Betilthatják az Egyesült Államokban a TikTok-ot

A TikTok és az anyavállalat ByteDance hétfőn kulcsfontosságú bírósági meghallgatás elé néz egy olyan jogi csatában, amelynek témája az alkalmazás Egyesült Államokban való januári betiltása. Áprilisban már született egy törvény, mely szerint az anyavállalatnak 270 napja van eladni. Az amerikai kormányzat elsősorban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva hozta meg ezt a döntést.

Az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága szóbeli meghallgatásra hívta a TikTok és anyavállalatának, a ByteDance képviselőit, hogy döntés szülessen az alkalmazás eladásáról vagy betiltásáról. Azonban mind Donald Trump republikánus elnökjelölt, mind Kamala Harris alelnök aktív a TikTokon, és igyekszik megnyerni a fiatalabb szavazókat − írja a Reuters.

A TikTok és a ByteDance szerint a törvény alkotmányellenes és sérti az amerikaiak szólásszabadságát, mondván, hogy „radikálisan eltér az ország hagyományaitól, amely a nyílt internetet támogatja”.

A ByteDance azt nyilatkozta, hogy az elidegenítés „technológiailag, kereskedelmileg és jogilag nem lehetséges”, és ha nem születik bírósági döntés, akkor betilthatják az Egyesült Államokban.

A TikTok és az Igazságügyi Minisztérium december 6-ig kért döntést, ami lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága még a tiltás hatályba lépése előtt foglalkozzon a döntéssel.

Az Egyesült Államok már áprilisban törvényt hozott a TikTokról
Joe Biden elnök áprilisban írta alá a törvényt, amely 2025. január 19-ig adott határidőt a ByteDance-nek, hogy eladja a TikTokot, vagy tilalom alá kerüljön, de a határidőt három hónappal meghosszabbítja, ha igazolja, hogy a kínai anyavállalat előrelépést tesz az eladás felé.

Az amerikai törvényhozók azon aggodalmaitól vezérelve, hogy Kína az alkalmazással hozzáférhet az ország adataihoz vagy kémkedhet utánuk, az intézkedést áprilisban, alig néhány héttel a bevezetése után elsöprő többséggel fogadta el az amerikai kongresszus.

A Fehér Ház szerint nem magát az alkalmazást akarják betiltani, hanem a TikTok kínai tulajdonjogát vitatják, valamint nemzetbiztonsági okokra hivatkoznak.

Forrás