Ivóvíz nélkül maradhat Uruguay

Az évek tartó aszály, ivóvízhiánnyal fenyegeti Uruguayt, a helyzet pedig annyira súlyos, hogy hétfőn az ország elnöke Luis Lacalle Pou vészhelyzetet rendelt el a dél-amerikai ország fővárosában. A történések rávilágítanak a klímaváltozás negatív hatásaira, de arra is, hogy nem elegendő pusztán alapvető joggá nyilvánítani az ivóvízhez való hozzáférést – ezt Uruguay rég megtette –, hanem tenni is kell azért, hogy ez a jog valósággá váljon.

Az ivóvízhiány okai között található, hogy a több mint egymilliós főváros, Montevideo vízellátását biztosító víztározó, a Canelón Grande mára csak egy sártócsa, amelyen akár gyalog is át lehet kelni, de az ország vízellátásának 60 százalékát adó Paso Severino víztározóban is sosem látott alacsony szintre süllyedt a vízállás, és júliusra teljesen kiszáradhat a mesterséges tó. A hatóságok drasztikus, ám megkésett lépésekkel igyekeznek úrrá lenni a vízhiányon, így például a helyi vízszolgáltató, az OSE a Rio de la Plata torkolatából származó, sós vízzel keveri az édesvizet, hogy még iható legyen.

A főváros lakói szerint azonban ez nem eredményez iható vizet, a város csapvizét így még a háziállatok sem isszák meg szívesen. Ráadásul a só mellet a csapvíz nátriumot, kloridokat és trihalometánokat is tartalmaz. Noha az ország egészségügyi minisztere, Karina Rando májusban elmondta, hogy ez nem jár közegészségügyi kockázatokkal, azt is javasolta, hogy a magas vérnyomással vagy vesebetegségekkel küzdők korlátozzák vagy kerüljék a csapvíz fogyasztását, ahogy a terhes nők is, és ha lehet, a tápszerek se abból készüljenek a csecsemők számára.

Az ivóvízellátás terén egyébként nemcsak Uruguay néz szembe kihívásokkal a kontinensen, hiszen a keleti parti ország mellett a földrész nyugati részén található Chilében is évek óta pusztít az aszály.

Noha Uruguay Dél-Amerikában viszonylag gazdagnak számít, így sokan képesek palackozott víz vásárlásával úrrá lenni a problémán – ezek eladása májusban 224 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – az elégedettség is egyre nő, ahogy a műanyag szemét mennyisége is.

A kormány ugyan adómentessé tette a palackozott vizet, de sokak számára az így is túlságosan drága maradt, ráadásul sokszor a kiskereskedők sem képesek lépést tartani a megnövekedett kereslettel.

Az országban 2004-ben népszavazáson döntöttek arról, hogy az alkotmányba foglalják a vízhez való hozzáférés jogát, ám a több mint 60 százalékos támogatás önmagában nem tölti fel a víztározókat, így Montevideót is tüntetések rázták meg a vízhiány miatt – írja a CNN.

Lacalle Pou ugyan bejelentette, hogy új duzzasztógát és vízvezetékrendszer épül a San José folyón, miközben a kormány azt kéri, hogy az emberek most ne mossák autóikat vagy öntözzék kertjeiket, hogy spóroljanak a vízzel, miközben több lajtóskocsi is szolgálatba állt, hogy például a kórházak ivóvízellátását biztosítsa. A főváros tüdejének tartott Parque Batlle-ben pedig kutakat fúrtak, hogy enyhítsék az ivóvíz hiányát.

Ám sokan úgy gondolják, hogy a kormány nem tesz eleget a kérdésben és csak későn tette meg azokat a lépéseket, amiket a tudósok már februárban javasoltak. Mások arra mutatnak rá, hogy az aszály csak felerősítette a felelőtlen vízgazdálkodás okozta problémákat, míg a helyi gazdák arról számolnak be, hogy az eső sokkal koncentráltabban esik.

A csapadék nem lett kevesebb, ám egyszerre zúdul le óriási mennyiségű, árvizeket okozó víz az égből, hosszú aszályokat követő időszakokban.

Ivóvízhiány a világban

Ehhez hasonlóra idén Európában is volt példa, elég ha Olaszország jut az eszünkbe, ahol a rekordszárazságot váltotta árvíz májusban.

De a szomszédos Argentínában is óriási problémákat okoz az eső hiánya, amely főként a mezőgazdaságot érinti hátrányosan. Bár tudósok szerint az aszály fő oka nem a klímaváltozás, az felerősíti annak hatásait.

Miguel Doria, az ENSZ hidrológusa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország társadalmának változtatnia kell a vízhez fűződő viszonyán, hiszen az még azon a felfogáson alapul, hogy gyakorlatilag kimeríthetetlen erőforrásról van szó, ám ez egyre kevésbé igaz. Ezzel egyetértett a szervezet június 9-i vízügyi fórumán Gerardo Amarilla, az ország környezetvédelmi minisztériumának államtitkára is, elmondva, hogy hazájának jobban meg kell becsülnie az ivóvizet. Ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése hozhat csak hosszabb távon megoldást, ám a közeljövőben inkább csak abban reménykedhetnek Montevideo lakói, hogy elered az eső.

(vg.hu)