Világszerte jelentősen több nő válik családon belüli erőszak áldozatává a lezárások alatt

A koronavírus-járvány miatt alkalmazott kijárási korlátozások alatt egyértelműen megnőtt a családon belüli erőszak aránya – erre hívja fel a figyelmet az ENSZ nőkkel és a nemek közötti egyenlőséggel (UN Women) foglalkozó szervezete.

Erre már konkrét adatok is rendelkezésre állnak számos országból, elsősorban a helyben működtetett segélyhívó telefonok adatai alapján. Jelenleg a Föld lakosságának körülbelül fele valamilyen kijárási korlátozás hatálya alatt él, a rendkívüli helyzet számos feszültség forrásává vált. Az emberek aggódnak a biztonságuk, egészségük, korlátozott életkörülményeik és pénzügyi helyzetük miatt is. Másrészről a bántalmazott nőknek a bezártság miatt még kevesebb lehetőségük van a segítségkérésre, személyes kapcsolatfelvételre alig van módjuk, számos ország lakóinak pedig lehetetlen az online segítségkérés.

Franciaországban a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek 30 százalékkal nőttek a március 17-i lezárásokat követően. A ciprusi segélyvonalakat 30, a szingapúrit pedig 33 százalékkal hívták többen. Argentínában a családon belüli erőszakkal összefüggő sürgősségi hívások száma 25 százalékkal nőtt a lezárások kezdete óta. Kanadában, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a kormányzati szervek, a nőjogi aktivisták és a civil szervezetek részéről egyre több jelentés érkezett a válság ideje alatt fellépő családon belüli erőszakról, illetve a sürgősségi menedékhely iránti igényről.

Ausztráliában, Új Dél-Wales nőkkel kapcsolatos munkabiztonsági felmérése szerint, a járvány elleni védekezés frontvonalán dolgozók 40 százaléka számolt be arról, hogy növekedett a családon belüli erőszak miatti segítségkérések száma. Hetven százalékuk azt tapasztalta, hogy ezeknek az eseteknek a kezelése lényegesen bonyolultabbá vált. Utóbbi azzal függ össze, hogy a koronavírus-járvány miatt az egészségügyi rendszeren belül átcsoportosítások történtek, ezért a családon belüli erőszak áldozatainak nehezebbé válik a megfelelő szakember elérése. Az egészségügyhöz hasonló túlterheltségi problémák tapasztalhatók a rendőrség, az igazságszolgáltatás és a szociális szolgáltatások területén is.

Egy olasz segélyvonal arról számolt be, hogy március első két hetében (Olaszországban március 9-től voltak lezárások) 55 százalékkal kevesebb hívást kaptak, mivel sok nőnek nehézséget okozott felvenni velük a kapcsolatot partnerük állandó kontrollja miatt. Hasonló problémákról számolt be egy észak-franciaországi menedékhálózat is.

Az ENSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az ebolajárvány már bizonyította, hogy válsághelyzetekben súlyosbodik az erőszak több formája, ideértve az emberkereskedelmet, a gyermekházasságot, valamint a szexuális kizsákmányolást és a visszaélést. Ebből arra következtetnek arra, hogy a Covid19 jelenleg valószínűleg hasonló tendenciákat vált ki. Különös veszélyben vannak az egészségügyi dolgozók, akiknek 70 százaléka nő. Egyre több jelentés érkezik Kínából, Olaszországból és Szingapúrból az egészségügyi dolgozókkal szembeni fizikai és verbális támadásokról. Ennek kapcsán sokan arra is felhívják a figyelmet, hogy a médiának nagyon nagy a felelőssége abban, hogy a nők szerepét megfelelően hangsúlyozzák.

Forrás: index