Közel két éve annak, hogy a munkácsi önkormányzat végrehajtó bizottsága eltávolíttatta a Turul-szobrot a vár bástyájáról, a helyére pedig az ukrán címert helyeztette ki. A madár sorsa azóta is ismeretlen, sajtóhírek szerint a vár egyik termében őrzik letakarva. Ezek a felvételek 16 évvel ezelőtt, 2008-ban Munkácson, a Turul-emlékmű avatásán készültek. A szobor az akkori városvezetésnek a kezdeményezésére került vissza eredeti helyére, a közös történelmi múlt és a nemzetiségek békés egymás mellett élésének jegyében. 2022 októberében azonban a városi tanács végrehajtó bizottsága egy légiriadó alkalmával, – amikor egyébként tilos lenne bármiféle munkavégzés – gyorsan eltávolíttatta azt az obeliszkről. A helyi magyarok értetlenül álltak a történtek előtt, hiszen keleten háború zajlik, a magyarok pedig kiveszik a részüket a menekültek ellátásából. Pár nappal később már fel is került a Turul helyére egy 500 kg-os ukrán címer, amit ünnepélyes keretek között pravoszláv papok, katonák és politikusok jelenlétében avattak fel. A magyar felirattal ellátott táblát is leszedték a helyéről, ahova ukrán tábla került az ukrán függetlenség tiszteletére. A rendezvényen felszólalt Andrij Baloga polgármester is, aki beszédében a magyaroknak üzent. A rendezvényen többek közt Petro Dobromilyszkij kormányzóhelyettes, Valerjij Szamardak csapi polgármester és Andrij Seketa, a Megyei Tanács helyettese is jelen volt. A háromágú szigonyt arra az oszlopra csavarozták fel, melyen korábban a Turul madár állt. A magyar emlékművet pedig akkor egy múzeumba akarták elhelyezni. A turul-szobor holléte jelenleg ismeretlen, ugyanis Munkács vezetése azóta sem nyitotta meg az említett tárlatot. Egyes pletykák szerint a vár egyik termében őrzik letakarva, szabadulni pedig egyelőre nem tud, mint, ahogyan az egykori 1848-49-es ide bebörtönzött szabadságharcosok sem tudtak. A Munkács egyik jelképének számító, 1896-ban állított szobrot először 1924-ben, a csehszlovák megszállás idején bontották le, később pedig a szovjet érában olvasztották be azt. Az emlékmű pedig sajnos a független, Európába törekvő Ukrajnában sem volt hosszú életű.
Ukrajnában számos magyar vonatkozású szobor található Kijevtől egészen Ungvárig: az egyik legszebb emlékmű azonban a Tiszaújlaki turul, mely az 1703-ban itt zajló Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának állít emléket. A kárpátaljai magyarság minden évben megemlékezést tart a szobornál, mely számukra ma is a szabadság szeretetét jelképezi. Az emlékmű történetét kollégánk, K. Debreceni Mihály foglalta össze.
Csendes koszorúzással emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség július 16-án a tiszaújlaki Turul-emlékműnél.
A kárpátaljai magyarság a koronavírus-járvány kitöréséig minden évben nagyszabású rendezvény keretében méltatta a Rákóczi-szabadságharc 1703. július 14-én lezajlott első kuruc győzelemmel végződött ütközetét, mely komoly szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc mozgalmának kiteljesedésében. Bár a pandémia azóta elmúlt, egy sokkal rosszabb jelenre ébredtünk egy reggel, mely sok tízmillió ember életét változtatta meg. Az emlékezés a békés, boldog időkben is nagyon fontos, egy háborúban pedig különösképpen releváns.
A hagyományokhoz hűen megkoszorúzták Esze Tamás kuruc brigadéros emléktábláját a Tiszaújlak központjában álló egykori Sóház épületénél. A helyszínen Bencze Rudolf, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke röviden felidézte a Rákóczi-szabadságharc helyi vonatkozású történéseit, szót ejtve arról az 52 tiszaújlaki lakosról, akik csatlakozva a mozgalomhoz, szintén részt vettek a Habsburg abszolutizmus ellen vívott első jelentős csatában. Az ő emléküket őrzi az Esze Tamás emléktáblája alatt elhelyezett márványtábla.
