Eddig ismeretlen, metálfényben pompázó nektármadárfajt fedeztek fel apró dél-ázsiai szigeteken
A Wakatobi nektármadár Indonézia egy apró szigetcsoportján honos, sötétebb, magasabb hangon dalol és kisebb a szárnya, mint a távolabbi térség nektármadarainak.
A színpompás megjelenésükről ismert nektármadárfélék több új faját fedezték fel Indonézia egyik szigetén a Trinity College Dublin zoológusai és indonézai kutatók. A kutatók új fajként azonosították a Wakatobi nektármadarat, amelyet fellelési helyéről, az apró szigetekből álló Wakatobi-szigetcsoportról neveztek el. A madár tollazata sötétebb, mint a többi nektármadáré, magasabb hangon dalol és kisebb a szárnya is.
A kutatók mellette alaposan megvizsgálták az olajzöldhátú nektármadár és a fekete nektármadár egyedeit is, és úgy találták, hogy az ezen a néven ismert madarak több, eddig nem azonosított különböző faj képviselőit jelölik. Képek a Trinity College oldalán láthatók az új fajokról.
A felfedezés – mint a Zoological Journal of the Linnean Society-ben megjelent kutatásról beszámoló Science Daily írja – fontos adalék ahhoz, hogy jobban megértsék a rendkívül fajgazdag térség evolúciós folyamatait.
A zoológusok több száz éve vizsgálják az Afrikától Ausztráliáig elterjedt nektármadárféléket – amelyek életmódjukat tekintve leginkább az amerikai kolibrifélékhez hasonlítanak, és amelyek hímjei gyakran feltűnő, fémesen csillogó színpompás tollruhát viselnek –, és eddig körülbelül 140 fajukat azonosították. Az újabb kutatási módszerek – például DNS- és hangminták, a madarak testméretének statisztikai elemzése – révén azonban a dublini Trinity College és a Celebesz (Szulevézi) szigetén működő Halu Oleo Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a korábban feltételezettnél is változatosabb a nektármadárfélék fajgazdagsága.
“Csodálatos, hogy még mindig vannak felfedezésre váró fajok ebben a térségben, amely Wallace (Alfred Russel Wallace, aki Charles Darwintól függetlenül fejlesztette ki a természetes szelekció elméletét – a szerk.) ideje óta fontos szerepet tölt be az evolúciós biológiában” – idézték a tanulmány első szerzőjét, Fionn Ó Marcaigh-t a Trinity College Természettudományi karának PhD-hallgatóját.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
