Önkéntesek tisztítják a Latorca medrét a Nagydobronyi kistérség területén

A Szanyi Szabolcs biológus által alapított, nagydobronyi székhelyű PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület közösen a Nagydobronyi Kistérségi Tanáccsal háromnapos, nagyszabású folyótisztítási akciót szervezett, melynek során megpróbálják megszüntetni azt a szeméttorlaszt, mely a kistérség területén 300 méter hosszan zárja el a Latorca folyó medrét.

A második napon, szombaton jártunk a településtől távol lévő helyszínen, ahol egy nagy teljesítményű, lánctalpas erőgéppel előbb járhatóvá kellett tenni a földutat, hogy a kisebb traktorokkal a helyi önkéntesek el tudják szállítani a torlasz tetejéről leszedett PET-palackokat és más kommunális hulladékot. A szemét mennyisége elképesztően nagy: sok helyi önkéntes szedte, a megtöltött óriászsákokkal öt kisebb traktor sűrűn forogva az ártéren kívüli gyűjtőhelyre szállította folyamatosan a szemetet. A lelkesedés ellenére is reménytelennek látszott a vállalkozás, ezt felismerve a lánctalpas erőgéppel partra húzták a torlaszt okozó, a folyómederben fennakadt nagy fatörzseket. A vízben megmozduló szeméthalmok bűzt árasztanak, s mindez egy idilli, érintetlen természeti környezetben, ahová pihenni, feltöltődni járnak a környékbeliek – megdöbbentő mekkora kárt tud tenni az emberi gondatlanság.

Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere bátor helybéli férfiakkal, motorcsónakkal közelítette meg a torlaszt okozó fatörzseket, hogy drótkötelet kössenek rájuk, majd a lánctalpas erőgéppel partra vontassák és feldarabolják. A polgármester tudósítónknak elmondat: „Két éve igyekszünk tisztítani a Latorca medrét a baráti társaságommal, olyan helybéli horgászokkal, gombázókkal, akikkel itt hétvégénként rendszeresen szoktunk találkozni. Tavaly keresett meg a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület vezetője, Szanyi Szabolcs, hogy ők is szeretnének részt venni a medertisztításban, segítsünk ebben egymásnak. Ők anyagi forrást tudtak szerezni az akcióhoz, így jóval nagyobb szabású lett a munka az idén. Azok az emberek vannak itt, akik számára fontos a Latorca, a folyó élővilágának a megmentése. Sokan emlékeznek még, hogy milyen volt ez a folyó 20–30 évvel ezelőtt.”

A polgármester szerint a Latorca élővilága szegényesebb lett és ezzel együtt rengeteg kommunális hulladék került a folyóba. Biztos abban, hogy a Latorca felsőbb szakaszán az árteret használják a kommunális hulladék tárolására, áradáskor pedig mindent magával hoz a víz. Szakszerű erdőgazdálkodás nincs a folyó mentén, a vízbe dőlt fák legtöbbször a folyókanyarulatokban torlaszokat képeznek, mögöttük pedig óriási mennyiségű szemét torlódik fel nagy vastagságban, ez esetben háromszáz méter hosszan. A nagyobb szeméttorlaszok gátolják a halak vonulási útvonalát, nem tudnak az ívóhelyükre eljutni, és számos más környezetkárosító hatásuk van – sorolja Nagy Ferenc, kiemelve, hogy még néhány éve bővelkedett a folyó márnában, paducban, ezek a halak mára szinte teljesen eltűntek a Latorcának erről a szakaszáról.

A látvány megdöbbentő, a 300 méter hosszú szeméttorlasz tetején utcai cipőben is át lehet kelni a több méter mély folyó túlsó partjára, ráadásul száraz lábbal.

A PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület részéről dr. Kovács Attila, a pedagógiai tudományok kandidátusa, a Nagydobronyi Református Líceum biológiatanára elmondta, egyesületük a „Tid(Y)Up” interreg pályázat keretében – hosszas előkészületek után – szervezhette meg, közösen a helyi kistérség önkormányzatával a Latorca Nagydobrony és Tiszaágtelek közötti szakaszán történő 3 napos folyótakarítási akciót. Szerencsére nagyon sok önkéntes csatlakozott a kezdeményezéshez. Elmondta még, hogy a „Tid(Y)Up” egy interreg nemzetközi program által megvalósított projekt, melynek célja a Tisza folyó és mellékfolyóinak vízminőség-javítása, valamint műanyagszennyezésének a csökkentése. A programban hét országból tíz partner vesz részt 2020 júliusától 2022 decemberéig. A program egyik legfontosabb célja, hogy a helyi közösségek és vezetők figyelmébe ajánlják a problémát a műanyag-szennyezettség szintjének csökkentése mellett. A PAPILIO-egyesület korábban elkészítette már a hulladékhelyzettel kapcsolatos országos szintű jogszabályi háttérelemzést. Másodsorban részletes hulladékmonitorig felméréseket végeztek a Tiszán és mellékfolyóin, ahol meghatározták a legszennyezettebb szakaszokat, melyeket nyilvánosságra is hoztak. Továbbá létrehoztak egy hulladékcsökkentési eszköztárat, ahol szelektív hulladékgyűjtésről szóló plakátokat, posztereket, oktatási segédanyagokat, illetve kiskönyvet adtak ki a hulladékcsökkentési módszerekről a magyar mellet ukrán nyelven is.

Dr. Kovács Attila elmondta, hogy akciójukkal a helyi lakosság ökológiai szemléletét is alakítani kívánják. „Hiszen maga a természet egy ajándék számunkra, amelyet az elkövetkezendő generációknak is tovább kell adnunk. Ennek megóvása kulcsfontosságú, és kötelessége minden egyes embernek.”

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)