Az Európai Unió hétfőn jelentett be szankciókat az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős magas rangú kínai hivatalnokokkal szemben, melyre válaszul Peking még aznap este tíz uniós tisztségviselőt és négy intézményt sújtott szankciókkal.
A Hszincsiang régióval kapcsolatos emberi jogi kérdések már egy ideje foglalkoztatják a világsajtót. A kínai vezetés kezdetben tagadta, hogy egyáltalán léteznek az ujgur kisebbség politikai átnevelésére szolgáló táborok, majd elismerték létezésüket, de szakképzési intézményként hivatkoznak rájuk.
Az ügy további fejleményeként a nemzetközi diplomáciában szokásos módon kedden a kínai külügyminisztérium bekérette az Európai Unió pekingi nagykövetét, hogy hivatalos panaszt tegyen az északnyugat-kínai Hszincsiangban kifogásolt emberi jogi kérdések kapcsán kivetett brüsszeli szankciók miatt.
Csin Kang kínai külügyminiszter-helyettes pedig közleményében felszólította az Európai Uniót, hogy “ismerje el hibái súlyosságát és orvosolja őket” – megismételve a külügyminisztérium hétfői állásfoglalását, amelyet a brüsszeli szankciókra válaszul kivetett szankciók kihirdetésekor tettek közzé.
Joseph Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezte Peking válaszintézkedéseit és elmondta: Brüsszel azt szeretné, ha Kína felhagyna konfrontatív politikájával és elkötelezné magát az emberi jogokról folytatott párbeszéd mellett.
Az ügynek viszont most újabb árnyalatot adott az, hogy a nyugat-európai és amerikai ruha- és sportszergyártó cégek elkezdtek közleményeket megjeleníteni online platformjaikon, melyekben hangsúlyozzák, hogy aggódnak a Hszincsiang régióban felmerült kényszermunka-vádak miatt és ők nem használnak fel abból a kínai régióból származó alapanyagokat.
Hasonló tartalmú közleményekkel jelentkezett az utóbbi napokban a svéd H&M, az amerikai Nike, a német Adidas és a kínai Global Times szerint a többek között a Zara márkát birtokló spanyol Inditex is – bár utóbbi cég gyorsan el is távolította honlapjáról a vonatkozó bejegyzést.
A közlemények azonban a jelek szerint felháborították a kínai fogyasztókat és a Weibo-n, a Twitter kínai megfelelőjén a világmárkák elleni „hadjárat” az egyik legfelkapottabb témává vált Kínában. Azon túl, hogy a sértődött kínai felhasználók az érintett vállalatok termékeinek bojkottjára szólítottak fel és sokan jelezték, hogy ezentúl inkább a hazai gyártók termékeit fogják vásárolni, az eseményeknek már konkrét hatásai is voltak: az egyik legismertebb kínai színész, Wang Yibo megszüntette szerződését a Nike-val, a H&M termékeit pedig eltávolították az egyik online platformról.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Az Alibaba kínai óriáscég olyan arcfelismerő technológiával rendelkezik, amely képes felismerni az ujgur kisebbség tagjait – írja a Kitekintő az IPVM jelentése alapján.
Az amerikai IPVM a szerdán közzétett jelentésben azt állította, hogy az Alibaba Cloud Shield szolgáltatásában – amely eredetileg arra szolgál, hogy a weblap-tulajdonosok moderálni tudjanak bizonyos nemkívánatos tartalmakat – megjelent egy, az ujgurok azonosítására alkalmas szoftver.
Következésképpen: ha például egy ujgur streamel egy videót egy olyan weboldalon, amely regisztrálva van a Cloud Shielden, a szoftver észleli, hogy a felhasználó ujgur és – felülvizsgálatra vagy eltávolításra – megjelölheti a videót.
Maga az Alibaba azt mondta, hogy „megdöbbentette”, amikor az egyik fejlesztő egység előállt a szoftverrel, amely felismeri az etnikai hovatartozást. A cég állítása szerint ezt a funkciót soha nem szánták publikus használatra, csak tesztüzemben alkalmazták. (Mindazonáltal érdekes módon az ujgurokról szóló részt nem sokkal a jelentés közzététele előtt eltávolították a technológia leírásából.)
A Hszincsiangban élő ujgurok helyzetéről már számos cikkben írtunk. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a kínai tartományban akár az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban, vagy a földeken dolgoztat. Emellett a kiterjedt megfigyeléshez arcfelismerő és adatelemző technológiákat használnak.
A kínai vezetés mindig is tagadta az átnevelő központokkal és az ujgurok elnyomásával kapcsolatos vádakat. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.
