Hogyan nézne ki ma a világ 7 csodája, ha napjainkig megmaradt volna

Ez a lista az ókori világ leghíresebb építészeti létesítményeit tartalmazza.  Néhányuk ma már nem létezik, van ami fennmaradt. Az anyag bemutatja, hogyan nézhettek ki valaha ezek az ókori építmények. Az eredmény, természetesen nem teljesen pontos, de hogy elképzelésünk legyen róluk, régészek, történészek és művészek dolgoztak rajta.

A rhodoszi kolosszus

Héliosz óriási szobra fél évszázadig állt, de erejére még ma is emlékeznek. Kb. 32 méter magas lehetett, építése kb. 12 évet vett igénybe. A kolosszust földrengés pusztította el, a bronzot, amiből készült, később beolvasztották és eladták.
 

A gízai piramisok

Az építményt más néven Kheopsz piramisnak nevezik. A régészeti adatok szerint ennek a piramisnak az életkora körülbelül 4500 év. Mészkő és gránit tömbökből áll, és hosszú ideig a legmagasabb építménynek számított. A piramis felületét kezdetben mészkő burkolat borította, amely a napsütés hatására  őszibarack színben pompázott. A tetejét egy aranyozott kő alá rejtették. Az 1168-as események után Kairó lakosai saját maguk távolították el a burkolatot, hogy újraépíthessék lerombolt házaikat.

Szemiramisz függőkertje

A babilóniai világ ezen csodájának létét továbbra is megkérdőjelezik. Végül is ezt a csodálatos mérnöki szerkezetet nem találták a babilóniai nyilvántartásokban, elsőként a görög és a római szerzők említik meg. A világ ezen csodáját többszintű kertként írják le, különféle növényekkel és fákkal. Távolról nézve úgy tűnt, mint egy szilárd zöld hegy a sivatag közepén. Lenyűgöző látvány volt.

Az alexandriai világítótorony

Ez a világ egyetlen csodája, amelyet gyakorlatilag is alkalmaztak. A tengerészek tehát bármilyen időben könnyen beúszhattak Alexandria kereskedelmi kikötőjébe. Biztonsági okokból is nagyon kényelmes volt erről a helyről megfigyelni a környező területet.

A halikarnasszoszi mauzóleum

Mauszólosz perzsa satrapa, vagyis királyi helytartó és felesége sírja a világ egyik legidőtállóbb csodája az Alexandria világítótorony és Kheopsz piramisa mellett. A mauzóleum szót azóta is a föld feletti síremlékek megnevezésére használjuk. A nyelvhasználatba valószínűleg a görögből a német vagy francia nyelven keresztül  érkezett.

Az olümposzi Zeusz szobor

Ezt a 4 emelet magas szobrot  Zeusz Márvány-templomában állították fel, amely a Kr. e. V. század monumentális  temploma volt. A szobor fából készült vázát elefántcsonttal, arannyal, ébenfával és drágakővel fedték be. A szobor felállítása után, az ókor talán leghíresebb görög szobrásza, Pheidiász arra kérte Istent, hogy adjon neki egy jelet, tudni akarta, tetszik-e az alkotás. Aznap este zivatar tört ki, és a szobor előtt villám csapott le, amelytől megrepedt a márványpadló. Így a görögök megértették, hogy a mennydörgés és a villám istene jóváhagyta a templomot és a szobrot.

Az epheszoszi Artemisz templom

A templomot többször elpusztították és újjáépítették. Egy alexandriai tudós azt írta, hogy a templom első változatát az amazonok építették, de az áradások elpusztították. A második templomot két évszázadig építették, de egy Hérosztratosz nevű férfi felgyújtotta fel a templomot. Később Nagy Sándor építette újra a szentélyt. A kortársak szerint az építmény a világ összes csodáját elhomályosította. A Római Birodalom idején, amikor a kereszténység vált új állami vallássá, a templomot lerombolták.

Джерело