Már gondolataival irányít egy „egeret” Elon Musk első kiborgja

Elon Musk a hét elején újabb információkkal szolgált arról a kísérletről, aminek keretében a múlt hónapban először ültettek be egy „gondolatolvasó” chipet egy ember agyába.

A Tesla-vezér elmondása szerint a Neuralink első kiborgja jól van, és már pusztán gondolatokkal képes vezérelni egy „egeret” egy számítógép képernyőjén.Már képes irányítani egy egérmutatót”A fejlődés jó, úgy tűnik, a páciens teljesen felépült … és képes irányítani az egeret, mozgatni az egeret a képernyőn pusztán gondolkodással”, közölte Musk a kísérlettel kapcsolatban, aki „egér” alatt nyilván az egérmutatót értette. Ugyanakkor az eredményről egyelőre még egy rövidke videót sem tettek közzé – mint anno, amikor egy majomnál végeztek el egy hasonló beültetést, illetve kísérletet.

Musk még január végén, az X-en jelentette be, hogy a Neuralinknél az első emberi páciens is megkapta a cég által fejlesztett speciális agyi implantátumot. Utóbbi célja, hogy lehetővé tegye a páciensek számára a számítógépekkel történő közvetlen kommunikációt agyimpulzusok segítségével.Ez csak az első lépésBár a mostani kísérletben egyelőre még csak egy egérkurzort sikerül irányítani – ismeretlen sebességgel és pontossággal – a páciensnek, Musk már azt vizionálja, hogy a megoldás segítségével a jövőben „gyorsabban lehet majd kommunikálni, mint egy gyorsgépíró vagy egy árverésvezető” – ameddig azonban, ha egyáltalán lehetséges, még igen hosszú út fog még vezetni.

Ezen kívül orvosi szervezetek máris kritizálják a milliárdost, amiért a kísérletről mindössze párszavas tweetekben kommunikál a nyilvánossággal. „Egy élő ember agyának megnyitása egy eszköz beillesztése céljából, különösen egy olyan emberé, akinek súlyos egészségügyi problémái vannak, többet érdemel egy kétmondatos jelentésnél, ami valójában egy olyan saját közösségi média platform, amely a tények tekintetében nem tűnik ki a megbízhatósága szempontjából”, írták kutatók a bejelentéssel kapcsolatban.A szakemberek megjegyezték, hogy humán kutatások nem történhetnek zárt ajtók mögött, és hogy a Neuralink a titkolózással nem felelt meg az alapvető orvosi etikai kutatási szempontoknak.

Forrás