Több gyerekre van szükség: 60 év alatt felére csökkent a születési ráta a világon

1950-ben még 4,84 volt a termékenységi ráta (egy nő élete során szült gyermekeinek száma), de 2021-re több mint felére, 2,23-ra csökkent. A CNBC által idézett új tanulmány szerint a következő évtizedekben ez eléri az 1,5-öt.

„Amit most tapasztalunk, az olyasvalami, amit még soha nem láttunk az emberiség történetében. Nagyszabású, nemzeteken, kultúrákon átívelő elmozdulás a kisebb családok előnyben részesítése felé” – mondja Jennifer D. Schyubba demográfus.

A tanulmány szerzői a demográfiai válság számos okát vitatják, többek között a nők oktatási és foglalkoztatási lehetőségeinek bővülését, valamint a fogamzásgátláshoz való jobb hozzáférést, a nemek közötti egyenlőséggel és az önmegvalósítással kapcsolatos értékrend változását. A gyermekek nevelésének magas költségei és a haláluk vélt kockázata is visszatartó erejű.

Eközben az előre jelzett születési ráta nem éri el a reprodukciós szintet – 2,1 gyermek/nő (ennyire van szükség az országok stabil népességének fenntartásához). 2021-ben az országok 46%-ában volt a születési arány a születési ráta alatt – ez a szám az előrejelzések szerint 2100-ra a kritikus 97%-ra fog emelkedni. Az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) 2022-re vonatkozó előzetes elemzése szerint a világ népessége 2064-ben eléri a 9,7 milliárd fős csúcsot, 2100-ban pedig 8,8 milliárdra csökken. Eközben az ENSZ 2022-es előrejelzése 2080-ban 10,4 milliárdos csúcsot jósolt.

„Demográfiailag megosztott világ”

A tanulmány előrejelzése szerint a világ alacsony jövedelmű régióiban az élveszületések aránya a 2021-es 18%-ról 2100-ra 35%-ra nő majd. 2100-ra egyedül a szubszaharai Afrikában él majd a bolygó minden második gyermeke.

Az élveszületések megoszlásának ilyen eltolódása „demográfiailag megosztott világot” hozna létre, ahol a magas jövedelmű országok szembesülnének az elöregedő népesség és a munkaerő csökkenésének hatásaival, míg az alacsony jövedelmű régiók magas születésszámot tartanának fenn, leterhelve a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Születési ráta a magas jövedelmű országokban

A magas jövedelmű országokban, ahol a születési ráta meredeken csökken, az elöregedő lakosság irányába fog elmozdulni, ami megterheli a nemzeti egészségbiztosítást, a társadalombiztosítási programokat és az egészségügyi infrastruktúrát. A tanulmány szerint munkaerőhiánnyal is meg kell küzdeniük.

A kutatók úgy vélik, hogy a bevándorlást és a munkaerő innovációját ösztönző etikus és hatékony politikák – például a mesterséges intelligencia fejlesztése – segíthetnek enyhíteni ezen demográfiai eltolódás egyes gazdasági következményeit. Az elemzés kiterjedt az országok politikáinak hatékonyságára is, például a gyermekgondozási támogatásokra, a meghosszabbított szülői szabadságra és az adókedvezményekre. Az előrejelzések azt mutatják, hogy ez a hatás nem több, mint személyenként 0,2 élveszületés. „Valós veszélyt jelent, hogy egyes kormányok nyomást próbálnak gyakorolni a nőkre, hogy több gyermeket vállaljanak” – mondta dr. Christopher Murray, a tanulmány vezető szerzője és az IHME igazgatója. – Nagyon könnyű a nők bátorításától a kényszerítésig áttérni.

Születési ráta az alacsony jövedelmű országokban

Másrészt az élveszületések számának növekedése az alacsony jövedelmű országokban veszélyezteti az élelmiszer-, víz- és egyéb erőforrások biztonságát, és tovább bonyolítja a gyermekhalandóságot, a politikai instabilitást és a biztonsági kihívásokat.

A tanulmány szerint a szubszaharai Afrikában a nők oktatáshoz való jobb hozzáférése és a fogamzásgátlás egyetemes hozzáférése körülbelül 2,3-as teljes termékenységi rátát eredményezne 2050-ben, szemben az alapforgatókönyv szerinti 2,7-tel.

Mi a helyzet Ukrajnában?

Az Opendatabot adatai szerint 2023-ban 187 387 baba született Ukrajnában – ez csaknem harmadával kevesebb, mint a teljes körű invázió kezdete előtt (2021-ben 273 772 baba született).

Március elején Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a válságos ukrajnai demográfiai helyzetről beszélt, amely a háború miatt csak romlik. Elmondása szerint a probléma megoldásához minden ukrán családnak legalább három gyermeke kellene, hogy legyen.

Eközben a Parlament egy törvénytervezetet fontolgat, amely előírja a gyermek után járó kifizetések növelését a jelenlegi 41 ezer UAH-ról több mint 384 ezer UAH-ra. Smihal megjegyezte, hogy erre a forrásokat külföldről tervezik beszerezni.