A svájci kormány úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem szünteti meg a háború miatt Ukrajnát elhagyó ukránok ideiglenes védelmi státuszát – számolt be a svájci Szövetségi Tanács, tájékoztatott az Ukrinform.
„Várhatóan az ukrajnai helyzet belátható időn belül nem fog változni. Ezért a Szövetségi Tanács szeptember 4-i ülésén úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem törli el az ukrán menekültek S-védelmi státuszát, és addig folytatja az ezen csoport tagjainak támogatását célzó intézkedéseket”, – áll a közleményben.
Mint megjegyezték, ez a döntés nem csak az ukrán menekültek, hanem a kantonok, a közösségek és a munkaadók számára is világossá teszi a következő 18 hónapot.
„Tekintettel Svájc schengeni övezeti tagságára, a Szövetségi Tanács létfontosságúnak tartja az EU-val való szoros együttműködést, amely június 13-án úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét” – áll a közleményben.
Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban a Svájci Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy 2022. március 12-től S-védelmi státuszt biztosít az ukrán menekülteknek. Ez mindaddig biztosítva lesz, amíg az emberek komoly veszélyben vannak. Svájcban az augusztusi adatok szerint körülbelül 66 ezer ukránnak van S-védelmi státusza.
[type] => post [excerpt] => A svájci kormány úgy döntött, hogy 2026. március 4-ig nem szünteti meg a háború miatt Ukrajnát elhagyó ukránok ideiglenes védelmi státuszát – számolt be a svájci Szövetségi Tanács. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1725646140 [modified] => 1725623904 ) [title] => Svájc 2026 márciusáig meghosszabbította az ukrán menekültek védelmi státuszát [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=213652&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 213652 [uk] => 213518 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 213519 [image] => Array ( [id] => 213519 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png [original_lng] => 902859 [original_w] => 1200 [original_h] => 670 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-300x168.png [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-768x429.png [width] => 768 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk-1024x572.png [width] => 1024 [height] => 572 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/189216-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1725613107:5 [_thumbnail_id] => 213519 [_edit_last] => 5 [views_count] => 352 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_75d11119bc9e4158c821b6d549ee83fb] =>
Az átmeneti védelemben részesülő ukrán gyerekeknek Csehországban iskolába kell járniuk abban az esetben is, ha Ukrajnában online tanulnak. A szabályok megsértéséért a szülők pénzbírságot kaphatnak, olvasható a cseh belügyminisztérium Naši Ukrajinci ukrán menekültekkel foglalkozó oldalán.
A tanév közeledtével a Csehország Belügyminisztériuma emlékezteti az ukrán menekülteket, hogy az átmeneti védelemben részesülő gyerekeknek kötelező tanulniuk és iskolába járniuk.
A tankötelezettség Csehországban egy év óvodai nevelést és 9 év általános iskolát jelent.
„Ha a gyermek szülei vagy törvényes képviselői nem teljesítik kötelezettségüket, pénzbírsággal, szociális felügyelet alá vonással, esetenként akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatóak” – figyelmeztet a minisztérium.
Azoknak a menekülteknek, akiknek nem sikerült iskolában vagy óvodában elhelyezkedniük, írásos igazolást kell bemutatniuk az elutasításról.
Az iskolába, óvodába való beiratkozásról is most érdemes gondoskodni, ha még nem tették meg. „Jelentkezzenek a legközelebbi óvodába, a lakóhely szerinti iskoládba – de ne korlátozódjanak ezekre, próbáldkozzanak már kerületekben is. Ha nem tud helyet találni, forduljon segítségéért az önkormányzat oktatási osztályához (odboru školstva) vagy a lakóhelye szerinti városrész adminisztrációjához” – tanácsolja a Belügyminisztérium.
Az intézmény felhívja a figyelmet arra, hogy az ukrán iskolában folyó táv- vagy online oktatás nem helyettesíti a kötelező iskolai oktatást Csehországban.
A cseh oktatási minisztérium honlapján közzétették az ukránoknak szóló információkat a gyermekek óvodai és iskolai beíratásának szabályairól.
A legjobb, ha a lakóhelye szerinti óvodát keresi fel. A lakóhelyhez tartozó óvodáról az érintett önkormányzati intézmény vagy városrész Oktatási Osztályán tájékozódhat.
Óvodába való beiratkozás
Az óvodába való beiratkozáshoz egy kitöltött kérdőívet kell leadni, amelyet az intézményben vagy annak honlapján lehet beszerezni. Be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, orvosi igazolást a kötelező védőoltásról, valamint a törvényes képviselő személyi igazolványát. A kérvény több intézményhez is benyújtható.
