A Földtől 6500 fényévnyire lévő Rák-köd egy 1054-ben, a kínai Északi Szung-dinasztia (960–1127) csillagászai által észlelt szupernóva-robbanás maradványa. Ez a modern csillagászok által azonosított első szupernóva-maradvány, amelynek történelme egyértelműen végigkövethető.
Az objektum egyike azon kevés energiaforrásoknak, melyeket minden energiasávban mértek: rádió-, infravörös, optikai, ultraibolya-, röntgen- és gammasugárzásban is.
A felfedezés a kínai LHAASO (Large High Altitude Air Shower Observatory) obszervatóriumban, az ország vezető tudományos és technológiai infrastrukturális létesítményében, a délnyugati Szecsuán tartományban lévő Taocsengben végzett megfigyeléseken alapul.
A fényességet célzó mérések egy szélsőségesen nagy energiájú részecskegyorsító jelenlétére utalnak a Rák-köd magrégiójában. Mérete a Naprendszer nagyjából egytizedének felel meg.
A gyorsító 20 ezerszer nagyobb mértékben képes energizálni az elektronokat, mint a Föld legnagyobb, ember alkotta részecskegyorsítója. Ezzel eléri a klasszikus elektrodinamika és az ideális magnetohidrodinamika elméleti határait – mondta Cao Csen, az LHAASO vezető kutatója.
A Kínai Tudományos Akadémia Nagyenergiájú Fizikai Intézete vezetésével készült tanulmányt a Science című tudományos lapban mutatták be.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Ugyan az emberi ésszel felfoghatatlan méretű univerzumban nagyjából másodpercenként elpusztul egy csillag, az viszonylag ritka, hogy ezt a folyamatot akár csak részletében követni tudnánk, éppen ezért rendkívül különleges az a Hubble-űrtávcső által rögzített, csütörtökön közölt felvétel, melyen egy galaxis egyik csillagának haláltusája látható. Az űrtávcső egy éven át figyelte a szupernóvát, ami ötmilliárd Nap fényével égett, és galaxisának összes csillagát túlragyogta, mielőtt elhalványult volna – írja az Engadget.
Az SN2018gv néven ismert szupernóvát először 2018 elején észlelték a Földtől nagyjából 70 millió fényévnyire található NGC 2525 galaxisban. Az SN2018gv egy Ia típusú szupernóva, vagyis egy szoros kettős vagy többes rendszerekben lévő fehér törpe végső robbanása, melyben az egyik csillag a társcsillagától szívja el annak alkotóelemeit. Amikor elegendő anyagot – egészen pontosan a Nap tömegének 1,44-szeresét – szívott el, beindul a szénfúzió, ami teljesen szétszakítja a csillagot. Annak ellenére, hogy a folyamatban viszonylag alacsony tömegű csillagok vesznek részt, ezek a legfényesebb szupernóvák, a maximális fényességük pedig állandó, így a kutatók elég precízen meg tudják állapítani, hogy mekkora fénnyel ragyognak.
Éppen emiatt a távolságok mérésére is alkalmasak, a NASA kutatói pedig pontosan ehhez használták az SN2018gv-t, egy olyan program keretében, amely az univerzum tágulásának mértékét hivatott megállapítani. A NASA által most közzétett time-lapse videón a szupernóva először egy ragyogó csillagként jelenik meg a galaxis szélén, és túlragyog minden más csillagot, mielőtt elhalványulna.
A Hubble néhány másodpercbe belesűrített felvételein jól látszik, hogy a szupernóva olyan gyorsan halványult el, ahogy kigyúlt, ami persze nem is meglepő. Ahogy azt a NASA is megjegyzi, amikor egy csillag napok alatt ad ki magából annyi energiát, ami a Napnak évmilliárdokba telik, sejteni lehet, hogy nem sokáig marad látható.
