Nemzeti összetartozás napja Mezőgecsében és Nagybégányban

Magyarország Kormánya 2010-ben iktatta törvénybe a nemzeti összetartozás napját, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknapot. Június 4-én a nemzeti összetartozás napja alkalmából a világ számos magyarok lakta területén méltatják a magyar nemzet egységét és összetartó erejét. Kárpátalján idén az országban dúló háború átírja a hagyományokat, így idén csak néhány szimbolikus helyszínen csendes koszorúzással méltatták a nemzeti összetartozás napját a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).

A beregszászi járási Mezőgecse központjában 2013-ban alakították ki a magyar nemzet egységét szimbolizáló teret, közepén az Életfával. Ennek megkoszorúzását követően tudósítónknak Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára – aki a település elöljárója is – nyilatkozott: „Úgy gondolom, hogy a nemzeti összetartozás napja minden nemzet számára fontos. A mi nemzetünk számára nagyon fontos az, hogy a határon túli és az anyaországi magyarság egynek érezze magát, összetartozzon, összetartson a nehéz időkben. Most, ebben a háborús időben megtapasztaltuk, hogy a magyarországi és a más országokban élő magyarok együttéreznek velünk, és amiben tudnak, segítenek: gyűjtéseket szerveznek, adományokat küldenek, fogadják az Ukrajnából érkező, nemcsak magyar nemzetiségű menekülteket is. Ebben a háborús helyzetben talán az ukrán nemzet is közelebb kerül a magyarhoz, hiszen jelenleg rengeteg ukrán állampolgár van külföldön saját akaratán kívül, s nagyon fontos, hogy ők továbbra az ukrán nemzet részei maradjanak, ahogy mi a magyar nemzet részét képezzük most is.”

Ezt követően Nagybégányban az emléknapról elnevezett parkban a Turul-emlékmű talapzatánál helyezték el koszorúikat az emlékezők. A KMKSZ képviselői mellett itt is jelen volt – hasonlóan a korábbi helyszínhez – Magyarország beregszászi konzulja. A koszorúk elhelyezése közben a helyi római katolikus egyház asszonykórusa az alkalomhoz illő éneket adott elő.

Az elmúlt évszázad történelmi eseményeire visszatekintve Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke felidézte, hogy a XX. század számos próbatétel elé állította a magyarságot, „amikor ezrek kényszerültek elhagyni szülőföldjüket és meghúzni magukat földkunyhókban, vasúti vagonokban csak azért, mert hűek akartak maradni a magyar nemzethez, Magyarországhoz. Ez a helyzet nem változott a II. világháború után sem” – fogalmazott. Hozzátette: „Kilencven küzdelmes, gyötrelmes évet kellett várni arra, hogy változások történjenek, s ez a változás 2010. május 31-én következett be, amikor az akkor hivatalba lépő magyar nemzeti kormány törvényt hozott, amelyben megfogalmazták, hogy minden határon túli magyar része az egységes magyar nemzetnek. Az Orbán-kormány felismerte a Cicero-idézetben rejlő igazságot: »Salus populi suprema lex esto«, vagyis a nép java legyen a legfőbb törvény. Ez rendkívül felemelő és megható érzés volt mindannyiunk számára.”

A támogatásra ma is nagy szükség van, hiszen Ukrajnában háború dúl, s Magyarország erkölcsi, politikai és humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának – hangsúlyozta Sin József, aláhúzva: „A jelenlegi helyzet egy újabb megpróbáltatás számunkra, azonban minden területen érezzük a magyar kormány támogatását. Egy újfajta egység jött létre a kárpátaljai magyarság és az anyaország tekintetében.”

A magyarokat – éljenek bármely részén a földnek – összeköti a közös nyelv, a hagyományok és a magyarság szeretete. Ezért fontos feladat a kultúra és az értékek őrzése, amely identitásunk alapját, összetartozásunk kötőanyagát adja.

(CsA/Kárpátalja hetilap)