A Telegram, amit a Kreml sem lenyelni, sem kiköpni nem tud

A Telegram 700 millió felhasználóval 2022-ben a negyedik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás volt világszerte. A platformot egyaránt használják Putyin-párti katonai bloggerek, magas rangú orosz és ukrán politikusok, de Oroszországban a rendszerkritikus hangoknak is kiváló terepet biztosít. Nem véletlen, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér is ezen keresztül juttatta el az elmúlt hónapokban a katonai vezetést élesen bíráló üzeneteit, melyeket több millióan néztek, illetve hallgattak meg csatornáján.

Jevgenyij Prigozsin nyolc éven át tagadta, hogy köze lenne a 2014-ben alapított Wagner-csoporthoz, sőt, még pereskedett is amiatt, mert kapcsolatba hozták a szervezettel. Prigozsin egy videóban 2022 szeptemberében végül elismerte, hogy ő a Kreml érdekeit szolgáló katonai magánvállalkozók és fedőcégek kiterjedt hálózatának vezetője Ukrajnától Szíriáig.

Ezt követően viszont Vlagyimir Putyin egykori bizalmasa hirtelen mindenhol ott volt. Prigozsin Wagner-székházat nyitott Szentpéterváron, majd üzenetek, videók és fotók százait kezdte el közzétenni a Telegram-alkalmazáson keresztül. Hét hónap alatt a korábban titokzatos vezető Telegram-csatornáját 1,3 millióan követték, és az orosz közvéleménnyel közvetlen kapcsolatban álló prominens személyiséggé vált.

Mi is az a Telegram?

A Telegramot egy testvérpár, Nyikolaj és Pavel Durov hozta létre, korábban pedig a népszerű VKontakte (VK) orosz közösségi oldalt is megalkották − ami az orosz Facebook klónjának feleltethető meg. Amikor a VK-t bekebelezte az állam, Durovék előálltak a Telegram ötletével, mondván szükség van egy olyan szabad és biztonságos kommunikációs platformra, amely felett a Kreml nem tud közvetlen befolyást gyakorolni. A testvérek a „digitális ellenállás” egyik formájaként emlegették az alkalmazást, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a tartalmak és a felhasználók védve legyenek, ami rögtön nagyon vonzóvá tette a Telegramot sokak számára.

 Fehéroroszországban például a 2020-as választások utáni tüntetések idején, Kínában pedig a Covid-lezárások elleni demonstrációk során ugrott meg a használata.

Az alkalmazás vezetősége ráadásul a tartalom moderálásában is jóval lazább megközelítést alkalmaz, mint más közösségi oldalak. Emiatt természetesen komoly kritikákat is kapnak.

A Durov fivérek 2018-ban hagyták el Oroszországot, a korábban Szentpéterváron működő Telegram operatív központját pedig Dubajba helyezték át. A Kreml ezután betiltotta a Telegramot, ám 2020-ban újból engedélyezte annak működését, nem függetlenül attól, hogy azon befolyásos orosz politikusok is megjelentek.

A Telegram használatához egyszerűen létre kell hozni egy felhasználói profilt, majd csatlakozni kell különböző csatornákhoz, és máris benne lehet az ember a tartalomfolyamban. A platform számos médiaformátumot támogat, videókat lehet beágyazni általa, külső linkeket lehet megosztani, de más csatornákról származó tartalmak is lehet idézni és továbbítani, valamint engedélyezett az élő közvetítés is.

Oroszországban és Ukrajnában is népszerű

A háborúval kapcsolatos, megbízhatónak mondható hírek jelentős része a Telegramon terjed Oroszországban. Egyes vélemények szerint az alkalmazás maga a „digitális csatatér”. Gyakori, hogy más közösségi felületeken (pl. Facebook, Twitter) keringő információk origója is egy Telegram-csatorna, az orosz nyelvű tartalmak pedig csupán át vannak „csomagolva” – ami persze sok félreértéshez is vezet. A háború kezdete után a Kreml igyekezett blokkolni a nyugati online kiadványokat, valamint számos közösségi médiaplatformot, ami valószínűleg szerepet játszott a Telegram orosz felhasználóinak nagyarányú növekedésében.

Ugyan a nyilvánosan elérhető adatok szerint a Telegramnak alapvetően kevesebb felhasználója van (kb. 700 millió), mint például a WhatsAppnak (több mint 2 milliárd), ám az alkalmazás azért is jelentős és érdekes, mert számos aktivista, kétes nézeteket terjesztő influencer, összeesküvés-hívő és szélsőséges elveket valló figura ideális terepe, hiszen komoly adatvédelmi rendszert működtet, cenzúrát viszont szinte egyáltalán nem.

 Természetesen a platformot nem csupán szélesőséges véleményvezérek vagy alvilági figurák használják, orosznyelv-területen meglehetősen nagy a népszerűsége a lakosság körében, de a legtöbb ukrán és orosz politikus is jelen van rajta és élénk aktivitást mutat.

Itt szokott dörgedelmes bejegyzéseket közzétenni Dmitrij Medvegyev egykori orosz államfő (jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese), Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, Volodimir Klicsko kijevi polgármester és Zelenszkij ukrán elnök is.

