatározza majd, mivel a gyorsan terjedő eszközök egyre több konfliktust okoznak a közutakon.
Érdemes megjegyezni, hogy több európai országban már szigorú szabályok vannak érvényben: például Lengyelországban 13 év alatt tilos elektromos rollerrel közlekedni, és a fiatalok számára kötelező a védősisak használata is bizonyos eszközöknél.
Németországban az utóbbi időben jelentős növekedést regisztráltak a hadköteles korú ukrán férfi menekültek számában. A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) adatai szerint jelenleg több mint 1,3 millió ukrajnai menekült tartózkodik az országban, közülük több százezer férfi a 18–63 éves korosztályból.
Az adatok alapján a legutóbbi hónapokban érkezők között már a férfiak aránya kiemelkedően magas. Ez éles kontrasztot mutat a háború kezdeti időszakához képest, amikor főként nők és gyermekek hagyták el Ukrajnát.
A jelentések szerint a változás összefügghet azzal is, hogy bizonyos korosztályok számára ismét könnyebbé vált az ország elhagyása, ami átalakította a migrációs mintákat. A német hatóságok és politikai szereplők emiatt a menekültügyi szabályok felülvizsgálatát is napirendre vették.
Egyes javaslatok szerint a hadköteles korú férfiak esetében szigorúbb elbírálásra térhetnek át, és az Európai Unió is fontolgatja, hogy számukra a jövőben a szokásos menekültügyi eljárás vonatkozzon, ami megnehezítheti a védelem megszerzését.
A kormány a közlekedési szabályokat rendszeresen megszegő sofőrök felelősségének növelését, a változások a szabálysértések rögzítésére szolgáló rendszert is érinteni fogják – jelentette be hétfőn Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy a közlekedésbiztonsági kérdéseket Ihor Klimenko belügyminiszterrel tartott találkozón vitatták meg. A kormány jelenleg egy sor megoldást dolgoz ki, amelyek célja a közúti balesetek számának csökkentése és a közlekedésben részt vevők fegyelmezettségének növelése.
A javasolt változtatások között szerepel: fokozott felelősség a közlekedési szabályok szisztematikus megsértéséért, mindenekelőtt a gyorshajtásért; szigorúbb szankciók bevezetése azokkal a sofőrökkel szemben, akik rendszeresen figyelmen kívül hagyják a megállapított korlátozásokat; az automatikus és manuális szabálysértés-észlelő rendszerek fejlesztése; a személygépkocsik használatának jogszabályi szabályozása.
Szviridenko megjegyezte, hogy a végső döntéseket a társadalom javaslatainak figyelembevételével kell meghozni. „Együtt érzek mindenkivel, aki elvesztette hozzátartozóját és barátját az utakon. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az ilyen tragédiák újbóli bekövetkeztét” – hangsúlyozta Julija Szviridenko.
A közlekedési szabálysértésekért való felelősség szigorításáról szóló vita egy kijevi, a Csokolivszkij körúton történt nagy horderejű közlekedési baleset után erősödött fel. Egy Mercedes-Benz autó egy aluljáróba csapódott. A balesetben négy ember, köztük egy 12 éves fiú meghalt, hárman pedig megsérültek.
A rendőrök szerint a 49 éves sofőrt korábban többször is felelősségre vonták közlekedési szabálysértésekért, 39 szabálysértés elkövetését jegyeztek fel, főként gyorshajtást.
Két törvénytervezetet vettek nyilvántartásba a Legfelső Tanácsban az elektromos robogók és más kisméretű elektromos járművek használatának szabályozására Ukrajnában.
Az 15284. számú, „A kisméretű elektromos járművek használatának sajátosságai Ukrajnában” és a hozzá kapcsolódó 15283. számú, ezen közlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályok megsértése miatti közigazgatási felelősségről szóló törvénytervezetről van szó. Az 15284. számú törvénytervezet a kisméretű elektromos járművek jogi státuszának meghatározását, valamint az utakon és utcákon való használatuk sajátosságainak szabályozását javasolja.
A dokumentumok kezdeményezői Anna Szkorohod, Ljudmila Marcsenko, Heorhij Mazurasu és Mikola Tiscsenko képviselők.
Mindkét dokumentum kidolgozás folyamatában van.
A kisméretű elektromos járművek használatára vonatkozó követelmények megsértése esetén a képviselők az alábbi büntetést javasolják:
Első jogsértés – 1700 hrivnya pénzbírság.
Második jogsértés – 3400 hrivnya pénzbírság és az elektromos jármű elkobzása.
Harmadik jogsértés – 17 000 hrivnya pénzbírság, az elektromos jármű elkobzása és büntetés-végrehajtási munka.
Egyre drasztikusabb szigorításokkal néznek szembe az Európai Unióban menedéket kereső ukrán állampolgárok, miközben egyes tagállamok csökkentik a szociális juttatásokat és a lakhatási támogatásokat. A jogszabályi változások miatt sokan kényszerülhetnek visszatérni Ukrajnába, ahol súlyos létszámhiánnyal küzd a hadsereg.
Az Európai Unió tagállmaiban egyre gyakrabban vizsgálják felül az ukrán háborús menekültek tartózkodási feltételeit és szigorítják a letelepedési szabályokat. Emiatt az ukrán állampolgárok egy része elveszítheti az ideiglenes védelemi státuszát és hazatérésre kényszerülhet – írja a znaj.ua.
Egy interjúban Ukrajna Állami Migrációs Szolgálatának (DMS) vezetője, Natalija Naumenko kifejtette, hogy Írország például megszünteti a menekültek számára biztosított kedvezményes lakhatást, néhány ország csökkenti a szociális juttatásokat, míg egyes tagállamok már nem fogadnak be új védelmi státuszra vonatkozó kérelmeket. Naumenko elmagyarázta, hogy az EU országai egyeztetik döntéseiket annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ukrán menekültek egyik tagállamból egy másikba költöznek a korlátozások bevezetése után. Például ha valaki már ideiglenes védelemben részesült Németországban, Csehország megtagadhatja számára ugyanennek a státusznak az újbóli kiadását.
Elmondása szerint az európai országok így próbálják helyben tartani az ukránokat ott, ahol először menedéket kaptak.
A DMS vezetője arról is beszámolt, hogy nőtt az európai országok részéről érkező megkeresések száma az ukrán menekültek visszaküldésére vonatkozóan. A legtöbb ilyen kérelem Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkezik.
Elsősorban olyan ukrán állampolgárokat érint a visszafogadási eljárás, akik megsértették a bevándorlási jogszabályokat, illegálisan lépték át a határt, vagy elveszítették az EU területére vonatkozó tartózkodási engedélyüket. Álláspontja szerint az EU-s munkaerőpiacnak megvannak a maga korlátai, ezért a tagállamok az ukrán állampolgárok tartózkodási szabályait a jövőben tovább szigoríthatják.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
