Ukrajnában komoly baj van a sajtó- és szólásszabadsággal – The New York Times

Nő az aggodalom Ukrajnában a sajtószabadság korlátozásával kapcsolatban, az újságírók és a sajtószabadságot figyelő szervezetek kongatják a vészharangot – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a The New York Times című, legbefolyásosabb amerikai lapra hivatkozva.

A mértékadó újság szerint „az újságírók és a sajtószabadságot figyelő csoportok kongatják a vészharangot, mert szerintük Volodimir Zelenszkij elnök uralma alatt fokozódnak a tömegtájékoztatásra nehezedő korlátozások és nyomás, ami messze meghaladja az ország háborús állapota által megkövetelt szintet”. Okszana Romanyuk, a Tömegtájékoztatási Intézet igazgatója megjegyezte: „Ez valóban aggasztó.” Szerinte ez különösen aggasztó a háborús körülmények között, amikor Ukrajna „a demokráciáért harcol az Oroszország által képviselt diktatúra értékei ellen”.

Az amerikai lap azt írta, hogy a 2022 februári orosz invázió előtt és az 1991-es függetlenség elnyerése óta Ukrajnának hosszú múltja volt a toleranciát, a pluralisztikus médiakörnyezetet illetően, számos televíziós csatorna kötődött ellenzéki és kormánypártokhoz és a független hírszolgáltatásokhoz. Ennek a kultúrának a megőrzése a háború egyik kihívása lett.

A cikk leszögezte, hogy az ukrán újságírók nagyrészt elfogadták azokat a háborús szabályokat, amelyek megtiltják a csapatok mozgására vagy állásaira, az orosz rakétatámadások helyszíneire, valamint a katonai veszteségekre vonatkozó adatok közzétételét, és ezt a nemzetbiztonság szavatolása érdekében szükséges intézkedésnek tartják. „Elfogadtak bizonyos fokú öncenzúrát is, és tartózkodnak a kormányzati tevékenységek kritizálásától, hogy elkerüljék a morál aláásását, vagy nehogy a korrupciós jelentések megakadályozzák a külföldi partnereket abban, hogy jóváhagyják a támogatásokat” – írta a The New York Times.

„Az öncenzúra Ukrajnában a háborús idők jellemzője” – mondta Szerhij Szidorenko, az Ukrajinszka Pravda szerkesztője. Hozzátette, hogy a helyzet „nem probléma” és elkerülhetetlen a háború idején, és megjegyezte, hogy a háború megszűnésekor a normális helyzet visszatérésére számít.

Zelenszkij nyilvánosan nem kért nyomást az újságírókra, és elítélte az újságírók (a Bihus.Info csapata – a szerk.) megfigyelésének esetét a szállodában. Újságírók és médiacsoportok szerint a közelmúltban történt esetek sora arra utal, hogy a riportok egyre korlátozóbb környezetben jelennek meg. Januárban a G7-ek országainak nagykövetei, amelyek Kijev számos kulcsfontosságú katonai szövetségesét foglalják magukban, közös nyilatkozatot tettek az ukrajnai sajtószabadság mellett. „A médiaszabadság a sikeres demokrácia alapja” – áll a közleményükben.

Elemzők szerint a kormánynak a média ellenőrzésére tett erőfeszítései a jelek szerint az ellenzéki tevékenységek pozitív tudósításának korlátozására, valamint a kormányzati és katonai tevékenységekkel kapcsolatos negatív tudósítások visszaszorítására irányulnak. Az amerikai lap megjegyezte, hogy tavaly év végén az Ukrinform állami hírügynökség újságírói megkapták vezetőségüktől a „nemkívánatosként” megjelölt ellenzéki képviselők és helyi képviselők listáját a cikkekben történő idézést illetően.

A The New York Times elemezte az Ukrinform újságíróinak adott utasításokat, amelyek feketelistára tettek tisztviselőket és civil társadalmi aktivistákat, köztük néhány háborús veteránt. Rosztiszlav Karagyejev megbízott kulturális miniszter, aki az állami hírügynökséget felügyeli, ebben a hónapban azt mondta az ukrán sajtónak, hogy semmit sem tud ilyen listáról. Zelenszkij hivatala nem válaszolt a lap érdeklődésére. „Az ukrán hatóságoknak néha feszültek a kapcsolatai nyugati hírszolgálatokkal, különösen a The Times című brit lappal. A kritikus tudósítások után és a katonai műveletekről szóló tudósítás szabályai körüli vita közepette több kiadványtól visszavonták az újságírók katonai akkreditációját, bár később visszaadták. Ukrajnában a színfalak mögötti politikai beavatkozásnak sötét története van az előző kormányok visszaélései miatt.

Marina Szinhajivszka, az Ukrinform korábbi igazgatóhelyettese idén politikai beavatkozás miatt lemondott posztjáról, arra hivatkozva, hogy az újságíróknak utasításokat adott az ellenzék tagjaival készült interjúkkal kapcsolatban. „Nem demokratikus megszabni a médiának, hogy mit tegyenek közzé, és kivel beszéljenek” – mondta.

Szerhij Cserevatij, az Ukrinform élére kinevezett korábbi katonai szóvivő nem volt hajlandó kommentálni az elődje alatt kiadott utasításokat. Elmondta, hogy a hírügynökséget „a törvények és a szólásszabadság elveinek megfelelően” kívánja működtetni.

Az amerikai újság szerint Ukrajna háború előtti viharos és versengő televíziós híradásait Zelenszkij hivatala egyetlen, állami irányítás alatt álló műsorszolgáltatóvá konszolidálta az orosz invázió után. A kormány bemutatta ezt a „telemaratonnak” nevezett megállapodást, amely szerinte szükséges ahhoz, hogy hiteles híreket sugározzanak a háború idején. „De bezárta az ellenzéki csatornákat, és olyan optimista riportokat sugárzott még akkor is, amikor a harcok elhúzódtak, hogy a legtöbb ukrán most azt mondja, hogy nem bízik benne” – áll a cikkben.

(vb/pravda.com.ua)