Prigozsin szócsöve

Visszatérve a Wagnerhez, Prigozsin a platformot a Kreml médiaapparátusának megkerülésére használta, és cenzúrázatlan híreket tett közzé az ukrajnai háborúról, és erre komoly kereslet mutatkozott. Ahogy a Wagner-csapatok erőteljesen bekapcsolódtak a harcokba, különösen a Bahmut körüli csatákban, ő lett a háború egyik legismertebb arca, aki folyamatosan jelentkezett videóüzenetekkel a frontvonalról. A háború elhúzódásával ugyanakkor fokozatosan a védelmi minisztérium ellen fordult, és rendszeresen bírálta a katonai vezetést, majd az ellentét a június 23-i lázadással érte el csúcspontját, amikor szintén Telegram-csatornáján tett közzé egy hangüzenetet, melyben kifejtette álláspontját.

 Putyin jelentősen alábecsülhette „séfje” egyre növekvő népszerűségét az online térben. Prigozsin az általa kiépített követői körből próbált kovácsolni magának egyfajta politikai tőkét − kétséges milyen eredménnyel.

A Telegram-csatornát, amely Prigozsin szócsövévé vált, 2022. november 5-én hozta létre Concord Management and Consulting nevű cégének sajtóleágazásaként, felszámolva ezzel a többtucatnyi nemhivatalos csatornát, melyeken a Wagner-vezér nevében tettek közzé különböző tartalmakat. A „séf” személyes oldala gyorsan népszerűvé vált, számos videón lehetett látni Prigozsint a frontvonalon. Miután éles hangú üzeneteket fogalmazott meg, az állami médiát utasították, hogy ne idézzenek tőle, hacsak nem a harctérről származó pozitív fejleményekről van szó.

Május 4-én Prigozsin egy kirohanásokkal teli, az orosz katonai vezetés ellen irányuló videót tett közzé, amelyben zseblámpával világított a Bahmutban elesett Wagner-harcosok holttesteire. Ezt követően pedig már azzal fenyegetőzött, hogy kivonja egységeit az ostromlott városból, mivel azok lőszer nélkül értelmetlen halálra vannak ítélve. Május végén be is váltotta fenyegetését. „Nem lesz többé húsdaráló, mert nem maradt semmi, amivel a húst darálni lehetne” – jelentette ki egy Telegram-videóban.

Június elején Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette, hogy július 1-jéig a katonai magáncégeknek szerződést kell kötniük az orosz védelmi minisztériummal. Prigozsin természetesen a Telegramon válaszolt: „A Wagner egyik harcosa sem hajlandó újra a szégyen útjára lépni” – fogalmazott.

Jó szolgálatot tett a lázadás idején is

Június 23-án már azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy rakétacsapást rendelt el a Wagner ukrajnai táborai ellen, és megfogadta, hogy az „igazság menetével” fogja megbüntetni azokat, akik felelősek ezért. Ráadásul egy alkalommal még Putyinba is beleszállt, megkérdőjelezve állításait a háború megindításával kapcsolatban.

 „A háborúra nem azért volt szükség, hogy az orosz állampolgárokat biztonsága helyezzük, sem azért, hogy Ukrajnát demilitarizáljuk vagy nácizmustalanítsuk” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a háborúra azért volt szükség, hogy egy szűk csoport dicsőségben ujjonghasson.

A Wagner-erők június 24-én elfoglalták a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városát, és ellenállás nélkül vonultak észak felé, mintegy 200 kilométerre Moszkvától, mielőtt visszafordultak. A Kreml igyekezett blokkolni a puccsról szóló információkat a Google-ön, úgy tűnt, hogy a Telegram is leáll Moszkvában, Szentpéterváron és Rosztov-na-Donuban.

A zsoldosvezér a lázadásról a Telegramon tett közzé hangfelvételeket, amiket a Time áttekintése szerint több mint 55 milliószor hallgattak meg.

 Hozzá kell tenni, a Kreml megkísérelhetett volna letiltási kérelmet beadni a Telegramhoz terrorizmusra hivatkozva, de a Wagner-csoport megjelölése hivatalos terrorszervezetként egészen új politikai kihívások sorát jelentette volna az orosz vezetés számára.

Prigozsin aztán a fehérorosz elnökkel kötött megállapodás értelmében Fehéroroszországba került, és csatornája rövid időre elhallgatott. Pár nappal később viszont ismét hangüzenetet tett közzé követői számára. Ebben elmondta, hogy milyen rokonszenves fogadtatásban volt részük, és hogy sokan még mindig támogató üzenetek százait kapják, egyebek mellett arról, hogy hívei csalódottak, amiért nem ment egészen Moszkváig csapataival.

A történet legújabb felvonásaként Prigozsin hétfőn este ismét jelentkezett, ám már nem saját csatornáján, hanem egy úgymond Wagner-barát Telegram-oldalon. A mindössze 41 másodperces hangüzenetében így fogalmazott követőinek: „Ma nagyobb szükségünk van a ti támogatásotokra, mint eddig bármikor. Köszönjük ezt. Meg kell értenetek, hogy az igazságmenetünk célja a leszámolás az árulókkal és az orosz társadalom mozgósítása volt. Ebben értünk el sikereket.”

 „Biztosíthatlak titeket, hogy a közeljövőben újabb győzelmeket láthattok tőlünk a fronton. Köszönöm, srácok!” – tette hozzá.

Kérdés, vajon arról lehet-e szó, hogy Moszkvának végre sikerült érdemben blokkolnia Prigozsin Telegram-csatornáját, vagy őt magát tudják távol tartani tőle.

(hirado.hu)