Az Ungvári Nemzeti Egyetem orvostanhallgatói aktívan részt vesznek a koronavírusos betegek kezelésében

Az utóbbi időben talán sokan nem értékelték eléggé az orvosok szükségességét társadalmunkban, azonban a Covid-19-es koronavírus-járvány többeket is ráébresztett nélkülözhetetlenségükre.

Az orvosok, a nővérek és más egészségügyi dolgozók lelkiismeretesen végzik kötelezettségeiket világszerte, nap mint nap kiteszik magukat a veszélynek, hiszen közvetlen érintkezésben vannak a fertőzöttekkel.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) orvostanhallgatói között szintén akadnak olyan diákok, akik kiválóan összekötik a tanulást a munkával, s nem maradtak közömbösek az egészségügy iránt ebben a nehéz időszakban sem. Az intézmény néhányukkal elbeszélgetett a pandémiáról, valamint arról, hogy ők hogyan élik meg a jelenleg kialakult helyzetet.

Volodimir Hluhov, másodéves orvostanhallgató elmondta, hogy a legnagyobb motiváció számára az volt, hogy új tudást szerezzen az orvostudomány terén, s felejthetetlen tapasztalathoz jusson. „Megkaptunk minden szükséges védőfelszerelést. Egyszerre 4 órát töltöttünk védőruhában, naponta többször” – mesélte. Elmondása szerint a védőöltözet és annak tartozékai igencsak kényelmetlenek, a szemüveg folyamatosan párásodik, azonban mindenhez hozzá lehet szokni. „Összesen hét napot töltöttünk a Covid-19-es páciensekkel. Súlyos állapotban lévő betegekkel dolgoztunk, egyeseknek jelentősen depressziós volt a hangulata, azonban mi igyekeztünk kényelmes kórházi körülményeket teremteni számukra. Bátorítottuk őket, hiszen a jókedély és a betegséghez való megfelelő hozzáállás nagyban segít a kór leküzdésében. Egyetlen dologtól féltünk, hogy elkapjuk a vírust. Azonban munka közben ez a félelem fokozatosan elmúlt” – emlékezett vissza Volodimir.

Anita Stibelj, az UNE orvosi karának hatodikos diákja elkötelezett munkája iránt, fontosnak tartja az emberek megsegítését. A fiatal lány közepesen súlyos állapotú betegekkel dolgozott, elmondása szerint az általa kezelt páciensek pozitívan álltak a helyzethez és hatalmas akaraterővel rendelkeztek. „Mindannyian emberek vagyunk, így természetesen nekünk is voltak félelmeink. Aggódtunk a betegek számának növekedése és saját egészségünk miatt. Összességében azonban a helyzet nem volt olyan elrémisztő, mint amilyenre számítottunk. A csapatunk felelősségteljesen állt kötelezettségeihez, a munka zökkenőmentes és barátságos volt” – mondta el Anita.

Mihajlo Hrosik elsőéves hallgató hisz abban, hogy a kórházban töltött napoknak köszönhetően jelentős tapasztalatra tett szert, melyet kamatoztathat a jövőben. „Súlyos állapotban lévő betegek feküdtek az osztályon. Többen meg vannak ijedve, azonban próbáltuk őket támogatni. Sokan kitalációnak hitték a koronavírust mindaddig, amíg a fertőzés bekopogott az ő ajtajukon is. Rengeteget járt a fejemben az a gondolat, hogy megfertőzhetem a családtagjaimat. Arra kérem az embereket, hogy maradjanak otthon, s csak szükség esetén hagyják el házukat” – közölte a fiatal Mihajlo.