A Rejting szociológiai csoport felmérése szerint 2023 februárjától folyamatosan csökken az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás támogatottsága Ukrajnában – írja a Jevropejszka Pravda.
A válaszadókat arról kérdezték, hogy ha csak egyet lehet választani, akkor Ukrajna melyik nemzetközi gazdasági uniót válassza magának.
2024 szeptemberében 75 százalék mondta azt, hogy Ukrajnának az európai unióhoz kellene csatlakozni, míg 2 százalék úgy gondolja, hogy az Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vámuniójával való együttműködést kell elmélyíteni.
A megkérdezettek 20 százaléka szerint más opciók közül kellene választani.
Regionális szempontból az EU-t támogató válaszok száma Nyugat-Ukrajnában a legmagasabb, míg délen és keleten alacsonyabb.
Az eredmények összehasonlítása a korábbi felmérésekkel azt mutatja, hogy 2023 februárja óta az EU-t támogatók aránya 10 százalékponttal csökkent. Ugyanakkor a vámuniót támogatók aránya nem változott.
Hasonló tendencia figyelhető meg az arra a kérdésre adott válaszokban, hogy a válaszadók hogyan szavaznának egy esetleges népszavazáson Ukrajna NATO-csatlakozásáról.
Ha a népszavazást a felmérés napján, 2024 szeptemberében tartanák, a válaszadók 75 százaléka igennel, 7 százaléka pedig nemmel szavazna. A válaszadók 16 százaléka nem szavazna vagy nem válaszolt. 2023 februárjában a NATO-csatlakozást még az ukránok 82 százaléka támogatta.
Az ukránok csaknem 60 százaléka úgy véli, hogy leginkább Volodimir Zelenszkij elnök felelős Ukrajna Oroszország elleni háborújának eredményeiért – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Rejting Szociológiai Csoport által szeptember 27. és október 1. között végzett felmérés eredményei alapján
A megkérdezettek 58 százaléka szerint leginkább Volodimir Zelenszkij elnök felelős az országban zajló háború eredményeiért.
Ugyanakkor a második helyen az Ukrán Fegyveres Erők állnak 49 százalékkal, míg az ukránok 33 százaléka úgy gondolja, hogy Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij a leginkább felelős.
Ezután következnek 30 százalékkal a nemzetközi partnerek, majd 28 százalékkal Ukrajna lakossága, 13 százalékkal az ukrán parlament, azaz a Verhovna Rada, végül pedig 10 százalékkal Rusztem Umjerov védelmi miniszter.
Az ukránok 54%-a a 2,5 évnyi teljes körű orosz agresszió után úgy gondolja, hogy Ukrajna egy még hosszabb háborút is képes lesz túlélni– derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezett ukránok 28%-a nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna képes lesz kibírni egy hosszabb távú háborút, további 18%-uk pedig nem tudott egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatások időtartamát illetően az ukrán társadalomban a vélemények egyértelműen megoszlottak. A válaszadók 40%-a gondolja úgy, hogy a Nyugat nem fogja sokáig támogatni Ukrajnát, míg 39,5% nem ért egyet ezzel.
A társadalomnak nincs világos elképzelése arról, hogy Ukrajna politikai és katonai vezetése hogyan járjon el abban az esetben, ha a nyugati országok katonai segélyei csökkennek vagy leállnak. Tehát valamivel több mint egyharmad (35%) úgy gondolja, hogy akkor az ukrán hatóságoknak tárgyalásokat kell kezdeniük Oroszországgal a háború befejezéséről, 23,5% befagyasztaná a konfliktust, de nem tenne engedményeket Oroszországnak, míg 21% hajlik arra a véleményre, hogy az ukrán vezetésnek folytatnia kell a háborút mindentől függetlenül, még akkor is, ha a nyugati segélyeket csökkentik vagy leállítják.
