Ukrajna és Szlovákia a két ország közúti és vasúti kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt. Ezt Szerhij Derkacs, az ukrán közösségek és területek fejlesztéséért felelős miniszterhelyettes jelentette be a kormányközi egyeztetések eredményeit követően.
„Az év végén azt tervezzük, hogy Kijevet összekötjük a főbb szlovákiai városokkal – Pozsonnyal és Kassával. A vasúti kapcsolatok kényelmes átszállással érhetők el Csapon. Folyamatban van az Ungvár felé vezető keskeny vágány építése. Ez lehetővé teszi, hogy Pozsony és Csap között személyszállítást biztosítsanak Ungvárig. Ezt az irányt a 2025–26-os forgalmi menetrendben tervezzük elindítani” – írta a Facebookon.
A miniszterhelyettes elmondta azt is, hogy készül a közös vám- és határellenőrzésről szóló megállapodás végleges szövege a gépjármű-ellenőrző pontokon. Jelenleg a szöveg a szlovák oldalnál van.
Ukrajna és az Ukrajnába tartók életét manapság rendkívül megnehezíti, hogy az országban a háború kitörése óta légtérzár van érvényben. A fél kontinensnyi országon belül csak autóval és vonattal lehet eljutni bárhová is. Nem kivételek ez alól a Kijevbe látogató hivatalos delegációk, de még az Egyesült Államok elnöke sem. Minderről kollégánk K. Debreceni Mihály számolt be. Kissé nehéz dolga van annak, aki manapság el szeretne jutni Ukrajnába, vagy azon belül bárhová. A méreteket tekintve ugyanis komoly távolságok a mérvadóak, hiszen az ország hossza északról-délre 893 km, nyugatról-keletre pedig 1316 km hosszú. Ez nagyjából a Budapest-Brüsszel távolságnak felel meg, amit nehéz lenne mindennap vagy minden héten annak megtennie, akinek valamilyen ügyet kell intéznie. Ráadásul Budapest és Brüsszel között végig autópálya van, ami már Ukrajnáról nem mondható el, itt ugyanis az elmúlt években az Odessza-Kijev autópályán kívül jelentősebb négysávos út nem épült. Az ország más részeiben pedig szakaszosan négysávosak a fűutak. A háború kitörése előtt Ukrajnában az ország történelmének legnagyobb útfelújítási munkálatait végezték el: végre Kárpátalján is járhatóvá váltak az utak, és kacsintva bár, de végre feltehettük magunknak azt a kérdést: ez már Európa? A tendencia tehát nem volt rossz, de közbejött a háború. Manapság annak, aki mondjuk, Budapestről szeretne eljutni Kijevbe, nem áll módjában repülővel utazni, ugyanis 2022. február 24., az orosz-ukrán háború kitörése óta légtérzár van érvényben. Így a közel 1200 km-es utat vonattal vagy autóval kell megtennie, ami utóbbi esetében, ha nincs sor a határon, akkor körülbelül 15-16 órás utat jelent. Vonattal pedig akár 22-23 órás is lehet mindez. Azok sincsenek könnyű helyzetben, akik az országon belül szeretnének gyorsan eljutni A pontból B pontba, hiszen ezt repülő nélkül kell megtenniük. 2022 előtt legalább működtek a belföldi járatok, kisebb méretű repülőgépekkel Ungvárról vagy Lembergből két óra alatt Kijevbe lehetett érni, de a legtöbb nagyváros elérhető volt légi úton bárhonnan. Kivételt csak a Krím-félsziget és Donyeck, illetve Luhanszk jelentett, abba az irányba ugyanis – a kelet-ukrajnai konfliktus miatt – még 2014-ben megszűntek a járatok. A kelet-európai országban a Szovjetunió idején jól kiépítették a vasúthálózatot, emiatt szerencsére a háborús időkben is jól működik az ország vonatközlekedése. A távolsági vagonok nagyobb része szépen fel van újítva, a különböző kategóriájú hálókocsikban lehet jegyet foglalni az interneten, ahol magunk választhatjuk ki, hogy melyik fülkében, emeleti vagy földszinti ágyon szeretnénk aludni. Ehhez jár tiszta párna, paplan, lepedő, reggel pedig kávé vagy tea. Közúton az nehezíti meg a közlekedést, hogy nagyon sok helyen vannak ellenőrzőpontok, ahol sok esetben egyórás is lehet a sor. Emiatt gyakoriak lehetnek a fennakadások. A háború kitörése óta, az orosz rakétaveszély miatt, minden külföldi delegáció vonattal vagy autóval érkezett Kijevbe. Nem volt kivétel ez alól Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, de még Orbán Viktor magyar miniszterelnök sem. A közelebbi országok vezetői mindkét közlekedési eszközt igénybe szokták venni, ha Ukrajnába látogatnak. De még Zelenszkij elnök is sokszor vonatot használ országon belül. Legutóbb pedig pár napja, a világ legnagyobb népességű országának miniszterelnöke, Narendra Modi indiai kormányfő is így érkezett Kijevbe. Ukrajnában tehát a szükség törvényt bontott 2022-ben, és várhatóan még jó sokáig csak a közúton és vasúton fog működni a közlekedés.
Újra lehet jegyeket venni a Csap–Budapest–Bécs vonatjáratra, a vonat április 17-től indul.
A №143/146 Bécs–Csap–Bécs személyvonatra a Kijevből Lembergen keresztül érkezők is kényelmesen át tudnak szállni, valamint a Luck–Rivne–Csap–Ungvár járat utasai is.