Ha a gyermek betöltötte a tanköteles kort (ez 6-15 éves), az állam kijelöli azt az iskolát, ahová járnia kell. Ehhez fel kell vennie a kapcsolatot az illetékes adminisztrációval. Ezután a szülők írásban kérik az iskolát a tanuló felvételére. A kijelölt iskolának el kell fogadnia, ha van szabad hely.
Ha nincs hely, a probléma csak a különböző szintű osztályok szintjén oldódik meg, amelyek szabad helyet keresnek. A szülők önállóan is kereshetnek iskolát.
Litvánia 2026-ig tervezi meghosszabbítani az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes tartózkodási engedélyét. A hírt az LRT kiadvány közölte.
A litván belügyminisztérium projektje szerint az ideiglenes védelem idejét 2026. március 4-ig meghosszabbítják. Jelenleg ez 2025 márciusáig érvényes.
A Migrációs Osztály szerint naponta 30-40 új ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelmet regisztrálnak.
Jelenleg több mint 44 300 ember rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel Litvániában az ideiglenes védelmi rendszer keretében.
Agne Bilotaite belügyminiszter megjegyezte, hogy a határidő meghosszabbítása csökkenti az ukránok és a migrációs osztály dolgozóinak adminisztratív terheit, valamint megkönnyíti a 2025 márciusa előtti kérelmek áramlásának kezelését.
Norvégia kormánya 1500 euró kifizetésével ösztönzi a hazatérését azoknak az ukránoknak, akik beleegyeztek a hazautazásba.
Norvégiában július 15-én léptek hatályba az ukrán menekültek nyilvántartására vonatkozó frissített szabályok. Erről a Visit Ukraine számolt be.
2024-ben a Norvégiában élő ukrán bevándorlók havi 520 eurót kaphatnak, ehhez pedig menekülteket befogadó központokban kell lakniuk, és be kell jelentkezniük az Országos Nyilvántartó Központba.
Az ország kormánya ugyanakkor 1500 euró kifizetésével ösztönzi a hazatérést a visszatérés mellett döntőknek.
Az ideiglenes védelem nélküli ukránok szeptembertől csak tartózkodási engedély megszerzése után dolgozhatnak Litvániában – számolt be az LRT, közölte a Jevropejszka Pravda.
Miután Agne Bilotaite belügyminiszter aláírta a rendeletet, szeptember 1-jén lejár az Ukrajnába visszatérni nem tudó külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos kedvezmények egy része.
Eddig mentesültek a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól azok a külföldiek, akik nem tudtak visszatérni Ukrajnába, és nem voltak jogosultak az ideiglenes védelemre, amennyiben megfeleltek az alábbi feltételeknek:
a vízummentességet igénybe vevő vagy érvényes schengeni vízummal rendelkező külföldiek;
külföldiek, akik előre nem látható körülmények miatt kiállított nemzeti vízummal rendelkeznek;
azok a külföldiek, akik munkavégzés, magasan képzett munkavégzés vagy humanitárius okokból tartózkodási engedélyt kértek.
Szeptember 1-jével ez a kedvezményes időszak minden esetben lejár, kivéve a magasan képzett munkavállalókat.
Ez azt jelenti, hogy az a külföldi, aki nem jogosult ideiglenes védelemre, de a harci cselekmények miatt nem tud visszatérni Ukrajnába, és aki munkavégzés miatt vagy humanitárius okokból ideiglenes tartózkodási engedélyt kért, a munkavállalás joga az engedély megszerzésének napjától, nem pedig a kérelem benyújtásának időpontjától.
Ezek a változások semmilyen hatással nem lesznek a Litvániában tartózkodó ukrán menekültekre, akik az Európai Unió által bevezetett ideiglenes védelmi mechanizmus előnyeit élvezik.
A Migrációs Minisztérium elektronikus tartózkodási engedélyt ad ki számukra.
Az újonnan érkezett menekültek a korábbiakhoz hasonlóan azonnal munkába állhatnak, amint a Migrációs Osztályon az ideiglenes védelem alapján ideiglenes tartózkodási engedélyt kérnek.
A litván kormány csaknem 9 millió eurót különített el az ukrán menekültek megsegítésére. Az összeget gyermekellátásra, iskolások szociális segélyére, fűtési, víz- és lakhatási költségek részleges fedezésére fordítják. A hírt az LRT kiadvány közölte.
