Az ukrán menekültek támogatására új központokat nyitnak Németországban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Olaf Scholz német kancellár megállapodása alapján. A müncheni biztonsági konferencián aláírt egyezmény értelmében létrejövő „egységközpontok” célja, hogy segítsék az ukránokat a munkakeresésben és a hazatérésben, valamint különböző szolgáltatásokat nyújtsanak számukra – tudósított az Ukrajinszka Pravda.
A német belügyminisztérium tájékoztatása szerint az „egységközpontok” fontos szerepet töltenek majd be az ukrán menekültek támogatásában. Nancy Faeser belügyminiszter bejelentette, hogy az első ilyen központ hamarosan megnyílik Berlinben. A központok foglalkoztatási tanácsadással, nyelvtanfolyamokkal és oktatási programokkal is szolgálnak majd az ukrán menekültek számára.
A minisztérium adatai szerint több mint 1,25 millió ukrán menekült érkezett Németországba az orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta. A menekültek között jelentős számban vannak gyermekek és nők: több mint 360 ezren 18 év alattiak, a felnőtt menekültek több mint 60 százaléka pedig nő.
A müncheni biztonsági konferencián Volodimir Zelenszkij és Olaf Scholz megbeszélést folytatott emellett a tartós béke eléréséhez szükséges lépésekről, a biztonsági garanciákról és Európa szerepéről egy esetleges békefenntartási folyamatban. Az ukrán elnök hangsúlyozta: „Bármilyen megállapodás is lesz, az nem hagyhatja figyelmen kívül az európai érdekeket.”
Az ukrán elnök a konferencián találkozott Armin Pappergerrel, a német Rheinmetall AG vezérigazgatójával is. A megbeszélésen az együttműködés bővítéséről tárgyaltak, különös tekintettel a hadiipari együttműködésre. Zelenszkij kijelentette: „Már vannak sikeres együttműködések a közös eszközjavítás és a gyártás lokalizálása terén, és Ukrajna készen áll a bővítésre: lőszerek, páncélozott járművek, légvédelmi rendszerek. Minél több ilyen van, annál biztonságosabb lesz végül Európa.”
2024 júniusában több mint 10 ezer ukrán menekült fordult segítségért Szlovákiában, míg júliusra ez a szám már 3440 főre csökkent.
Szlovákiában csökkentik az ukrán menekültek állami támogatását 2025. március 1-jétől. Erről pénteken, november 29-én számolt be a Spectator című lap.
A változások értelmében a menekültek csak 60 napig tartózkodhatnak a központokban (a jelenlegi 120 nap helyett). Ezen kívül a szállásra vonatkozó támogatás is csak a bevándorlás utáni első 60 napra lesz biztosítva.
A módosítások nem érintik a 65 év feletti nyugdíjasokat, az ötévesnél fiatalabb gyermekeket és gyámjaikat.
A szlovák belügyminiszter-helyettes, Peter Krauspe elmagyarázta, hogy a legtöbb ukrán menekült két hónapon belül munkát és lakhatást talál, és ezek a változások lehetővé teszik az állam számára, hogy akár 2 millió eurót is megtakarítson.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Bulgária kormánya az év végéig meghosszabbította a háború elől ideiglenes védelemben részesült ukránok elhelyezésére nyújtott állami támogatást.
Erről a The Sofia Globe számolt be. Az erről szóló döntés a kormány július 31-i ülésén született. Meg kell jegyezni, hogy ezt a segélyprogramot, amely állami segélyeket biztosít a szállásokhoz, először 2022-ben vezette be bolgár kormány, válaszul az Ukrajna elleni orosz támadásra.
A jelenlegi program 2024. július 31-én véget ért. Bulgária 181 868 ukránt regisztrált az EU ideiglenes védelmi rendszerében. Jelenleg 55 302 ember tartózkodik az országban, és 6 081 embert telepítenek be az állami rendszer keretében.
A svéd kormány aktívan dolgozik azokon az új szabályokon, amelyek szerint az ukrán menekülteknek ne kelljen nélkülözniük napi 71 svéd korona támogatás fejében (258,5 UAH), számolt be Swedinfo.
„Az ukránok svédországi tartózkodásával kapcsolatos minden kérdéssel foglalkozni fogunk” – biztosított Maria Malmer Stenergard migrációs miniszter.
