Miért tűnnek el a felszíni vizek Kárptáalján? (videó)

Vízhiány Kárpátalján. A sok folyóval és tározóval rendelkező régióban vízproblémák vannak. A tudósok azt állítják, hogy ennek az antropogén hatás és a globális klímaváltozás a fő oka. De mit tehet az ember, hogy megoldja, vagy legalább részben kijavítsa ezt a problémát? Különböző szakterületek specialistái és a hatóságok foglalkoztak a kérdéssel. Az első elem, amely képes felhalmozni a vizet, és amikor szárazság van, visszatáplálhatja azt – a vízelvezető és öntözőcsatorna rendszer, azonban ezt a 2000-es évek óta nem használják vidékünkön. Kárpátalján a mesterségesen kialakított vízelvezető és öntözőrendszerek mellett vannak természeti képződmények is, amelyek ugyanezt a funkciót látják el. Ezek a mocsarak. De az emberi tevékenység ezekre is hat. Ugyanakkor, ha a természet rendjébe kevesebbet avatkoznak bele, elkezdi helyreállítani magát. Így a hódok megjelenése befolyásolta a vízszintet az Elvarázsolt Vidék Nemzeti Parkban. Azonban elég kevés az ilyen pozitív példa. Ráadásul a vízprobléma megoldása évek várat magára, idén nyáron pedig az anomális aszály is fokozta a problémákat. A ökológusok azt állítják, hogy a folyók vízszintjét, ennek megfelelően a talajvíz szintjét és a kutak feltöltődését elsősorban az emberek befolyásolják. A rétek talaját, amelynek meg kellene tartania a nedvességet, terepjárók és teherautók tömörítik. A szárazpatakok és a helytelenül megépített erdei utak esőzéskor zuhataggá változnak. A vizet nem fogja meg az erdő, az hirtelen az alacsonyabban fekvő részekre zúdul. Ez okozza az árvizeket, a meleg időszakokban pedig a vízhiányt. Mivel a vízprobléma összetett kérdés, a szakértők azt javasolják, hogy másként közelítsék meg az erdőgazdálkodást, mondjanak le az állandó helyhez kötött zsákgátakról, mint a vízierőművek esetében. Ehelyett építsenek bukógátakat a hegyi folyókra, újítsák fel a vízelvezető és öntözőhálózatok rendszerét és kevésbé avatkoznak be a természet dolgába.