Mint a kiadvány írja, Litvánia Minisztertanácsa 8,7 millió eurót különített el a Szociális Védelmi és Munkaügyi Minisztériumnak az ukránok megsegítésére, az egészségügyi minisztériumnak pedig csaknem 10 ezer eurót.
Meg kell jegyezni, hogy a Szociális Védelmi és Munkaügyi Minisztérium jelentése szerint Litvánia több mint 114 millió eurót különített el az állami költségvetésből a litvániai ukránok megsegítésére. 2022-ben Litvánia 34,5 millió eurót költött ilyen jellegű támogatásra.
Kijev és Varsó 2024-ben kötött kétoldalú biztonsági megállapodást egymással, ennek az első valódi lépései pedig már láthatóak is. Lengyelország az országba menekült ukrán férfiakból hozna létre és képezne ki egy hadseregdandárt – írja a Kyiv Independent.
A két, szomszédos ország megállapodása értelmében Varsó hamarosan megkezdi a toborzást az alakulatba. A cél az, hogy minél több külföldre menekült ukrán férfit tudjanak a hadrendbe állítani, ez pedig jelentős segítséget jelentene a létszámhiánnyal küzdő ukránok számára. Az Ukrán Légió más külföldön élő ukránokat is vár. Az nem teljesen világos, hogy pontosan hogyan tudnának csatlakozni az emberek a dandárhoz.
Kijev komoly emberhiánnyal néz szembe a fronton, emiatt 2024-ben át kellett írniuk a mozgósítási törvényeket is.
Közben Ukrajna keleti részén az oroszok folyamatosan tolják nyugat felé a frontvonalakat és egyelőre nem úgy tűnik, hogy az ukránok képesek lennének megállítani az előrenyomulást. A kijevi politikai vezetők felvetették azt is, hogy a külföldre menekült ukrán férfiakat visszatoloncolják az európai országok, ezzel pedig jelentősen javulna a bevethető emberállomány.
A háború kezdetén még több százezer ukrán jelezte a szándékát, hogy csatlakozni kíván a védelmi erőkhöz, de az újoncok létszáma két évvel később jelentősen megcsappant. A kimerült csapatok pótlására azt találták ki, hogy igyekeznek elérni azt a körülbelül 650 ezer katonaképes korú férfit, akik a konfliktus kezdete óta elhagyták az országot. A visszatoloncolás kérdése komoly aggályokat keltett a nyugati hatalmak vezetőiben, ezért inkább toborzással próbálkoznak. Az elmondások szerint a hadiállapot értelmében a 18 és 60 év közötti férfiak csatlakozhatnak, akik a szolgálatot követően visszatérhetnek a családjukhoz Ukrajnán kívülre. Hozzátették, hogy a magas színvonalú kiképzést is biztosítják.
A hírek szerint máris százak jelezték érdeklődésüket az ukrán légió irányába.
Varsó közölte, hogy hamarosan tájékoztató kampányt indítanak a csatlakozásról, remélve, hogy ezzel jelentős méretűre növelhetik a dandárt.
2024 júliusáig több mint 1,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát a háború miatt Ukrajnában, amiért az ország kormánya 2,8 milliárd hrivnya kártérítést fizetett – számolt be az RBC a reintegrációs minisztérium közleménye alapján.
A belső menekültek számára 2000, a gyermekek és fogyatékkal élők számára 3000 hrivnya jár, ami nagyjából 17 és 26 ezer forintnak feleltethető meg. A kártérítéseket a menekülők személyes számlájára utalják ki, ám sokan közülük a júliusi kifizetési időszakban nem kapták meg a támogatást.
Március 1-től a kifizetéseket automatikusan meghosszabbították azok számára, akik elvesztették munkaképességüket, például a nyugdíjasok és az 1., illetve 2. csoportba tartozó fogyatékkal élők, beteg gyerekek és árvák számára.
Egyre kevesebb Csehországban élő ukrán menekült tervezi hazatérését a háború befejezése után. Míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka szándékozott visszatérni rendeződött körülmények esetén, 2023-ra ez az arány már csak 50 százalékra csökkent – számolt be az Index az Infostart nyomán.
A prágai Károly Egyetem szakemberei által készített felmérés szerint 2023-ban a Csehországba menekült ukránok tizenöt százaléka térne vissza biztosan a hazájába, amint azt a körülmények lehetővé tennék, míg 35 százalékuk azt válaszolta, hogy inkább hazamenne, mint nem.
Lakosságarányosan Csehországban a legmagasabb az ukrán menekültek száma Európában, jelenleg csaknem 365 ezer ukrán menekült él az országban.
Az érintettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot, és vissza kellene térniük Ukrajnába.