A svéd kormány bírálta azt a javaslatot, miszerint az ukrán menekültek november 1-jétől hivatalosan is regisztrálhatnak az országban.
A kormány terve szerint azok, akik Ukrajnából ideiglenesen Svédországba költöztek, és legalább 12 hónapig az országban tartózkodtak, TAJ-számot kapjanak. Így bankigazolványhoz és teljes körű egészségügyi ellátáshoz juthatnak majd. Emellett napi 308 koronás juttatásra lesznek jogosultak.
De hibák is akadtak a kormány szándékában, ami nem elégítette ki az ukrán menekülteket és képviselőiket. Hiszen az ukránoknak nem lesz joguk lakhatási kompenzációra. Most a migrációs miniszter azt mondja, garantálni tudja, hogy a közeljövőben megoldódik az ügy.
„Minden olyan kérdéssel foglalkozni fogunk, ami az ukránok svédországi lakhatásával kapcsolatos. Jogot kapnak az összes nekik járó kompenzációhoz” – mondta Maria Malmer Stenergaard.
Ugyanakkor kritika érte a kormányt azért, amiért kizárja az ukránokat egyes juttatásokból, például a gyermekért járó, a lakhatási és a rokkantsági támogatásból.
„Most egy egységes politikát alakítunk ki, ami azt jelenti, hogy minden menekült, függetlenül az érkezési országtól, fokozatosan jogosulttá válik különböző társadalombiztosítási juttatásokra. Ezt szeretnénk bevezetni a menekültek minden csoportja számára” – fogalmazott a miniszter.
Az ukránok ideiglenes védelmet kaptak Európában a tömeges migrációról szóló EU-s irányelv keretein belül. Jelenleg az 2025. március 4-én jár le, de a svéd kormány úgy véli, hogy 2026 márciusáig meghosszabbítják.
„Ezért minden ukrán menekült fokozatosan három éves vagy annál hosszabb svédországi tartózkodást kap. Ezután joguk lesz minden támogatáshoz. Ez javítani fogja a svédországi ukránok életkörülményeit” – biztosított Maria Malmer Stenergard.
A lengyelországi ukrán menekültek aggódnak a támogatás esetleges megszűnése miatt, a támogatási program 2024. június 30-án lejár – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a tokfm.pl lengyel weboldalra hivatkozva.
A jelentés szerint a Lengyelországban tartózkodó ukrán menekülteket aggasztja az az információ, hogy az ország csak június 30-ig hosszabbította meg az ideiglenes védelmet. A kiszolgáltatott menekültek és azok, akiknek nincs hova visszatérniük Ukrajnába, attól tartanak, hogy az utcára kerülnek.
Ukránok sorakoznak a lublini integrációs központban, és azt kérdezik, mi lesz ezután. „Félve tekintenek június 30-ra, és azon tűnődnek, hogy továbbra is Lengyelországban maradhatnak-e, és számíthatnak-e a támogatásra” – mondta el Anna Dombrowska, a Homo Faber egyesület munkatársa, az Ukrajnát segítő Szociális Bizottság létrehozásának egyik kezdeményezője.
A 2022 márciusában elfogadott különleges törvény lehetővé tette a lengyelországi ukránok számára az oktatási rendszerhez, az egészségügyi ellátáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzáférést. Az ukránoknak joguk van kiskorú gyermekenként 800 plusz (7 700 hrivnya) vagy az újszülött gyermekenként 12 000 zloty (115 400 hrivnya) havi juttatáshoz.
A kollektív központokban tartózkodó ukrán menekülteknek 2023. március 1-től napi 40 vagy 60 zlotyt (385 vagy 577 hrivnya) kell fizetniük a szállásukért, a tartózkodás hosszától függően. De kivételt tettek az idősek, a terhes nők, a gyermekek és a fogyatékkal élők és azok számára is, akik nehéz élethelyzetben vannak.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Az ENSZ humanitárius és menekültügyi segélyszervezetei 3,9 milliárd dollárnyi felajánlást kértek februárban az Ukrajnában élő, valamint az országból a háború miatt elmenekülő több millió ukrán megsegítésére, azonban ennek még csak kevesebb mint 30 százaléka áll rendelkezésre – közölte Denise Brown, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora kedden.
