Mi az összefüggés a gleccserek sebessége és a nukleáris hulladék tárolása között?

A gleccserek által erodált alapkőzetek vizsgálata egy teljesen új módszer lehet a nukleáris hulladék biztonságos tárolására alkalmas helyszínek azonosításában – olvasható a Nature Communications-ben publikált cikkben.

A tudósok megerősítették, hogy a gleccser áramlási sebessége fontos az erózió mértékének a meghatározásában. Azonban a kutatás során váratlan eredmény került a napvilágra, miszerint az áramlás sebességének növekedése nem egyértelmű növekedést mutat az erózió mértékében. Két egymás melletti gleccser esetében, ha az egyik kétszer olyan gyors, mint a másik, akkor nem biztos, hogy kétszer akkora pusztítást is okoz az alatta lévő alapkőzetben.

Ezt azzal magyarázták, hogy a sebesség növekedése miatt hézagok alakulnak ki az alapkőzet és a jég között, aminek következtében a gleccser alja bizonyos helyeken fokozatosan leválik a kőzetről vagy egyes esetekben teljesen megszűnhet az érintkezés. Viszont tapasztalatok hiányában néhány tudós úgy gondolja, ez a folyamat inkább az erózió felerősítéséért lehet a felelős. Ebben az esetben a gleccser azon pontjain ahol még van érintkezés az alapkőzettel, ott sokkal nagyobb lehet a nyomás, ezáltal pedig sokkal erősebb lehet az erózió is.

A gleccserek sebessége és eróziós munkája közötti kapcsolat megértése nagyon fontos, hiszen kihatással lehetnek a veszélyes nukleáris hulladékok tárolására is. Az ilyen típusú hulladékok tárolása fajtától függően eltérő. A felszín közeli, illetve felszín alatti elhelyezést követelnek a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése. A nagy aktivitású hulladéknak (ideértve a kiégett fűtőelemeket) pedig szükségszerűen a mélygeológiai tárolót kell biztosítani. A legmélyebben fekvő tárolók pár száz méter mélyen helyezkednek el.

A Föld életében folyamatosan voltak hidegebb és melegebb periódusok, így nem szabad elmenni amellett a tény mellett, hogy a következő évtízezredekben bekövetkező hidegebb időszakok (jégkorszakok) során, több száz méter alapkőzet fog az erózió áldozatául esni. Ennek következtében pedig az akár több, mint 100 000 évig is sugárzó veszélyes hulladékok kerülnek egyre közelebb a felszínhez vagy jutnak felszínre.

A jelenkorban is sok olyan területen létesítettek mélygeológiai intézményeket, amelyeket korábban jég borított. Ezen elgondolás mentén valószínűsíthető, hogy ezeken a területeken a jövőben ismét jegesedés, ezáltal jégerózió tapasztalható majd, ami az alapkőzet erőteljes pusztulását hozza magával.

(koponyeg.hu)