Nagy harcos, zseniális művész, tiszta ember – 60 éves Vidnyánszky Attila

Kevés magyar művész tett olyan sokat a magyar művészetért, Magyarországért, mint Vidnyánszky Attila.

1964. március 8-án született Beregszászban. A semmiből, fillérekből alapította több mint 30 éve társulatát, az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat (ma Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház – szerk.) – és Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban mindenhol hihetetlen sikerrel vendégszerepelt.

Közben volt főrendező a Magyar Állami Operaházban, vezető az Új Színházban, igazgató Debrecenben – társulatával egy hétig a párizsi Odeonban is szerepelhetett – , 2012-től a Nemzeti Színház vezetője. Megnyerték a Gombrowicz-fesztivált, vendégszerepeltek az egyik leghíresebb párizsi színházban, voltak Bécsben, Varsóban, Rómában, Moszkvában és még rengeteg helyen. A Nemzetiben pedig világhírű rendezők dolgoztak.

Kitalálta a MITEM-et, a nemzetközi színházi találkozót, és a Nemzeti Színházba valóban a világ legnagyobb rendezői hoztak előadásokat, a felsorolás döbbenetes, túlzás nélkül páratlan a világon: Robert Wilson, Thomas Ostermeier, Ivo Van Hove, Silviu Purcarete, Andrei Serban, Luc Perceval, Alessandro Serra, Jan Fabre, Heiner Goebbels, Michael Thalheimer, Thomas Jolly, Eugenio Barba, vagy mondjuk Romeo Castellucci. De járt itt a legnagyobb francia színészpedagógus, Claude Régy vagy éppen a néhány hónapja Nobel-díjat kapott drámaíró, Jon Fosse is. A Nemzeti Színház színpadára pedig olyan színészek léptek, mint Juliette Binoche, Toni Servillo, Angela Winkler vagy Denis Podalydes. És a MITEM mellett jött a Színházi Olimpia is: először Magyarországon, és persze megható sikerrel.

A Színházi Olimpia minden magyar színházat érintett, bármelyik színház bármilyen társulatot saját színházába vihetett.

2020-ban a magyar Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásakor Vidnyánszky Attila lett a kuratóriumi elnök. Itt sem akart más, mint az ultraliberális színházi világ, az ideológiai nevelés mellett egy másik hangot is megszólaltatni. Szélesre SZFE tárta kapuit az egész ország előtt. Ő maga színházrendező osztályt indított, és osztályfőnökként olyan nagy színészek jelentek meg, mint Rátóti Zoltán vagy Szarvas József, tanít az ünnepelt rendező, Tompa Gábor, zenés osztályt indított a nagy operaénekes, Kiss-B. Atilla, a filmes tanszéken pedig már második osztályát indítja az Oscar-díjra jelölt operatőr és rendező, Koltai Lajos.

Vidnyánszky Attila persze elsősorban művész. Nagy rendező. Zseniális előadások – Beregszásztól kezdve külföldi, világszintű színházakon át a magyar Nemzeti Színházig. Egész egyszerűen megújította a színház nyelvét, költői színháza páratlanul modern, emberi és katartikus. Néhány cím, néhány – túlzás nélkül – remekmű: Tóték, A szarvassá változott fiú (nagyszerű filmet is készített belőle), Az ember tragédiája, Bűn és bűnhődés, A per, Háry János, Úri muri, Bolha a fülbe, Mesés férfiak szárnyakkal, Halotti pompa, Jenufa, Kisvárosi Lady Macbeth, A nürnbergi mesterdalnokok, Fekete ég, fehér felhő, Don Quijote, Csárdáskirálynő, Csongor és Tünde, Bánk bán, Rómeó és Júlia, Zoltán újratemetve – és a sor még hosszan folytatható. És írjuk le hat színész nevét, akik Beregszásztól egészen a Nemzeti Színházig, évtizedek óta társai Vidnyánszky Attilának: Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Kristán Attila, Rácz József, Tóth László és Varga József.

Isten éltesse!

(origo.hu)