A nagy veszteségeket, amelyeket Ukrajna már elszenvedett ebben a háborúban, a relatív többség (45%) inkább okként tekinti arra, hogy ne egyezzen bele egy olyan békébe, amely nem felel meg Ukrajna szükségleteinek és követelményeinek. A megkérdezettek 32%-a számára ezek a veszteségek és a még több ember elvesztésének esélye a tárgyalások megkezdése és a háború befejezése mellett szól.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ felmérését 2024. augusztus 8. és 15. között végezték 2017 válaszadó bevonásával, csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukránok 54%-a a 2,5 évnyi teljes körű orosz agresszió után úgy gondolja, hogy Ukrajna egy még hosszabb háborút is képes lesz túlélni. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1724968140 [modified] => 1724948339 ) [title] => Az ukránok többsége kész elviselni egy még hosszabb háborút is Oroszország ellen – közvélemény-kutatás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=212837&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 212837 [uk] => 212863 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 212843 [image] => Array ( [id] => 212843 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg [original_lng] => 41739 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1724942409:2 [_thumbnail_id] => 212843 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1799 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 23 [3] => 83882 [4] => 11 [5] => 592 [6] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Fotók [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Társadalom [6] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 461928 [1] => 1984 [2] => 44769 [3] => 606866 ) [tags_name] => Array ( [0] => elhúzódó háború [1] => felmérés [2] => háború [3] => ukrán társadalom ) ) [3] => Array ( [id] => 180641 [content] =>
Több mint két éve az orosz agresszió, mely rendkívül nehéz helyzetbe hozta az ukrán társadalmat és a Kárpátalján élőket is. Bár a kilátástalanság miatt, ideiglenesen sokan elhagyták ezt a gyönyörű vidéket, a tősgyökeres helyiek szerint mégsem szabad feladni a békébe vetett hitet. Az elmúlt száz évben ugyanis minden nehéz időszak újra felépítették mindazt, amit leromboltak körülöttük. A Szovjetuni három több mint évtizeddel ezelőtti szétesése után, Ukrajnában a gazdasági és politikai válságokat a 2004-es, és 2014-es forradalmak követték, majd jött a kelet-ukrajnai orosz-ukrán konfliktus, melyből sokáig nem tudott kilábalni az ország. Két évvel ezelőtt, már a háború kitörését megelőzően is számos hír jelent meg arról, hogy a helyzet bármelyik pillanatban eszkalálódhat. Ezt azonban akkor sokan még nem vették komolyan. Ukrajna lakossága a 2014-es konfliktus kitörését követően ugyanis megtanult együtt élni a háborús helyzettel, mások azoban már akkor is azért imádkoztak, hogy legyen vége az értelmetlen fegyveres szembenállásnak. Pár nappal a háború kitörése előtt, Majnek Antal munkácsi római katolikus püspök úgy nyilatkozott stábunknak, hogy a nehéz időkben is a hitbe kell belekapaszkodni. Az, hogy mi történt ezután, már a híradásokból ismert, az otthon maradt kárpátaljaiaknak viszont be kellett rendezkedniük egy egészen másfajta életre. Azonban a helyeiknek az elmúlt száz évben volt már tapasztalatuk hasonló krízisekben. Mindezeket sikerült túlélni és az elmúlt években ez komoly építkezéssel is párosult. Az anyaországnak köszönhetően sikerült megtartani és fejleszteni az oktatási rendszert, lett magyar főiskola, pezsgő kulturális élet, hagyományőrzés, magyar nyelvű újságok, rádió televízió is. A jelenlegi pedig feladat az, hogy a háború előtti eredményeket a jövőben is megőrizze a helyi magyarság. Az eredmények megőrzése mellett pedig a család egyben tartása az elsőszámú feladat. A szűk családi rendezvényeken, vacsorákon is leginkább a béke eljövetele a leggyakoribb téma. Ukrajnában az elmúlt év szava a mozgósítás lett. Ez kifejezi egy egész ország, és azon belül a kárpátaljai magyarság lelkiállapotát és legnagyobb félelmét is. Éppen ezért várja mindenki azt a pillanatot, amikor elhangzik az a mondat, hogy béke van.
Az ukrán lakosság saját becslése szerint szemernyit sem romlott a jóléte az orosz invázió kezdete óta, és megközelítőleg hasonló szinten van, mint a háború előtt volt – derült ki a Kijevi Szociológiai Intézet (KMISZ) friss felmérésének eredményeiből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A kutatásban a nagyon alacsony anyagi helyzetű válaszadók aránya 9% volt az invázió előtt, 2023 májusában pedig 7%. Figyelembe kell azonban venni, hogy a válaszadók 33%-a „alacsony” jólétű, azaz Ukrajnában jelenleg összességében 39% a „nagyon alacsony” vagy „alacsony” jólétű lakos, míg a háború előtt ez az arány 41% volt.
Az „átlagos” jóléttel rendelkezők aránya a 2022 februárja és 2023 májusa közötti időszakban meglehetősen stabilan 35-36%-os szinten alakult. A „magas” jóléttel rendelkezők aránya az invázió előtt 22% volt, az inváziót követően 16-17%-ra csökkent, 2023 májusára viszont visszatért a 23%-os szintre.
„Ukrajna lakosságának kétharmada az objektív csökkenés ellenére úgy értékeli, hogy a jóléte alig változott, mert a háború alatt jelentősen csökkentek az emberek igényei. Gyakrabban elégedettek azzal, amijük van, és hiszik, hogy a jelentős bevételcsökkenés mellett is futja nekik elegendő élelemre vagy ruházatra” – áll az intézet közleményében.
A KMISZ saját felmérését 2023. május 26. és június 5. között 2013 válaszadó megkérdezésével végezte. A vizsgálatban nem vettek részt az Oroszország által megszállt Krím és Donbász lakosai, valamint azok az állampolgárok, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
