A globális világ kihívásairól és a környezettudatos életmód fontosságáról tartott előadást Szili Katalin Beregszászban

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapító és tiszteletbeli elnöke szeptember 27-én Beregszászba látogatott, ahol A XXI. század globális kihívásai című prezentációjával elsőként tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vasárnap átadott új Beregszászi Képzési Központjában.

A miniszterelnöki főtanácsadó véleménye szerint még egy háború dúlta országban élő közösség sem tudja kivonni magát a globális világ, a globalizáció okozta nehézségek hatása alól. Felhívta a figyelmet: a klímaváltozás, a túlnépesedés és a rendkívüli környezeti károk miatt 2 100-ra lakhatatlanná válhat a bolygónk, fenntarthatatlanná válik a Föld lakossága. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, törekednünk kell az észszerű gazdálkodásra a rendelkezésünkre álló energiaforrásokkal, melyekkel mindenképpen takarékoskodnunk kell – szögezte le. „Környezettudatosan kell élnünk ahhoz, hogy utódaink számára élhető maradjon a Földünk” – jelentette ki.

Szili Katalin előadásában rávilágított: napjainkig az emberi tevékenységek a szárazföldi környezet háromnegyedét, míg a tengeri környezet mintegy 66%-át változtatták meg jelentősen. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: „Mindenki tehet környezete megóvásáért” – emelte ki a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve: az oktatáson és a nevelésen keresztül a következő nemzedékeket kell ebben a kérdésben partnerül hívni, hogy gondolkodásmódjuknak már természetes része legyen bolygónk megóvása az utókor számára.

Kárpátalja a Kárpát-medence, az itt élő magyarság pedig a magyar nemzet szerves része, „még abban az esetben is, ha (a kárpátaljai magyarok – a szerk.) egy másik ország állampolgárai” – jelentette ki Szili Katalin. Emiatt fontos, hogy a nemzetrészek anyanyelvükön jussanak hozzá azokhoz az ismeretekhez, amelyek a XXI. századi kihívások között segítik az eligazodást – fűzte hozzá.

Reflektálva a környezettudatos életmód népszerűsítésének kérdéskörére a kárpátaljai magyarság tekintetében Szili Katalin elmondta: talán a kisebb közösségekben az a legfontosabb kérdés, hogy mi az, amit az adott közösséget alkotó egyének tudnak tenni? „Ha egyénenként mindannyian felismerjük azt, hogy nekünk dolgunk van akkor, amikor vásárolunk, amikor a hulladékainkkal valamit teszünk a környezetünkben, vagy amikor komposztálunk, s ha ez egy összefogásban történik, akkor azt gondolom, hogy sokat teszünk nem csak a ma emberéért” – jelentette ki.

Számos, a témában végzett tanulmány és kutatás eredményét ismertetve a miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott: a jelenlegi életvitelt folytatva most 1,75 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani mai életvitelünket. Azonban ha mindenki észak-amerikai színvonalon szeretne élni, akkor öt bolygóra lenne szükségünk. A tény, hogy a következő generációktól veszünk el erőforrást, meghökkentő és szomorú. 2023. augusztus 2. – a túllövés napja, mely annyit jelent, hogy ezen a dátumon használta el az emberiség a 2023-ban felhasználható erőforráskeretet, nehezítve ezzel az utódaink sorsát.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és a hozzá tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A menetrend – az éghajlatváltozásról szóló párizsi klímamegállapodással együtt – arról szól, hogy hogyan lehet közös erővel jobbá tenni a világot, valamint a fenntartható fejlődés és annak gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és irányítási dimenziói terén végzett nemzetközi együttműködés globális keretként szolgál. A Párizsban megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célt – a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, egészség és jólét, minőségi oktatás, nemek közötti egyenlőség, tiszta víz és alapvető köztisztaság, megfizethető és tiszta energia, tisztességes munka és gazdasági növekedés, ipar, innováció és infrastruktúra, egyenlőtlenségek csökkentése, fenntartható városok és közösségek, felelős fogyasztás és termelés, fellépés az éghajlatváltozás ellen, óceánok és tengerek védelme, szárazföldi ökoszisztémák védelme, béke, igazság és erős intézmények, valamint partnerség a célok eléréséért – minden országnak be kellene tartania. Szili Katalin külön kiemelte a béke jelentőségét, hiszen ma elsősorban, ha valamiről itt, Kárpátalján beszélni kell, az a béke – fogalmazott. Szerinte a béke megteremtését követően az lesz a legfontosabb kérdés, hogy miként lehet megküzdeni a globális problémákkal, és „milyen lesz az élete a gyermekeinknek, unokáinknak, dédunokáinknak, és ők milyen kihívásokkal fognak szembenézni”.

Előadását Mezei András egy elgondolkodtató idézetével zárta: „Lesz-e bárka, mely megtelik majd minden égi és földi fénnyel? Visszatérnek-e madarak csőrükben oxigénnel?”

Az előadást követően Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője köszönetet mondott a részletes prezentációért, s elmondta, hogy a tervek szerint a központban kéthetente kívánnak szervezni hasonló közösségi eseményeket, melyekre szeretettel várják az érdeklődőket nemtől, kortól és nemzetiségtől függetlenül. Október 12-én például a mostani rendezvényre és témára építve Zero Waste napot tartanak. Hozzátette azt is, hogy amennyiben ukrán anyanyelvűek regisztrálnak egy-egy eseményre, számukra szinkrontolmácsolást biztosítanak, ezáltal elérhetővé téve a rendezvényt mind a magyarul, mind az ukránul beszélő kárpátaljaiak számára.

A rendezvény további részében kötetlen beszélgetésre és eszmecserére volt lehetőség.

(CsA/Kárpátalja hetilap)