Az éjjeli szakaszt (Kijev–Rivne–Luck—Lemberg–Csap) hálókocsikban, nappal pedig (Csap–Budapest–Bécs) a MÁV 1. és 2. osztályú kocsijaiban utazhatnak.
A jegyeket minden magyarországi és minden ausztriai állomásig meg lehet majd venni, ezek később jelennek meg az alkalmazásban.
Március 28-án, csütörtökön elindult a Csap és Prága között közlekedő új nemzetközi járat, amely éjszakai vasúti összeköttetést kínál a cseh fővárossal és a szlovákiai Kassával – közölte az Ukrzaliznicja sajtószolgálatára hivatkozva a korrespondent.net.
Megjegyzik, hogy az új nemzetközi járathoz kapcsolódóan az Ukrzaliznicja elindította az új, napi rendszerességgel közlekedő 345/346. számú Csernyivci–Csap–Ungvár belföldi járatot, amelynek menetrendjét a bukovinai és kárpátaljai utasok kényelmes átszállásához igazították.
Az utazási idő a cseh főváros és Csap között mintegy 13 óra. Prágából a vonat naponta 21:52-kor indul, s 10:35-kor érkezik Csapra. Csapról naponta 17:35-kor indul a szerelvény, s 05:57-kor érkezik Prágába.
A jegyek ára az utazás napjától függ, és átlagosan körülbelül 1060 hr ülőhely, illetve 1700 hr fekvőhely esetén. A cseh vonaton női fülke igényelhető, ételek és italok kaphatók – írja a portál.
A lengyel határon jelenleg bonyodalmak nélkül közlekednek a személy- és tehervonatok. A hírt az Ukrzaliznicja közölte a Telegramon.
Az Ukrzaliznicja arról is beszámolt, hogy együttműködnek a határőrséggel, Ukrajna lengyelországi nagykövetségével, valamint a közösségfejlesztési, területi és infrastrukturális minisztériummal, illetve a külügyminisztériummal a lengyel gazdák általi határzár kapcsán.
Február 18-án a lengyel gazdák blokkolták a Kijev-Helm személyvonat mozgását, amelyen 260 utas volt, többségük nő és gyerek. A lengyel rendőrség és a vasutasok beavatkozása után helyreállt a forgalom.
Az Ukrzaliznicja az újévi ünnepekre további vonatok indítását tervezi Kijev és Lemberg között. Ezenkívül egy Kijev–Truszkavec vonat is be van ütemezve.
A hírt a vállalat sajtószolgálata közölte.
A 741/742-es Kijev–Lemberg járat menetrendjével megismerkedhetünk a cég honlapján. A vonat a változott menetrend miatt más időpontban érkezik Cserkasziba.
Az utasok kényelme érdekében a járatot a Kijevből induló hálókocsis vonat menetrendjéhez igazították. Így az utasok a külföldi út éjszakai részét a csapi állomásig hálókocsikban teszik meg, napközben pedig a Csap–Budapest–Bécs útvonalon I. vagy 2. osztályú magyar vasúti kocsikkal utaznak.
A vonat minden nap kijevi idő szerint 08:23-kor indul Csapról, az osztrák fővárosbál pedig 10:42-kor indul vissza, s 20:59-kor érkezik Csapra. Az első járat 120 utassal indult el. A hírt az Állami Határőrszolgálat közölte.
Az Ukrzaliznicja különleges megrendelési jegyszolgáltatást indított a katonai személyzet számára, amely 17 járatra érhető el. A hírt a vállalat sajtószolgálata közölte.
„Mostantól a katonák vásárolhatnak jegyet, még akkor is, ha az utazás hirtelen, például üzleti útra vagy rokonlátogatásra, régóta várt nyaralásra, gyógykezelésre szól, és a jegyek már elkeltek. Hiszünk abban, hogy ez megkönnyíti azoknak az életét, akiknek a szabadságot és az életünket köszönhetjük” – mondta Jevhen Ljascsenko, az Ukrzaliznicja igazgatótanácsának elnöke.
Jelentkezést legkésőbb hat órával a vonat indulása előtt hagyhatnak a portálon.
A Ukrzaliznicja vasúti vállalat december 10-től három új nemzetközi személyvonatot és 11 új belföldi járatot indít. A hírt Jevhen Ljascsenko vezérigazgató közölte.
„A személyszállítás a cég egyik fő tevékenysége és társadalmi küldetésünk. Ezt megértve folyamatosan fejlődünk” – mondta Ljascsenko.
A nemzetközi útvonalon az új szezonban az Ukrzaliznicja a Csap–Bécs, a Csap–Prága és a Dnyipro–Chelm járatokat indítja majd el.
„Ennek a kiegészítő menetrendnek köszönhetően már 22 nemzetközi járatunk lesz. 2022 elején 9 járatunk volt, 2023 elején további 10 járatot indítottunk, most pedig újabb hármat indítunk” – jegyezte meg Ljascsenko.
Ezenkívül a tervek szerint járatokat nyitnak az országon belüli csomóponti városok között: Odessza– Zaporizzsja, Kijev–Lemberg, Ungvár–Csernyivci, Kremencsuk–Csernyivci, Zaporizzsja–Csernyivci és Intercity vonat indul a Kijev–Ternopil útvonalon.
Öt új járat indul továbbá a Kárpátok felé: Szumi–Rahó, Luck–Rahó, Kijev–Munkács, Luck–Ungvár és Krivij Rih–Kőrösmező.