Brown egy kijevi, online konferencia során elmondta, hogy 17 millió ukránnak van szüksége segélyre, azonban az igényelt humanitárius támogatásnak még csak kevesebb, mint 30 százaléka finanszírozott. Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora szerint a háború megindulása utáni második télre való felkészülés egyre komolyabb problémát jelent az országnak, mivel sok lakóépület semmisült meg és több ezer ember vált hajléktalanná a Nova Kahovka-i gátszakadás következtében.
Az ENSZ humanitárius és menekültügyi segélyszervezetei februárban 5,6 milliárd dollárnyi felajánlást kértek az Ukrajnában élő, valamint az országból a háború miatt elmenekülő több millió ukrán megsegítésére. A közös felhívásban igényelt összegből 3,9 milliárd dollárt a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) kapná, amely mintegy 650 partnerszervezetén keresztül több mint 11 millió emberen akar segíteni. A teljes összeg fennmaradó részét – 1,7 milliárd dollárt – az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kérvényezte a jelenleg tíz kelet- és közép-európai befogadó országban tartózkodó, mintegy 4,2 millió ukrajnai menekült megsegítésére.
A segélyszervezet humanitárius irodájának múlt heti jelentése szerint a finanszírozás hiánya „akadályozza a műveleteket, és tovább növeli a kihívásokat a bizonytalanság és más akadályok miatt”.
Brown elmondta, hogy az ENSZ, az Európai Unió és a Világbank támogatásával jelenleg is folyik egy vizsgálat a szükségletek felméréséről. A koordinátor szerint a felmérés pár héten belül elkészülhet, de a hosszú távú szükségletek hatalmasak.
„Tudjuk, hogy az adományozók mindent megtesznek, de a lakosság szükségletei óriásiak. Bízom benne, hogy a finanszírozás meg fog érkezni” – mondta Brown.
A Nova Kahovka-i duzzasztógátat június 6-án reggel érte támadás. A dél-ukrajnai Herszon megyében fekvő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározó gátját felrobbantották. Az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. Moszkva tagadja érintettségét a gátrobbantásban, és Kijevet hibáztatja a szerencsétlenségért, amelynek halálos áldozatai is voltak, és amely miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására.
Az ENSZ adatai alapján humanitárius szervezetei tavaly csaknem 16 millió embernek nyújtottak segítséget Ukrajnában, beleértve a kijevi kormány által nem ellenőrzött területeket is. Több mint egyharmadukat készpénzzel segélyezték.
[type] => post [excerpt] => Az ENSZ humanitárius és menekültügyi segélyszervezetei 3,9 milliárd dollárnyi felajánlást kértek februárban az Ukrajnában élő, valamint az országból a háború miatt elmenekülő több millió ukrán megsegítésére, azonban ennek még csak kevesebb mint 30... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1690991100 [modified] => 1690973280 ) [title] => Az ENSZ szerint az ukrán rászorulóknak igényelt segélyeknek csak a töredéke áll rendelkezésre [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=156433&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 156433 [uk] => 156612 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 156434 [image] => Array ( [id] => 156434 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ukrajna.jpg [original_lng] => 873476 [original_w] => 2534 [original_h] => 1427 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ukrajna-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ukrajna-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ukrajna-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ukrajna-1024x577.jpg [width] => 1024 [height] => 577 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ukrajna-1536x865.jpg [width] => 1536 [height] => 865 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ukrajna-2048x1153.jpg [width] => 2048 [height] => 1153 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ukrajna.jpg [width] => 2534 [height] => 1427 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1691130976:8 [_thumbnail_id] => 156434 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3831 [translation_required_done] => 1 [_oembed_a355d5452d37f2b3e324f6eb63213409] => [_oembed_time_a355d5452d37f2b3e324f6eb63213409] => 1690980308 [_oembed_135fd9bdb854ffe40679b23a21412d2f] => [_oembed_time_135fd9bdb854ffe40679b23a21412d2f] => 1703669534 [_oembed_2e9a9accf19266ee6038097b2a09fdb0] => [_oembed_time_2e9a9accf19266ee6038097b2a09fdb0] => 1739516476 [_algolia_sync] => 508370127000 [_oembed_7509868d2da18d819d261cd4ef4cf25b] => [_oembed_time_7509868d2da18d819d261cd4ef4cf25b] => 1751816228 [_oembed_3ff53e098e61c2e181e1f939dfcd8f45] => [_oembed_time_3ff53e098e61c2e181e1f939dfcd8f45] => 1766423438 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
