Az ukránok mintegy 80 százaléka ki akarja zárni az orosz nyelvet a hivatalos használatból

Ukrajnában 2024 februárjában mindössze 10 % azok aránya, akik az oroszt hivatalos nyelvként vagy második államnyelvként szeretnék látni a régiójukban, miközben 81 % az egész ország területéről szeretné eltüntetni a hivatalos használatból vagy ellenzi a használatát a saját régiójában – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.

A kutatás adatai szerint összességében a megkérdezettek 66 %-a gondolja úgy, hogy az orosz nyelvet ki kell iktatni a hivatalos kommunikációból. Csak 3 % véli úgy, hogy az orosz nyelvnek meg kell kapnia a második államnyelv státuszát, 24 % pedig úgy gondolja, hogy az orosz nyelv hivatalossá válhat azokban a régiókban, ahol a többség ezt szeretné.

Az egyes régiókban a hivatalos státuszt támogató 24 % közül 15 % ellenzi az orosz nyelv hivatalossá válását régiójukban. Csak 7 % szeretné, ha az orosz hivatalossá válna a régiójában (további 1 % nem tudott dönteni).

Mint Anton Hruscseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese rámutatott, az ukránok elképesztően toleráns hozzáállásról tettek tanúbizonyságot az orosz nyelv és az oroszul beszélő polgártársak iránt a függetlenség elnyerése óta. Az 1990-es, a 2000-es, a 2010-es és a 2020-as években az ukránok minden régióban felismerték, hogy Ukrajnában nincsenek objektív súlyos nyelvi problémák, és különösen normálisan viszonyultak az orosz nyelvhasználathoz. Az orosz ajkú ukránok az ukrán ajkú ukránokkal együtt minden régióban az első helyen álltak a társadalmi távolság tekintetében (vagyis a legközelebb és legmelegebb viszonyban voltak egymással).

Gyakorlatilag még a Krím és Donyeck és Luhanszk megyék egyes területeinek megszállása sem változtatott ezen a hozzáálláson. 2020-ban mindössze 30 % válaszolta azt, hogy az orosz nyelv veszélyt jelent a függetlenségre, 50 % viszont Ukrajna történelmi kincsének tartotta az orosz nyelvet, amelyet fejleszteni kellene (és ugyanebben a felmérésben 57 % meg voltak győződve arról, hogy az ukránok a jövőben főleg ukránul fognak kommunikálni).

„Az 1990-es évek óta valóban szemtanúi lehetünk a modern ukrán polgári nemzet kialakulásának, a nemzettudat kialakulásának, amelyben az ukrán nyelv egyre kézzelfoghatóbb államszimbólummá vált, miközben hagyja az orosz nyelv jelenlétét, és határozottan nem tagadja az emberek jogát, hogy ezen a nyelven kommunikáljanak. Bár az orosz hatóságok azzal indokolják az inváziót, hogy állítólag az oroszfóbia virágzott Ukrajnában, de valójában a kritikus hozzáállás egy ilyen brutális invázió következménye volt, és nem az oka” – tette hozzá. Anton Hruseckij.

A KMISZ a felmérést 2024. február 17-28-án készítette 2008 válaszadó részvételével. A mintában nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyek ideiglenesen nem voltak Ukrajna ellenőrzése alatt, és a felmérést nem terjedt ki a külföldre menekült állampolgárokra.

(vb/rbc.ua)