A résztvevők ezután a Tisza partjánál – a 320 éve zajlott csata helyszínén – gyülekeztek. Az itt található dombtetőn nyúlik a magasba az az obeliszk, melynek tetején áll szárnyait széttárva a szabadságot jelképező turulmadár. Az első turulmadaras emlékoszlopot 1903-ban emelték, azt azonban a szovjet hatóságok lerombolták. A kárpátaljai magyarok 1989-ben visszaállították a Turul-emlékművet és újraavatták a szobrot.
A koszorúzás előtt a jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek az orosz‒ukrán háború áldozataira.
A rendezvényen Schreiner Sándor tárogatóművész Rákóczi-kori dallamokat adott elő, valamint a benei fiatalokból álló csoport verses-énekes összeállítással tette meghitté azt.
Az emlékezés és a tisztelet koszorúinak elhelyezését követően a sajtónak Barta József, a KMKSZ alelnöke nyilatkozott. „Ez volt a nyolc évig tartó szabadságharc első győztes ütközete, amelyben vállvetve és hősiesen küzdöttek együtt magyarok és ruszinok. Erre a hősies küzdelemre sajnos ma is szükség van. Az orosz agresszió miatt a keleti és déli fronton kárpátaljai magyarok százai és több ezer kárpátaljai ukrán és ruszin vív véres küzdelmet, háborút Ukrajna szuverenitásáért, területi integritásáért. Nagyon bonyolult és nehéz időket élünk. A jelen viharait és megpróbáltatásait, kihívásait csak igen erős gyökérzettel lehet túlélni és átvészelni. Ezért kell emlékeznünk! Ezért kell a múltba gyökereznünk, hogy erős gyökérzettel rendelkezzünk, és ebből levonni a tanulságokat és erőt meríteni” – hangsúlyozta Barta József, hozzátéve: „Csak a hitben erős, odaadó, kitartó, áldozatvállaló és kellő bátorsággal és bölcsességgel rendelkezők biztosíthatják Kárpátalján a közösségnek a megmaradását. Ez egyre nehezebb lesz, mert létszámunkban megcsappantunk, erőnkben és minőségünkben meggyengültünk, de azért még vagyunk, és ha össze- és kitartunk, küzdünk és dolgozunk, akkor meg is fogunk maradni!”
A KMKSZ alelnöke arra is emlékeztetett, hogy a turulmadár a magyarok számára a szabadság szimbóluma, ezért aki ilyen emlékművet rombol, az a szabadság ellen lép fel.
Tavaly ősszel eltávolították a munkácsi várban lévő turulmadarat ábrázoló szobrot, és azt ukrán állami címerre cserélték. Most Pákh Imre, akinek a turulszobor felállítása köszönhető, pert indított a Munkácsi Városi Tanács ellen.
Tavaly októberben a munkácsi képviselő-testület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szerelje le a munkácsi várban lévő, turulmadarat ábrázoló szobrot, és cserélje le az ukrán állami címerre, a trizubra. Végül megtörtént az eltávolítás, és úgy tudni, a szobor eközben súlyosan megsérült – írja az Index.
Egyes információk szerint Pákh Imre magyar–amerikai üzletember – akinek a turulszobor felállítása köszönhető – beperelte az illetékeseket, amiért azoj elrendelték a szobor törvénytelen és barbár ledöntését. Pákh Imre egy olyan jogászt bízott meg az üggyel, aki az ukrán ügyvédi kamara tagja. Azt egyelőre még nem tudni, hogy a munkácsi városi bíróság mikorra tűzi ki a tárgyalást. A per tárgya: Pákh Imre szerzői jogainak megsértése. Pákh Imre azt tervezi, hogy Ukrajna után Amerikában is pert indít a szobor ledöntése miatt.
