Már a mohácsi csata idején is úszkált, a világ legöregebb élő gerincese

Igazi Guinness-rekorder lehet a legidősebb gerinces élőlény kategóriában az a grönlandi cápa, amelyet norvég tengerbiológusok vizsgáltak meg az ország sarkköri vizein. A kutatók a mérési adatok analízisével arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgálattal érintett egyed életkora elérheti akár az 512 esztendőt is. Amikor ez a grönlandi cápa megszületett, még a jövő „zenéje” volt a lutheri reformáció, Magellán első földkörüli útja, és az 1526 augusztus végén lezajlott mohácsi csata is.

Ezek az állatok rendelkeznek a leghosszabb életciklussal

A norvégiai Arctic University (Tromsø) tengerbiológusai egy önálló kutatási program során az ország sarkköri vizein összesen 28 grönlandi cápát vizsgáltak meg. A kutatók minden egyes egyedet lemértek, illetve DNS-analízishez való mintákat vettek tőlük. A grönlandi cápákról (Somniosus microcephalus) már régebb óta ismert, hogy rendkívül hosszú életciklussal rendelkeznek, sokkal tovább élnek, mint például a közvélemény által a leghosszabb életűnek gondolt galapágoszi óriásteknősök.

Az Arctic University tengerbiológus-professzora, dr. Kim Truebel még 2018-ban publikálta azt a matematikai modellt, ami a korábbiakhoz képest sokkal pontosabb kormeghatározást tett lehetővé a grönlandi cápák életkorát illetően.

Az új módszer alkalmazása megdöbbentő eredményt hozott, mivel kiderült, hogy a korábban „csak” 200 éves átlagéletkorúnak tartott grönlandi cápák életciklusa ennek legalább a duplája. Truebel és kutatótársai a cápák életkorát a testhossz mellett elsősorban a szemlencse és a szaruhártya öregedésének figyelembevételével határozzák meg.

A kormeghatározásnál korábban kizárólag a grönlandi cápák teljes testhosszát vették figyelembe. (A tengerbiológiában a cápák teljes testhossza az orrporc, a rosztrum csúcsától a farokúszó felső lebenyének a csúcsáig mért hosszúság lábban, vagy centiméterben megadva.)

Az Arktisz jéghideg vizében élő grönlandi cápáknak a hideg környezet miatt rendkívül lassú az anyagcseréje és a növekedési üteme is. A grönlandi cápák az ivadékkoruktól kezdve egész életükön át folyamatosan növekednek, a testhossz növekedése éves átlagban 1 cm.

De csak a testhosszon alapuló kormeghatározási módszer a hideg sarkvidéki vizek nagy mélységeiben élő grönlandi cápákkal kapcsolatos szegényes megfigyelési adatok miatt korántsem volt pontosnak tekinthető. Steven Campana, az Izalandi Egyetem (Reykyavík) szaktudósa elmondta, hogy a tengerbiológusok már hosszú évek óta keresték azt a módszert, ami pontosabb ennél, és amit végül Truebel professzor fejlesztett ki.

Valóságos történelmi időkapszuláknak számítanak

Az Arctic University tudóscsoportja által megvizsgált 28 grönlandi cápa között akadt 272, illetve egy 395 éves példány is, de ezek szinte még „tinédzsernek” számítottak ahhoz az 5 méter és 58 cm teljes testhosszal rendelkező egyedhez képest, amelynek az életkorára dr. Kim Truebel módszerét alkalmazva 512 évet kaptak a kutatók.

Határozottan állíthatjuk, hogy ez a teremtmény rendkívüli, és a világ abszolút legidősebb állataként kell nyilvántartani – kommentálta a kapott eredményt dr. Kim Truebel. Hosszú élettartamuk miatt a norvég szaktudósok úgy vélik, hogy a grönlandi cápák porcos vázszerkezete illetve a szöveteik betekintést nyújthatnak az éghajlatváltozás és a tengerszennyezés hatásaiba hosszabb történelmi periódusra vetítve.

Az Arctic University kutatói jelenleg a grönlandi cápák DNS-ét térképezik fel illetve a génjeit vizsgálják, hogy többet megtudjanak arról, mi határozza meg a várható élettartamot a különböző fajoknál, beleértve az embert is. Mivel sok grönlandi cápa még az ipari forradalom és a nagyszabású kereskedelmi halászat előtt született, ezek az állatok olyan „élő időkapszulák”, amelyek arra is segíthetnek rávilágítani, hogyan hat az emberi civilizáció az óceánokra.

Rénszarvas és lómaradványokat is találtak már a gyomrukban

A tüskéscápa-alakúak rendjébe (Squaliformes) és az alvócápa-félék családjába (Somnosidae) tartozó grönlandi cápa az arktikus régió hideg vizeiben él a Labrador-tengertől az Északi-sarki-óceánon ( korábban Jeges-tengeren) át egészen a Barents-tengerig. A grönlandi cápa a testmérete miatt a nagy, illetve a rendkívül nagy cápák közé tartozik, a kifejlett példányok átlagos testhosszúsága 2,4–4,3 méter közötti.

A fogási rekordból ismert eddigi legnagyobb példány egy 640 cm hosszú egyed volt. Ez a hatalmasra megnövő cápa az ember számára elérhetetlen mélységek lakója, jellemző élőhelye a szürkületi zóna 700 és 1200 méter közötti tartománya, de 2000 méternél nagyobb mélységekbe is alászáll. A mélyvízi életmódja ellenére realtív gyakorisággal megjelenik a felszín közelében is.

A nyári időszakban nagyobb egyedszámban jelennek meg Új-Fundland egyik kiterjedt de sekély tengeröblében, ami a tengerbiológusok szerint a faj egyik szaporodási területének számít. A grönladi cápa a – 2 és +12 fok közötti hőmérsékletű vizeket preferálja. Lassú mozgású, az ivarérettéségét 100-150 éves korában éri el.

A zsákmányát elsősorban nyíltvízi és fenéklakó halak alkotják, de alkalmanként elejti a fókákat és más kisebb hideg vizes cápafajokat is.

Az egyik kifogott példány gyomrában rénszarvas maradványaira bukkantak, egy másikéban pedig lóéra. A grönlandi cápa szeme körül igen gyakori parazitának számít egy apró mélytengeri világítórák, és ezek a paraziták esetenként megvakíthatják a gazdaállatot.

Nehéz megfigyelhetősége miatt nem sokat tudunk az életmódjáról.

Nagy mérete és zsálmányolási szokásai miatt potenciálisan veszélyes lehet az emberre, bár a szakirodalomban nem ismert dokumentált grönlandi cápa támadás. A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség besorolása szerint a grönlandi cápa a mérsékelten veszélyeztetett fajok közé tartozik.

(origo.hu)