Nobel-békedíj: egy ukrán és egy orosz jogvédő szervezet, illetve egy belarusz aktivista az idei díjazott

Az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja, az orosz Memorial emberi jogvédő szervezet, valamint Alesz Bjaljacki fehérorosz aktivista kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be péntek délelőtt a kitüntetést odaítélő testület Oslóban.

„Kitartó erőfeszítéseikkel a humanista értékek, az antimilitarizmus és a jog alapelvei mellett az idei díjazottak új lendületet adtak és tisztelegtek Alfred Nobel a nemzetek közötti békéről és testvériségről alkotott elképzelésének, amelyre ma a legnagyobb szükség van a világban” – indokolták a döntést.

Polgári Szabadságjogok Központja

Az ukrán Polgári Szabadságjogok Központját azzal a céllal alapították, hogy előmozdítsa az emberi jogokat és a demokráciát Ukrajnában. Kiállt az ukrán civil társadalom megerősítése mellett, és nyomást gyakorolt a hatóságokra, hogy Ukrajnát teljes jogú demokráciává tegyék.

Miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, a központ erőfeszítéseket tett az ukrán lakosság ellen elkövetett orosz háborús bűnök azonosítására és dokumentálására. A központ úttörő szerepet játszik abban, hogy a bűnösöket felelősségre vonják a bűneikért.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta azon dolgoznak, hogy azonosítsák és dokumentálják az ukrán lakosság ellen elkövetett orosz háborús bűncselekményeket. Úttörő szerepet játszanak abban, hogy felelősségre vonják a bűnösöket – áll a döntés indoklásában.

Memorial

Oroszországban a legfelsőbb bíróság tavaly decemberben betiltotta a Memorial működését. Az ország egyik legjelentősebb civil szervezetét 1989-ben alapította elsősorban a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov fizikus és felesége, Jelena Bonner. Eredetileg azért hozták létre, hogy megőrizzék a szovjet rezsim által a sztálini terror idején, főként a büntető- és munkatáborokban (Gulágon) elkövetett bűnök emlékét.

A szervezetet tavaly a Nyugat által régóta bírált orosz NGO-törvény alapján vádolták meg, amely előírja, hogy a külföldről finanszírozott csoportoknak minden adományuknál fel kell tüntetniük, hogy azok „külföldi ügynököktől” származnak. Az ügyészek azt állították, hogy a szervezet titkolja „külföldi ügynöki szerepét”, ráadásul megpróbálja befolyásolni a kormány politikáját és a közvéleményt is.

Alesz Bjaljacki

Alesz Bjaljacki az 1980-as évek közepén Belaruszban elinduló demokráciamozgalom egyik kezdeményezője volt. Életét a demokrácia és a békés fejlődés elősegítésének szentelte hazájában. 1996-ban megalapította a „Vjaszna” (Tavasz) Emberi Jogi Központot, amely egy olyan széles körű emberi jogi szervezetté fejlődött, amely dokumentálta a politikai foglyok megkínzását és tiltakozott ellene.

A hatóságok többször megpróbálták elhallgattatni Bjaljackit, 2020-ban letartóztatták, tárgyalása azóta sem volt. Személyes viszontagságai dacára a jogvédő egy centimétert sem engedett az emberi jogokért és a belarusz demokráciáért folytatott harcából – írják.

(Euronews)